Mit tehetnek a folyó menti települések?
Erre az esetre a Másfél fok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánt hozza, ami egyszerre van kitéve erőteljes áradásoknak és tartós, egyre gyakoribb aszályoknak. Ezen káros hatások enyhítésére egymással összekapcsolt nyílt vízfelületeket hoztak létre természetes vízellátást biztosítva ezzel a mezőgazdaságnak, és élőhelyet a víz körüli élőlényeknek. „Ez a vizes élőhely alkalmas arra is, hogy elraktározza a szántóföldeken felgyülemlett belvizet, továbbá a kellemes környezet és látogatóösvény az ökoturizmusnak is kedvez”, írják a megoldásról. https://masfelfok.hu/2021/06/14/tul-sok-es-tul-keves-viz-hogyan-alkalmazkodjunk-az-egyre-szelsosegesebb-eghajlathoz/
Extrém vízhiány
A Duna-Tisza köze az ország legszárazabb területe,
sőt mára félsivataggá nyilvánították.
A homokhátsági Ruzsán olyan megoldásokat dolgoztak ki, melyek segítik a csapadékvíz helyben tartását. A külterületi csatornahálózat meghosszabbításával képesek megtartani a belvizet, ami feltölti a talajvíz-tartalékokat. Időszakos elöntésekkel zöldítik a földparcellákat, emellett az öntözésre felhasználható szürke vizet is megtartják egy használaton kívüli mélyedésben a lakott terület közelében.
A természetes vízmegtartó intézkedések ráadásul költséghatékonyak és számos járulékos hasznuk van. „Számos természetes és technológiai alapú vízmegtartó jógyakorlat létezik, ezért a szakmai kritériumok mellett nagyon fontos a társadalmi igény felmérése is, hogy olyan megoldás szülessen, ami a helyi közösségek javát szolgálja, mert akkor annak hosszútávú fenntartásában érdekelt lesz a lakosság” – írja a Másfél fok. https://forbes.hu/zold/eghajlat-viz-magyarorszag/?utm_source=Forbes+Espresso+h%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_campaign=d9d019ffb3-EMAIL_CAMPAIGN_5_19_2021_13_48_COPY_02&utm_medium=email&utm_term=0_5d6f550842-d9d019ffb3-56945581&ct=t(N_COPY_02)
Borítókép: Daria From TaskArmy // Unsplash