A magyar-szlovák határtól néhány kilométerre egy, a hazai turisták által talán kevésbé ismert, de igen látványos kirándulásra csábító szurdokot találunk. Vadregényes kanyon, változatos sziklaalakzatok, virágos rétek és festői kilátások várnak ránk Szádelő völgyében. Érdemes legalább egy fél napot rászánni a felfedezésére, ha Észak-Magyarországon vagy Aggtelek környékén járunk.
Jósvafőről alig félórás autózással eljutunk túránk kiindulópontjához, a szlovákiai Szádelő (Zádiel) községbe, amelynek végén található a szurdokvölgy bejárata. Pár euróért akár itt is parkolhatunk. Megéri azonban korán érkezni, mert a kis betonplacc gyorsan megtelik autókkal. Már a falu neve, Szádelő is utal arra, hogy egy meredek falú kanyonvölgy bejáratánál fekszik. Az elnevezés a régi magyar „szád”, azaz nyílás, és „elő”, azaz elülső rész szavakból származik.
Érdemes még a túra előtt vagy a völgy bejáratánál lévő kis büfében feltankolnunk vízzel, mert a szurdok első szakasza ugyan a Szár-patak (Blatnica-patak) mentén, viszonylag széles aszfaltúton vezet, később viszont a fennsíkra vezető, meredek erdei ösvény már jobban megmozgatja az izmainkat, és szükségünk lehet a bőséges folyadékpótlásra. A fennsíkon és a sziklás karrmezőn nem lesz vízvételi lehetőség.
Ahogy elindulunk a völgyön keresztülvezető tanösvényen, rögtön gyönyörű környezetbe csöppenünk: a hegyhasadék oldalai magasodnak körülöttünk látványos sziklaformációkkal kísérve.
Az árnyat adó, erdővel borított szurdok aszfaltútja kezdetben majdhogynem sík, enyhén emelkedik, amit szinte észre sem lehet venni, mert a látnivalók annyira lekötik az ember figyelmét.
Hol balra, hol jobbra bukkan elő a Szár-patak, amely csobogókat, zúgókat, kisebb vízeséseket alkot, és morajlását helyenként púpos kőtömbök, törött gerincű sziklahátak visszhangozzák.
A táj geológiájáról, különleges növény- és állatvilágáról a tanösvény tábláiról tájékozódhatunk, amelyeken szlovák, angol és magyar nyelven is olvashatók az információk. De nekünk erre most nincs olyan nagy szükségünk, mert velünk tart Erika, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, aki nem mellesleg botanikus is, és minden fontos látnivalóra felhívja a figyelmünket.
A Szádelői-völgy (Zádielská dolina) nem véletlenül lett a Szlovák-karszt legrégebbi rezervátuma és a Gömör-Tornai-karszt egyik ékköve. Keletkezését a Gömör-Szepesi-érchegységben eredő patakok vizét összegyűjtő Szár-patak eróziós tevékenységének köszönheti. A víz sok millió éven át vájta útját a mészköves alapkőzetben, a geológiai törésvonalak mentén, eróziós munkájának eredményeként barlangok alakultak ki, amelyek kiszélesedésével és beszakadásával jött létre a völgy. Évmilliók lassú folyamata volt ez, amely a mai napig alakítja e tájat. A szurdok – beékelődve a Felső-hegy és a Szádelői-fennsík közé – mintegy 2200 méter hosszan kanyarog, mélysége eléri a 300 métert, szélessége viszont helyenként alig 10 méter.
A völgy alján sosincs rekkenő hőség, a patak felől hűs vízpermetet hoz a szél, amely a forró nyári napokon bizony jólesik.
Körülöttünk mindenfelé burjánzik a zöld növényzet. Különlegességét az adja, hogy e terület két élesen eltérő jellegű életföldrajzi egység találkozásánál fekszik, így az Alpesi és a Pannon régió fajai egyaránt előfordulnak itt, sokszor mozaikszerűen egybeékelődve.
A szurdok szűk, meredek sziklafalai között megszoruló páradús, hideg levegő hatására, a kőtömbök árnyékában magasabb hegyvidékekre jellemző növényfajok egész sora bújik meg: ikrás fogasír, kárpáti harangvirág, havasi iszalag, cifra kankalin. A közel 300 méterrel magasabban lévő fennsíkon, napsütötte sziklagyepeken találkozhatunk havasi őszirózsával, leánykökörcsinnel, osztrák sárkányfűvel.
