Mielőtt beadná a nyugdíjigényét vagy
módosítási igénye merülne föl!
Például azért, mert a nyugdíj feltételei és nyugdíjmegállapítás szabályai állandóan módosulnak, mint az alábbiakban is olvashatja.
Fontos módosítások 2021. július 1-jétől a nyugdíjtörvényben
Némileg meghökkentő, hogy a nyugdíjtörvény rendelkezéseit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvény módosítja, de manapság résen kell lenni minden jogkövető állampolgárnak, ha szeretne tisztában lenni minden pillanatban az őt megillető jogokkal (és persze az aktuális kötelezettségeivel).
A legfontosabb változások a nyugdíjtörvényben következők:
1.
A végleges határozat közlésétől számított 15 napon belül vissza lehet vonni a nyugdíjigényt.
Erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert a nyugdíjbiztosítási eljátások egyfokozatúvá váltak, vagyis a nyugdíjbiztosítási határozat ellen nem lehet fellebbezni, így az a közléssel egyidejűleg, azonnal véglegessé válik. (Persze a határozatot keresettel meg lehet támadni a törvényszéken, de ez sok esetben fölösleges macerával járhat és hosszabb időt is igénybe vehet.)
Különösen azok örülhetnek ennek az egyszerű igényvisszavonási lehetőségnek, akik a megállapított nyugdíjösszeg láttán azonnal módosítanák az igénylésüket. Mikor fordulhat ez elő?
– Ha a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy az összeg ismeretében inkább visszavonná a Nők40 igénylését, és csak később, vagy csak a korhatára betöltésével igényelné a nyugdíját.
– Ha a nyugdíjkorhatára betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege: ilyen esetben, ha visszavonja az öregségi nyugdíj igénylését, részére a rokkantsági ellátását folyósítják megszakítás nélkül élethossziglan tovább.
– Ha a korhatár betöltésével igényelt nyugdíj összege láttán az érintett személy inkább tovább dolgozna a nyugdíj megállapítása nélkül.
Említhetném azt az esetet is, amikor a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatára betöltését követő 6 hónapon belül az ellátása/járandósága melletti legalább 365 napos munkavégzésére tekintettel kéri a nyugdíja újraszámítását – de ilyen esetben eleve csak akkor állapítják meg a nyugdíjat új összegben, ha az magasabb lenne, mint az ellátás/járandóság összege.
2.
A nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetési eljárást lezáró határozatok tekintetében ugyanolyan módosítási lehetőségek nyílnak meg, mint amilyenek az ellátást megállapító határozatokra vonatkoznak.
Az új rendelkezések szerint a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a Nők40 jogosultsági idő tartamát a kormányhivatal az érintett személy számára kedvezőbb módon újra megállapítja, ha a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg (és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el), vagy az újra történő megállapítás az azóta a hatóság tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
Másfelől viszont a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és jogosultsági idő tartamát egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül a az érintett személy számára kedvezőtlenebb módon is meg lehet újra állapítani, ha a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg (és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el).
3.
Ha a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek árvaellátására tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj 2020. január 1-jét megelőzően azért szűnt meg, mert az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem állt fenn, de az árva az árvaellátásra az özvegyi nyugdíj megszűnése óta folyamatosan jogosult, az özvegyi nyugdíj – kérelemre, az igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – ismét folyósítható a gyermek árvaellátásra való jogosultságának hátralévő időtartamára.
E rendelkezés bevezetését az teszi lehetővé, hogy a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének a módosításával 2020. január 1-jétől már nem szűnik meg az egyetlen, de tartósan beteg vagy fogyatékos árvára tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj, ha az árva már nem minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a korábban emiatt megszüntetett özvegyi nyugdíjasok az ellátásukat kérelemre újra megkapják.
4.
Minden nyugdíjbiztosítási eljárás illetékmentessé vált.
A tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelmek korábban illetékkötelesek voltak.
A jövőben viszont semmilyen nyugdíjbiztosítási ügyben sem kell illetéket fizetni.
5.
A Brexit ellenére a nyugdíjak változatlanul folyósíthatók az Egyesült Királyságba is.
A törvény új szövegezése szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugdíjat EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalja.
6.
Apró tételekben módosultak a nyugdíj alapját képező életpálya átlagkereset számításának feltételei:
– keresetként kell figyelembe venni a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, az azt követő időszakra viszont a felszolgálási díj teljes összegét. Ha a nyugellátás megállapítása során a 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között szerzett felszolgálási díj 81%-át vették figyelembe, a nyugellátás összegét a jogosult 2021. december 31-éig benyújtott kérelmére, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően újra megállapítják,
– keresetként kell figyelembe venni a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat a jövőben csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkre vonatkozó módosítások:
1.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap-kedvezményére jogosult személyek esetében nem kell csökkenteni a szolgálati járandóság folyósított összegét a személyi jövedelemadó mértékének megfelelően.
2.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék szüneteltetése szempontjából figyelembe veendő éves keretösszeget meg kell emelni, ha a minimálbér év közben emelkedik, a már elrendelt szüneteltetéseket pedig a megemelt keretösszegnek megfelelően felül kell vizsgálni. Miután idén február 1-jétől emelkedett a minimálbér, az éves keretösszeg túllépése miatt szüneteltetett ellátások felülvizsgálatát a keretösszeg-növelésnek megfelelően 2021. július 30-áig kell elvégezni.
Kérdezzen,
mielőtt beadná a nyugdíjigényét vagy
módosítási igénye merülne föl!
Ha úgy érzi, hogy 2021-ben is szüksége van megbízható iránymutatásra a nyugellátásával kapcsolatos érdekei maradéktalan érvényesítéséért, akkor ide kattintva teheti föl a személyes kérdését, amelyre méltányos díjazás ellenében gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható írásbeli választ kap.
Ha ennek következtében akár csak ezer forinttal növelheti a megállapított nyugdíja összegét, akkor e csekély növekedés is az élete során több százezer forintnyi plusz juttatást eredményezhet!
Ha nem ismeri ki magát a nyugdíjrendszer bonyolult szabályozásában, akkor inkább kérdezzen, mielőtt belefog a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatos ügyintézésbe!
Ha személyes vagy telefonos konzultációra is szüksége van, akkor írjon e-mailt baráti partneremnek, Dr. Kovács László úrnak (vagy hívja munkaidőben a +36 30 332 5880 mobilszámon).
Fotó: Ez a korosztály megy most nyugdíjba éppen…
Én kérdeznék, de nem nagyon van pénzem fizetni. Nekem 1990-ig kb. 18 éven van bedolgozva 1971-től. Utána munkanélkülin és rokkantsági járadékon voltam pár évig, de az nem tudom, beszámít-e az évekbe. Mivel a rokkantságit elvették 2012-ben 72 %-os rokkantan és átminősítettek rehabilitációssá, nem vihetem tovább két év múlva a rokkantsági ellátást, mivel azóta nem tartanak rokkantként nyilván, sem közgyógy, sem utazási kedvezmény nem jár nekem. Mire számíthatok?