Miskolc Hejőcsaba városrészének cementgyára igen viharos, már-már szappanoperába illő évtizedekre tekint vissza. A rendszerváltás után ezt a céget is privatizálták: a részvények egy részét a svájci Holcim csoport szerezte meg, ők működtették tovább az üzemet. 1994-ben egy tendert követően a Magyar Cement Kft. birtokába került az irányítást biztosító részvénycsomag, valamint felvásárolták a bérelt eszközöket és ingatlanokat is. A Holcim azonban nem vonult ki a telepről, így egy igen hosszú pereskedés indult a felek között, az ügy pedig odáig fajult, hogy 2011-ben a svájciak leállították a termelést és elbocsátották a munkásokat, azonban a területről továbbra sem távoztak.

A felperes álláspontja szerint a Holcim jogcím nélkül tartózkodott a cementgyárban, ezért 2014-ben drasztikusat léptek és biztonsági őrök segítségével elfoglalták a gyárat. 2016-ban a telep végül a jogerősen is a Magyar Cement Kft., illetve az ebből létrejött Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft. (HCM) tulajdonába került.

Kapcsolódó

  • Újraindul a legendás magyar gyár

    Újraindul a legendás magyar gyár

  • Biodóm, Puskás stadion - gigaberuházások húzták a cementgyárat

    Biodóm, Puskás stadion – gigaberuházások húzták a cementgyárat

Az akkori tervek – a minap.hu szerint – mintegy 250-300 dolgozóval, évi egymillió tonna cement gyártásával kívánták újraindítani az termelést. Ekkorra az egységes környezethasználati engedélyt (EKHE) már megkapták, szintén volt engedélyük a felújított, 6 kilométeres szállítószalag működtetésére, amely a tervek szerint a miskolctapolcai kőbányából szállította volna a zúzottkövet a cementgyárba. Ezen túl 30 szakembert is alkalmazásba vettek. Később a cég arról adott tájékoztatást, hogy a gyárban alkalmazott megoldások megfelelnek az ágazatban elérhető legjobb technológiai követelményeknek.

A gyártás azonban továbbra sem kezdődött meg. A környezetvédő Zöld Kapcsolat Egyesület (ZKE) aggódva Miskolc levegőjének romlása miatt, aláírásgyűjtésbe kezdett az üzem újraindítása ellen. A ZKE több mint 2000 aláírást gyűjtött össze az ügyük mellett, majd benyújtottak egy keresetlevelet, amivel megtámadták a gyár számára kiadott EKHE-t. Egyedül a mészhidrátgyártó üzemrész tudott elindulni a későbbiekben, a cementrészleg nem.

Pro és kontra

minap.hu többször beszámolt róla, hogy számos aggályt fogalmazott meg a cementgyár megnyitása miatt környék lakossága. Sokak szerint a legfőbb probléma abból ered, hogy a cementgyártás folyamán hulladékot égetnek el olyan technikával, ami nem semlegesíti tökéletesen a kibocsátott anyagokat. Úgy vélik, hogy az Európai Unió egyik legszennyezettebb régiójába nem kell még több egészségkárosító üzemi tevékenység. Idősebb polgárok mesélnek arról az időről, amikor „állt a háztetőkön, kocsikon a finom por mikor működött a gyár”. Többen azon az állásponton vannak, hogy Miskolc ipari város volt a múltban, de a jelenben már arculatot váltott az Acélváros. Van, aki szerint Ózdra kellene telepíteni a gyárat, hiszen a település profilja továbbra is inkább közelít az ipari városhoz, mint Miskolc.

Az a tény pedig, hogy a cementgyár újbóli működése magával vonná a kitermelés beindítását a Vár-hegyi mészkőbányában egyéb aggályokat szült. Aggódnak amiatt, hogy a miskolci turizmus bástyájaként funkcionáló, számos befektetést élvező városrész életére milyen hatással lenne egy aktív kőbánya. A lelőhely ugyanis Miskolctapolcán, a közel 13 milliárd forintból megvalósuló, négy évszakos Miskolctapolcai Strandfürdőtől légvonalban nagyjából másfél kilométer távolságban van. Kérdéses, hogy a szállodakomplexumok, fürdők és egyéb turisztikai célpontok (mint például a 2015-ben az „Év Turisztikai Attrakciója” díjat bezsebelő – a Hell Energy Magyarország Kft. érdekeltségébe tartozó – Avalon Park) hogyan reagálnának a kitermeléssel járó zavaró tényezőkre. Ezentúl mit szólhatnak hozzá a környék iparának más szereplői, különösképpen a közelmúltban betelepült – a légminőségre igen érzékeny – elektronikai cégek.

Persze olyan vélemények is akadnak, akik a nyitás mellett érvelnek. Véleményük szerint a Holcim betelepülése után már kevesebb volt a por. Bíznak abban, hogy az új vezetés megfelelő technológiával fogja működtetni a gyárat. Azt a nézetét erősítik, hogy a munkahelyteremtés az elsődleges szempont. Vannak, olyanok is, akik szerint – a múlt század közepének mintájára – az üzem beindulásával a helyi élet is felpezsdülne, mind a közösségek, mind a sport terén. Akadnak, akiket az sem zavarna, ha szemetet égetnének a város peremén, hiszen másutt, például Bécsben is jól működik a dolog, környezetkímélő módon.