Az aszfaltcsíkon sétálva elérkezünk a völgy egyik jellegzetes sziklatornyához, a 105 méter magas Cukorsüveghez, amely nevét – mily meglepő – onnan kapta, hogy alakja cukorsüvegre hasonlít. Nyáron sajnos a lombkoronáktól nem látjuk a csúcsát, de nem maradunk le róla teljesen, mert a fennsíkról majd jól mutatja magát a szakadékból kimagasló mészkőszikla. Lombhullás után, ősztől tavaszig viszont teljes valójában megcsodálható, akár a völgy belsejéből is.
A tanösvény az aszfaltút végén egy kis fahídnál a hegyoldal felé kanyarodik. A túra ezen első szakasza kisgyerekes családoknak és nagyiknak is nyugodt szívvel ajánlható, mivel alig van benne szint, így kellemes sétával teljesíthető. A gyaloghídtól azonban változik a táj, egy hosszabb, meredekebb emelkedő következik szép bükkösben a fennsíkig, amihez kell az erő, a kitartás. Aki könnyed családi túrát tervez, az innen akár vissza is fordulhat, a szurdokélmény így is megéri. Vagy kis kitérővel továbbsétálhat a szurdok másik kijárata felé vezető úton kb. 50 métert, és az ott található turistaháznál (Zádielská chata) megpihenhet, ahol tisztás, padok, asztalok várják a túrázókat.
Bő negyedórás, izzasztó gyaloglás után a Szádelői-fennsíkon kitágul előttünk a tér: a sziklapárkányról remek rálátás nyílik a szorosra, a Cukorsüvegre és a párába vesző Tornai-medencére. A látványba némileg ugyan belerondít a panoráma középpontjában elhelyezkedő kőbánya és cementgyár, de a természet szépsége mellett eltörpülni látszik ez a „látképromboló” ipari létesítmény.
Körülöttünk sziklafalak szöknek föl zöld növényzettel borított gerincekig, majd zuhannak függőlegesen az árnyas kanyonba.
Kis szusszanás, és folytatjuk utunkat a fennsík belseje felé. A táj ismét változik, napsütötte mezők és rétek között vágunk át, ahol néhány termetes bükkfán, cserjén és borókabokron kívül a virágok dominálnak, szinte a szivárvány minden színében. A tágas rétek piknikre, pihenésre, fűben ücsörgésre kiváló lehetőséget teremtenek.
Az ösvény újra erdőbe vezet, és az árnyas lombsátor alatt tábla figyelmeztet, hogy egy kora vaskori földsánc maradványain járunk. A földvár hatalmas, 110 hektáros területe lehetővé tette, hogy egész törzsek táborozzanak a biztonságot jelentő erődítések mögött. A védőfalból mára mintegy 1 kilométeres szakasz maradt meg. A romos fal helyenként még ma is eléri a 3 méteres magasságot és a 8 méteres szélességet.https://www.turistamagazin.hu/hir/szurdoktura-a-szadeloi-volgyben?fbclid=IwAR1K8KkxTwypIvr7rCaNzCuLI3HSyS_EUoklCENXfhd-FuRlvYNSxYJcJEw
De hol van F. Nagy Zsuzsa? 🙂
Neki csak a magyar tulajdonos a „vörös posztó.”
Az üvegházhatású gáznak mindegy hol megy ki
A PM10 meg eljön Miskolcra.
Ha eljön akkor logikus hogy még rá kell indítani + egy cementgyárat. Biztos ami biztos….:):):):)
Egy évben 1 kemence 7 városi busznak megfelelő PM10-et bocsát ki.
Aki lecserélte fél buszparkot CNG-re, annak szobrot állatnak Miskolcon
Csak úgy egymás között, ezzel mennyi cementgyárat nullázott le?
Ennyit a „logika”-dról.
Legalább a saját anyagotokat olvassátok el.
„A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. az elektrofilterét lecserélte 2002. év végén zsákos porszűrőre, mely a klinker gyártó kemencéjének por kibocsátását 2003-tól jelentősen csökkentette. Nagy jelentősége még a cserének, hogy az elektrofilter CO védelme miatti leállások okozta por kibocsátás teljesen megszűnt.
