A Föld lakossága a 2017-es 7.6 milliárdról 2064-re csúcspontjára érhet, ekkor 9,7 milliárdan lehetünk, de 2100-ra ez a csökkenő születési aránynak köszönhetően visszaesik 8,8 milliárdra. Annak ellenére, hogy a globális populációban növekedés lesz megfigyelhető, nagy különbségek lesznek a régiók között népességváltozási szempontból. Míg az eurázsiai régióban és Dél-Amerika nagyobb részén csökkenni fog a lakosság száma, addig Afrikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában növekedés várható. A kutatás szerint az öt legnépesebb ország 2100-ban sorrendben India, Nigéria, Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Pakisztán lesznek.
A korosztály is eltérően fog változni. A Fekete-afrikai régióban 2017-hez mérve enyhe növékedés lesz a tizenöt évnél fiatalabbak számában, és nagy növekedés lesz a húsz és hatvannégy év közötti aktív, dolgozók arányában. Ezzel szemben a fejlett országokban várhatóan még a 2017-eshez képest is mégjobban eltolódik a fordított piramis alakú korfa, köszönhetően annak, hogy csökkenni fog a hatvanöt évnél fiatalabbak száma és nőni fog az annál idősebbeké. Dél-Ázsiának, Délkelet-Ázsiának, Kelet-Ázsiának, Óceániának, Latin-Amerikának és a Karib-térségnek is a népesség elöregedésével kell majd számolnia.
A nagyobb országokban a munkavállaló korosztály számában visszaesés lesz Kínában és Indiában, míg például Nigériára folyamatos növekedés lesz jellemző. A becslések szerint 2100-ra még mindig Indiának lesz a legnagyobb munkavállaló korosztályú rétege, őket követi majd Nigéria, Kína és az USA. Ezek az előrejelzések a munkavállaló korosztályról a GDP-re is rávetíthetőek: 2035-re Kína kerülhet a csúcsra, de 2098-ban az USA ismét letaszíthatja onnan. A migrációnak köszönhetően Ausztrália és Izrael is felvirágozhat.
A legmeghatározóbb tényező a népesség arányának alakulásában a születések száma lesz. Ha ez nem éri el a kettő az egyhez arányt, akkor nem lesz megfelelő a helyettesítési arány. A kutatás 2100-ra 1.66-os születési arányt prognosztizál.
A globális populáció csökkenése ugyanakkor környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból üdvözlendő lenne. Ez kevesebb karbon-kibocsátást jelentene, kevesebb résztvevőt az élelmiszerláncban, ezzel csökkentve az emberiség ökológiai lábnyomát. Ez viszont más lépések nélkül még mindig nem jelentené a globális ökológiai probléma megszűnését, és bizonyos országokban a jelentős népességcsökkenés gazdasági problémákhoz is vezethet. Huszonhárom országban, többek között Japánban, Ukrajnában, Spanyolországban, Kubában és a közép-európai országok többségében várhatóan legalább felére fog csökken a populáció. Magyarország lakosságára 47 százalékos csökkenést jósol a kutatás.
Mindezek következtében az országok, amelyek népességében vészes csökkenés várható, egyre több támogatási programmal rukkolnak elő, hogy megteremtsék a kellő feltételeket a családalapításhoz, és minél vonzóbbá tegyék a gyerekvállalást. Emellett több helyen brutális eszközökkel lehetetlenítik el a nőknek a saját testük felett való rendelkezés jogát, megtagadva tőlük a legális abortuszt.
Bizonyos helyeken az elöregedő lakosság problémájára rövid távú megoldásként kitolták a nyugdíjkorhatárt, ezzel is növelve a dolgozó népesség számát. A fejlett országokban pedig, ahol nem elégséges a születési szám a népesség megtartásához, a bevándorlás a megfelelő asszimiláció elősegítésével nyújthat megoldást.
Szémann Tamás – Szabó Hédihttps://adatujsagiras.atlatszo.hu/2021/06/19/kozep-europa-lakossaga-megfelezodhet-a-szazad-vegere/?fbclid=IwAR2Z5ms0qZR_AK3fM-gj8WFlmAdUGYHhTfS11JEwG2VSC1NWrX6TT3Kxe8A