Ha kiszámoljuk, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe, jelentős különbségeket találunk.

A szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel.A kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el. Nem véletlen, hogy éppen egy szegény, Borsod megyei térségben a legrosszabb, és egy gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyeiben a legjobb az eredmény.

A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.

Számításaink szerint összességében is van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között.

Úgy tűnik, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban.Ez persze csak a jövedelmi szegénység egy szeletét mutatja, ráadásul a területi egyenlőtlenségek nem csak az emberek pénztárcájában érhetők tetten. Az előbbinél gyengébb, de szintén statisztikai összefüggés látszik a halálozási arány és az egy háziorvosra jutó vizitek száma közt. Vagyis ahol nincs elég háziorvos, és az a kevés nagyon leterhelt, ott általában nagyobb eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe.

Nem találtunk viszont összefüggést a leggyakoribb alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) elterjedtsége és a halálozási arány közt.

Más országokban, ahol az állam folyamatosan, részletesen közli az adatokat, kutatók régóta vizsgálják, hogyan függ össze a járvány pusztításának mértéke az amúgy is meglevő egyenlőtlenségekkel. Egy amerikai fókuszú tanulmány például arra jutott, hogy a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, eleve több betegséggel küzdenek, és nem állnak át távmunkára olyan könnyen, mint mondjuk egy jobb helyzetben levő irodista, így nagyobb eséllyel találkoznak a vírussal.

Ezek Magyarországon is fontos szerepet játszhattak, de további elemzésekkel lehet majd eldönteni, pontosan mekkorát.

Ha településtípus szerint nézzük, a megyei jogú városokban (3,6 százalék) és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány. A városokban (4 százalék), községekben (4,3 százalék) és nagyközségekben (4,4 százalék) ennél magasabb.

Érdekes persze megvizsgálni a konkrét településeket is, de az összehasonlítás könnyen félrevezető lehet. Alacsony lakosságszám mellett néhány halott is kiugrónak tűnhet, ráadásul a falvak elöregedő népessége már csak az átlagéletkora miatt is nagyobb veszélyben van.https://444.hu/2021/06/02/kiadtak-nehany-visszatartott-adatot-nagyon-nem-mindegy-hogy-valaki-borsodban-vagy-gyorben-kapta-el-a-koronavirust