Az Rt. a klinkerkemence kéményére felszerelt folyamatos emisszió-mérő rendszerrel ellenőrzi a kibocsátását, mely a jogszabályban megállapított határértékek alatti értékeket
regisztrál. Az Rt. tevékenységére vonatkozóan 2004. és 2005. években nem érkezett
lakossági bejelentés a Felügyelőségre. ”
http://www.zoldinfolanc.hu/doksik/miskolc/helyiprogramok/altalanos/beszamolo9905
Vác, a váci városszéli cementgyár ezzel 2018-ra készült el.
Beböfizted már százszor.Kutyát nem érdekel. Ilyen a cementes. Nem bír leállni, nem úgy mint a gyár….:):):):):):)
Hol vannak a lakóházak?
Menjél már magadnak! Európa 253 cementgyára (több kemencével) és 600 mészkemencéje körül sehol sincsenek lakóházak ?????
Csak annyira , mint a Miskolc környéki 6 veszélyes hulladék égető körül.
Képzeld , a krematóriumokon korszerű filterek vannak. Hogy fogsz kijönni?
253 hely ahová elhúzhatod a beled „mennyélmár” ha cementport akarsz szippantani.
Mészkőport
miből van a cement?
virágporból, mi?
csökött agyúkám….messziről látszik több mint száz éve, hogy itt egy cementgyár… te minek költöztél mellé, ha zavar?
Azért ennek a százéves cementgyárnak nézz utána jobban hülyegyerek.
Egyébként a vonat is gőzzel megy még,meg a levelet is galamb viszi ki hozzátok kemence mániás?Mert az is volt száz éve?Azért mi nem szomorkodsz debil?
Utána néztem az 1900-as évek elején kártérítették a tulajdonost
a 2000-es évek elején meg az európai xxxxxxx xxxxxxxxx NEM térít kárt, mert Ő egy xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx és teheti
A miértekről meg kérdezd Prieszol urat.
Innen indulj; „Tarján István: Viharos évtizedek. Prieszol József élete. Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja–MHSZ Építők
Prieszol József Lövész Klubja, Miskolc, 1981”
Menjél már magadnak! Gyártod itt a szállóport a 3 városi terepjáróddal, a Bükkből lopott nedves fával és még neked áll feljebb? Mit gondolsz, hova esik le a gumiabroncs meg a fékbetéted káros pora?
A cementgyárakat meg sem említik
„A PM10 keletkezése alapján megkülönböztetünk elsődleges (primer) részecskéket és másodlagos (szekunder) részecskéket. Az elsődleges részecskék közvetlenül felszíni forrásokból kerülnek a légkörbe, mint például a korom. A másodlagos részecskék leginkább gázokból és illékony vegyületekből keletkeznek a légkörben nukleáció és kondenzáció során, például a szulfát- és nitrát aeroszolok. (Guerreiro et al., 2013). Nukleációnak nevezzük azt a fázisátalakulást, amikor a légkör gázfázisú összetevői fotokémiai oxidációjuk során szilárd vagy folyékony halmazállapot megjelenését idézik
elő (Németh, 2011). A PM10 szennyezőanyag származhat természetes és antropogén forrásokból (2.3. ábra): – szén- és fatüzelésekből keletkező égéstermékek, lakossági tüzelés, – belső égésű motorok, autók kipufogóiból származó termékek, – utak felületének kopása a gépjárművek által, illetve a felvert por újbóli átkeveredése, – pollenek, vulkáni hamu”
„Eötvös Loránd Tudományegyetem
Földrajz- és Földtudományi Intézet
Meteorológiai Tanszék
Tartósan magas PM10 koncentráció
meteorológiai körülményeinek vizsgálata
és előrejelzés”
Beböfizted már százszor.Kutyát nem érdekel. Ilyen a cementes. Nem bír leállni, nem úgy mint a gyár….:):):):):):)
Be kell zárni minden gyárat!! Élljenn a nyugdíj!! Akinek nem tetstik, naponta indul járat Londonba.
Be van.És úgy is marad.
Be. Még a mészgyár is. És ez felment titeket?
a 150 négyzetméteres belső belga fennhatóságú terület,
a nap 24 órájában, egy budapesti őrző-védő védelme alatt
rozsdál, rohad le (Maerz kemence)
Elvtársaidnak mekkora erőfeszítésébe került, hogy így legyen, így maradjon? GRATULA
Hajrá, Debrecen!