A közel 4 évig húzódó pert a zöldek azonban elvesztették: a Miskolci Törvényszék 2021.02.09-i határozatában megalapozatlannak ítélte a Zöld Kapcsolat Egyesület által a hejőcsabai cementgyártás ügyében emelt kifogásokat. A bíróság ítélete szerint a gyár 2011-es leállítását követően sem volt számottevő a levegő terheltségi szintjének csökkenése.

A bíróság szerint azonban az EKHE kérelem kapcsán indult közigazgatási perben nincs lehetőség a kért adatok meghatározására, ezért az egyesület kérését mellőzve nem rendeltek ki szakértőt.

A ZKE már jelezte, hogy a kúriához fordul az ügyben. A helyi sajtó és az Egyesület szerint egyébként a pereskedéssel töltött idő alatt (2020. november 30-án) lejárt a cementgyár környezethasználati engedélye (azt, hogy jelenleg nincs érvényes EKHE-jük, a gyár képviselője a Napi.hu-nak azonban cáfolta). A városi hírportál arról számolt be a közelmúltban, hogy HCM1890 Zrt. már tavaly novemberben kérte ennek felülvizsgálatát, amíg a Zöld Kapcsolat Egyesület a kérelem elutasítását.

Az önkormányzat álláspontja

A Napi.hu megkereste Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát, azzal a céllal, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a kialakult helyzetet, mi az álláspontjuk az ügyben. A város ugyan nem tulajdonos, és az újraindítás kérdésében sem dönthet, de véleményt nyilváníthat.

„Önkormányzatunk, ahogy a felelős iparpolitika, a befektetőösztönzés, a vállalkozásfejlesztés jegyében indokolt cselekednie, ebben az esetben is felméri a tervezett lépés prognosztizálható előnyeit, hátrányait. Tudott dolog, hogy egy új gyár beüzemelésével, avagy réginek az újraindításával általában elégedett egy település: nőhet általa a város bevétele (iparűzési adó), javíthatja az imázst (bővül a helyi gazdaság), munkahelyeket kínál a helyieknek. Azt még nem tudhatjuk, az egykori hejőcsabai cementgyár tervezett jövőbeni működtetése elhozza-e ezeket az előnyöket, de sokan attól tartanak, a várt hátrányok jelentkezni fognak. Ismét lesz por, zaj, légszennyezés és minden, ami ezzel járt – vélik sokan az érintett városlakók közül. Márpedig a gazdasági érdekek nem lehetnek előbbre valók, mint a lakosság élete, nyugalma, egészsége” – tájékoztatták a Napi.hu-t az önkormányzat sajtósai. 

Azt is megtudtuk, hogy Veres Pál polgármester tárgyalt a cementgyárat újraindítani szándékozó befektetőkkel, az újraindítást ellenző környezetvédőkkel, de állásfoglalást kért a nagyobb és érintett miskolci üzemek vezetőségétől. Ugyanakkor a Városháza Részvételi irodája is felhívást intézett a városlakókhoz: osszák meg véleményeiket, illetve kérdéseiket az önkormányzattal.

„A beérkezett válaszok zöme elutasító, de legalábbis félelmekkel teli. A hejőcsabaiak többsége a korábbi sérelmekre emlékezik: azt sorolják, évtizedeken át milyen nagymértékben rontotta a levegőt a gyár közelsége, különösen az utolsó időszak gumiégetése; hogy úgy érezték, egészségtelen környezetben kénytelenek élni; hogy milyen terhelést jelentett az alapanyagokat szállító teherautók mozgása az utcákon, a szállítószalag zaja a fejük felett. Mások egész konkrétan azt féltik, megtérülhet-e idegenforgalmi jellegű beruházásuk, amit az elmúlt években végeztek el – lesz a felépített panzióban, szállodában, vendégszobában vendég, ha a szomszédjukba „költözik” egy cementgyár?” – írták a hírportálunknak a miskolci önkormányzattól.

Úgy tűnik, hogy a polgármester kérdésére reagáló nagyvállalkozások hozzáállása is hasonló. Az önkormányzat felmérése szerint különösen azok a cégek tartanak a kedvezőtlen változástól, amelyek nagy levegőtisztaságú környezetet igénylő (elektronikai) munkákat végeznek. Elmondásuk szerint több példát is hallani lehetett, miszerint korábban külföldi befektetők annak nyomán álltak el a miskolci terveiktől, hogy meglátták: itt áll egy régi (még ha akkor éppen nem is működő) cementüzem.

„Milyen technológiát használna a leendő új üzemeltető, ilyen kibocsátási értékekkel lehet kalkulálni, mi a garancia a határértékek betartására? Ki fogja finanszírozni, ha valamely másik cégnek egy jövőbeni cementgyári légszennyezés miatt kellene környezetvédelmi beruházást indítania, saját működése védelme érdekében? Ilyen kérdésekre várnak választ a volt HCM újraindítására készülő vállalkozástól a miskolci gazdaság résztvevői.” – áll a miskolci önkormányzat a Napi.hu-hoz eljuttatott közleményében.

A hejőcsabai cementgyár.
A hejőcsabai cementgyár.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

A HCM1890 Zrt. álláspontjahttps://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miskolc-cementgyar-epitoipar-tiltakozas.730444.html