Bár éppen a napokban, ennek ellenkezőjéről számolt be Horváth Zita rektor. Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legjobb magyar egyetem a világ felsőoktatási intézményeit minősítő Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2022-es évszámmal ellátott ranglistája szerint. Azonban míg 2019-ben a 470. helyet szerezte meg az SZTE, majd tavaly az 501-510. hely közé sorolták, az idei rangsorban már csak az 551-560. hely között szerepel a legjobb magyar egyetem.
Az SZTE-t követő magyar egyetemek többsége is hátrébb csúszott a listán. A Debreceni Egyetem az 521-530. helyről az 591-600. helyig, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-650. helyről a 651-700. helyig, a Miskolci Egyetem pedig a 801-1000. helyről az 1001-1200. helyig csúszott vissza. A Pécsi Tudományegyetem (651-700.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000.), a Corvinus Egyetem (801-1000.) és az azóta MATE névre keresztelt Szent István Egyetem (801-1000.) megtartotta a tavalyi helyét, míg újoncként a győri Széchenyi István Egyetem is felkerült a listára, szintén a 801-1000. helyek közé.
A Budapestre kampuszt tervező, ezzel szakértők szerint a teljes magyar felsőoktatást veszélyeztető kínai Fudan Egyetem a 34. helyről a 31. helyre ugrott előre. A kínai egyetemek ugyanakkor közismerten az egyetemi rangsorok kritériumaira építették a felsőoktatás fejlesztését, és ehhez különböző trükköket és csalásokat sem félnek bevetni – ahogy az Győrffy Dóra közgazdász előadásából is kiderült az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör néhány hete tartott fórumán.
A rangsor első tíz helyén szokatlanul nagy átrendeződés történt, zárójelben, dőlt betűvel jelezzük a tavalyi listán elért helyezést:
- 1. Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), Egyesült Államok (1.)
- 2. Oxfordi Egyetem, Nagy-Britannia (5.)
- =3. Stanford Egyetem, Egyesült Államok (2.)
- =3. Cambridge-i Egyetem, Nagy-Britannia (7.)
- 5. Harvard Egyetem, Egyesült Államok (3.)
- 6. Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), Egyesült Államok (4.)
- 7. Imperial College London, Nagy-Britannia (8.)
- =8. ETH Zürich, Svájc (6.)
- =8. University College London (UCL), Nagy-Britannia (10.)
- 10. Chicagói Egyetem, Egyesült Államok (9.)
- https://qubit.hu/2021/06/09/meg-lejjebb-csusztak-a-magyar-egyetemek-a-qs-rangsoraban
- Az egyetemi rangsorok évek óta vérre menő viták tárgyát képezik. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyes listák nemigen hasonlíthatók össze egymással, mert mást és mást mérnek. A listázás leggyengébb pontja a kritikusok szerint a „független” kritikusok kérdőíves megkérdezése. Már az is kérdéses, hogy az egyes tudományterületek elismert (Nobel- vagy egyéb díjas) képviselői, vagy az ipari szereplők véleménye mennyire elfogulatlan, de akadnak listák, amelyek készítéséhez még egyetemi rektorok és dékánok véleményét is kikérik, ami végképp ellehetetleníti a hiteles rangsorok felállítását.
Na ennek semmi jelét nem látni! Sőt, további romlást tapasztalni!
Értem. Lehet manipulálni a korrupciós „érzet”-el, meg az egyetemi rangsor „érzet”-tel is. 😂😃🤣😂😁
Hogy is mondta Hofi?
Zita mamától ki várt mást?
Állj a helyére!
„1999-2003 – Miskolci Egyetem, egyetemi tanársegéd
2003-2009 – Miskolci Egyetem, egyetemi adjunktus
2009-től – Miskolci Egyetem, egyetemi docens
2019. szeptember 1-től Miskolci Egyetem, egyetemi tanár
2009-2013 – Miskolci Egyetem, általános és tanulmányi dékánhelyettes, majd dékán
2011-2013 – Miskolci Egyetem, tanszékvezető (BTK, Kora Újkori Történteti Tanszék)
2013-2017 – Miskolci Egyetem, általános rektorhelyettes
2016-2017 – Miskolci Egyetem, intézetigazgató (BTK, Történettudományi Intézet)
2017-2020 – felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
2019. augusztus 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága Irányító Testületének tagja
2020-tól a Miskolci Egyetem rektora. „
A büfébe gondoltad?
Már ott vagy?
„Megnéztük a KSH adatbázisában azt is, hogy 2005 és 2017 között miként alakult a felsőoktatási hallgatók száma lakóhelyük szerint. Ezekben az adatokban komoly változások láthatók. Szinte mindenhol csökkent a hallgatók száma, de a keleti megyékben lakó hallgatók száma különösen nagy visszaesést mutat.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15.257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9.935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12.697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9.536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12.407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9.823.
Érdekesség, hogy a budapesti lakhelyű hallgatók száma csökkent a legjobban 12 év alatt: 2005-ben 39.687-en voltak, 2017-ben pedig már csak 31.023-an. A bő nyolcezres visszaesést nem magyarázza az agglomerációba költözés, mert eközben a Pest megyei hallgatók száma csak szűk háromezer fővel nőtt.”
Volt idő amikor négy világhírű matematikus volt az egyetemen! Ma 1 kormánymegbízott hölgyeménye van! Gáspár Gyula, Hosszú Miklós, Obádovits Gyula, Gimn Matek feladatgyűjteménye fogalom volt! 4. név nem ugrik be!
Néhai Gáspár Gyula bácsi (a Miskolci Egyetem matematika professzora) mesélte 1980-ban, hogy „felvesszük a nemzetközi kölcsönöket, aztán jönnek a vörös, vagy rózsaszín elvtársak, és kapnak ötven-százmilliós csekkeket, és hozzájuk mennek kiváltani! Jókat röhögnek rajtunk, mire költjük a pénzüket!) „Röhögni” ma még jobban „röhögnek” (gondolom) mert a saját pénzünket költetik velünk arra a kötélre, amely végképp megfolytja a magyar gazdaságot!
EZT ÁTLÁTNI KEVÉS A POLITIKAI VEZETÉS ESZE?
ugyan már!
minden POLITIKAI VEZETÉS ESZE kevés volt?
Beton az van dögivel az egyetemen, de szellemi tudás, na az egyre kevesebb!
És ahová a politika beteszi a mocskos lábát, onnan csak további lecsúszás jöhet!