Tőlem rohadhat tovább csendesen. De ha ennyire vonzódsz a kemencékhez,akkor cementfüggő pajtásaiddal áttelepíthetitek a kemencét debrecenbe , mondjuk a nagyerdőbe, Tapsikolni fognak neked. Majd írj hogy hogy ment a dolog. Pápá
Ne fáradj! Miskolc maradjon meg lepusztulónak.
„Oppenheim Ügyvédi Iroda
Zöld Kapcsolat Egyesület Miskolc, Kossuth u. 13.
Magyar Természetvédők Szövetsége Budapest,
Kistokaj polgármesteri hiv.
Zöld Akció Egyesület Miskolc, Kossuth u. 13.
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség Budapest,
KÖTHÁLÓ Tanácsadó Irodák Hálózata 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
AQUATHERMA Gyógyvízhasznosító Egyesület 6722 Szeged
Osteuropaische Zementbeteiligungs GmbH Magyarországi Fióktelepe „
Minek a kemence? Nyomtató kell Debrecennek.
„Ön nyomtatna magának egy házat? Amit csak a geopolimer beton tud…
Bő két évtizede elérhető technológiáról van szó ugyanis, ami egyre elterjedtebb és egyre többféle alapanyagból képesek a nyomtatók tárgyakat előállítani. Az építőipari alkalmazás kapcsán sokan még csóválják a fejüket, pedig már most is nagyon látványos és környezetbarát épületek születtek.
Hogyan lehet egy házat nyomtatni? Egyáltalán milyen építőanyag alkalmas a nyomtatásra? Nos, elsőre a beton ugrik be, azonban a hagyományos beton szilárdsági tényezői miatt nem alkalmas a feladatra. Az áttörést a geopolimer beton (vagy geopolimer cement) hozta meg: ennek lényege, hogy a kötőanyag alapkomponensét nem egy kalciumgazdag (például salak) anyag szolgáltatja, hanem valamilyen üveges vagy amorf szerkezetű alumino-szilikát, amelyet lúgos, alkáli tartalmú oldattal kezelnek. A geopolimer beton szobahőmérsékleten köt, és az előállításához felhasznált anyagok és az előállítási paraméterek függvényében akár extrém fizikai és kémiai tulajdonságokkal is rendelkezhet.
A geopolimer beton hatalmas előnye, hogy előállítása lényegesen olcsóbb mint a hagyományosé – ugyanis kizárólag ipari hulladékból is előállítható. Egyre több anyagból állítanak elő geopolimer betont, ha nem is feltétlenül nyomtatáshoz, de a hagyományos beton kiváltására.
A geopolimer beton további előnyös tulajdonságai
Azt már láttuk, hogy olcsóbb és környezettudatos építőanyag, a geopolimer beton azonban további jelentős előnyöket is nyújt. Először is, a nyomtatott beton nyomószilárdsága kétszerese a napjainkban használt födémbeton szilárdságának, húzószilárdsága pedig meghaladja a 13Mpa értéket – ez az érték a normál beton esetében közel nulla. Továbbá, 1000 Celsius fokos égetés mellett 2 órán keresztül ellenáll a hőnek, amely a családi házakra vonatkozó elvárás négyszerese.”
Tőlem annyit nyomtatsz Debrecenben amennyit akarsz.Takarodj oda cementsöpredék.
te büdös nyomoronc tetű valószínűleg a szüleid is ezek miatt a gyárak miatt költöztek ebbe a városba mint az én szüleim is… ebből neveltek fel…most meg fikázod köpködöd beleszarsz a saját fészkedbe te undorító élősködő!
Mássz vissza a kemencébe a szüleiddel együtt rühescsótány aztán ott siránkozzatok.
Milyen cementgyár
amit a svájcinak mondott ( holcim) eladott az írnek mondottnak(CRH).
Ide írnám a kedves kommenttársaknak, akik oly sokan a cikk elolvasása nélkül kommentelnek, hogy Szlovákiában lévő határ településről Szádelőről van szó.
Senki se keresse a képen az Avast, Hejőcsabát, és zászlókkal integető F. Nagy Zsuzsát, mert csalódni fog.
Oda áramlik a tiszta miskolci levegő?
Arról fúj Európa szele. Erre vágytatok.
Így van. Ezért ha nem tetszik akkor irány kelet!Innen nem fogsz hiányozni.
Az ólba nem is vágyom melléd.
Igazad van. Nyugatról jön a segély( a cukorgyárak, stb árából)
Akkor ez egy winwin helyzet,mert én is ennyire vágyom a heti cementpicsogásodra.Csak hát nem könnyű neked, mert máshol se kedvelik a fajtádat.
Szabadon és átgondoltan lehetett választani. De néha egy kis baksis kézzelfoghatóbb a magad fajtájának.
KraszaHorka vára az átjárót őrizte! Lezárás előtt sokszor bejártam Muzólemnál kifolyó Cermosnya völyében, készület Szécshényeinek LÁCHID LÁNC SZEZMEI dédapám a vasmű leeégése után, jött Diósgyőrbe!
Ez már hányadék…..akarom mondani hanyadik ilyen retorikai propagandabulvár kihaénnem majdénmegmutatomnektek üzenet a németeknek meg Brüsszelnek a kocsmaajtóból…? Aztán majd megint adunk valamelyik multinak egy csomó lóvét nemzetstratégiai országimázs nemzetfellendítéskifosztás jogcímén és egy kicsit szidhatjuk őket tovább…..kizárólag országimázs-szittyamagyar nemzetegységi kereszténynacionálbolsevikburzsoá Koldusopera alapon az Ő előnyükre és a kormány dicsőségére árulással rabszolgasorsra ítélt honfitársaik az istenadta honi magyarság becsapott és vidám sorvadásban leledző de szabadon jókat Bruxelles-anyázó hátrányára.
A HCM Miskolc nagyon csendben van, hogy mi lett a Nagy perrel.
melyikre gondolsz jogállamban?
szimpla adás-vételi per 1994-2014
kártérítési per 2014- 2039
végrehajtás 2039- 2059
a setét zöldek piszkoszkodása az nem „Nagy per”
az csak egy budapesti hivatal- miskolci ngo vita
semmi köze a cementgyártáshoz
A MEAC-rendszer körny.védelmi hatóság felé a nap 24 órájában 2003-2010 között szolgáltatta a porzás, szennyezés adatait.
Csöbör alapítványának mennyit „szolgáltatott” a vezetés?
„BOJÁR GÁBOR
Becsült érték:31,4 milliárd Ft
A Graphisoft-alapító az azonos nevű irodapark és az ott működő nemzetközi felsőoktatási intézménnyel, az Aquincumi Technológiai Intézettel foglalkozik a legtöbbet.”
mennyivel támogatta az új városvezetéseket, a momentumot?
Honnan voltak a kampányban olyan hiper-szuper plakátjaitok?
Csak, hogy próbáljam dekódolni a debilségedet:
Azt állítod, hogy Bojár Verest támogatta a kampányban? Ezt álmodtad,vagy ez már a cement elvonási tünet?
Illetve ha Bojár támogatta volna is Veres kampányát -ahogy nem tette – ezt miért is ne tehetné meg?
Mert gondolom annyire te se vagy hülye, hogy azzal akarod párhuzamba hozni, mint amikor egy BEZÁRT cementgyár vezetője-akinek az az érdeke,hogy ne legyen bezárva a gyár – tolja pénzzel a területileg illetékes képviselő kamalapítványát.
Már ott vagyok.
Káli úr is itt van.
„2011. május 20.
17:51
A szocialista politikus felszólította a miskolci városvezetést, tegyen a cementgyár megmaradásáért. Kríziskezelő munkacsoport felállítását javasolja a cementgyár ügyében a miskolci városvezetésnek Káli Sándor szocialista országgyűlési képviselő, Miskolc korábbi polgármestere. Mint azt a mai tájékoztatóján elmondta, a Holcim Zrt. és a Magyar Cement Kft. közötti vita miatt várhatóan bezár a hejőcsabai cementgyár, így 300 ember munkahelye kerül veszélybe. Nem érezhetik magukat ugyanakkor biztonságban a beszállító cégek tulajdonosai, alkalmazottai sem, ők is mintegy 300-an vannak. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az ő polgármestersége idején, a DAM felszámolásakor – noha a város akkor sem volt tulajdonos – létrehoztak egy ilyen munkacsoportot, pontosan azért, mert Miskolc akkor sem engedhette meg magának, hogy ne tegyen semmit a munkahelyek megtartása érdekében. Káli Sándor felszólította dr. Kriza Ákos polgármestert, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknél is járjon közben a cementgyár további biztonságos működése érdekében.
Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság 2010 novemberi jogerős döntésével pontot tett a gyár privatizációjával kapcsolatos 16 éves pereskedés végére.”