Az ALTEO csoport második létesítménye a Kazincbarcikai Fűtőerőmű területén valósul meg 5 MW-os teljesítménnyel, de kialakítása eltér a jelenleg működő sztenderd piaci megoldásoktól. A borsodi projekt különlegessége, hogy nagy teljesítményű, energiatárolóra optimalizált akkumulátorok mellett elektromos autókhoz gyártott akkumulátorokat is beépítenek a rendszerbe. A második tároló tehát nem csak az akkumulátorok hosszú távú viselkedését, degradációs folyamatát, élettartamát vizsgálja meg a gyakorlatban, hanem különböző paraméterekkel rendelkező akkumulátorok egységesített energia-menedzsmentjének fejlesztésére is összpontosul a pályázat keretében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység.
Az elektromos autó akkumulátorok ilyen célú felhasználása azért is nagyon érdekes és izgalmas, mert a villanyautók kapcsán is gyakran felmerülő környezetvédelmi kérdés, hogy mekkora az akkumulátorok hasznos élettartama és milyen sors vár azokra, amikor már nem racionális autóban használni azokat. Erre általában azonnal rávágjuk, hogy az akkuk fix energiatárolóban kaphatnak egy második életet, ezért azonnal felkaptuk a fejünket az ALTEO sajtóközleményét olvasva.
Természetesen további kérdések is megfogalmazódtak bennünk, melyekre Luczay Pétertől, a cég termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesétől, válaszokat is kaptunk.
Az akkumulátoros energiatároló a primer (FCR) szabályozási cél mellett, a rendszeregyensúly tartásához szükséges szekunder (aFRR) szabályozási tevékenységhez ad gradiens támogatást. Részt vesz a frekvenciaszabályozásban (FCR) és a szekunder (aFRR) szabályozásban egyaránt, igény szerint akár párhuzamosan, akár egy időben csak az egyik feladatot végrehajtva.
Megtudtuk, hogy a kazincbarcikai energiatároló egység több mint 5 MWh kapacitásának mintegy 15%-át teszik ki az elektromos autókhoz gyártott akkumulátorok. Fontos hangsúlyozni, hogy nem használt, autókból bontott akkuk, hanem új akkumulátorok épülnek be a rendszerbe. A K+F projekt egyik fontos célja annak összehasonlítása, hogy milyen mértékben tér majd el az autókba tervezett és a fix tárolókhoz fejlesztett akkumulátorok viselkedése.
A rendszerbe épülő autó akkumulátor csomagoknak megmarad az autókban is alkalmazott védelme, DC oldalon szét vannak tehát választva az autókhoz és a fix tárolókhoz tervezett akkumulátorok, a teherelosztó rendszer lesz a közös pont, így egyfajta hibrid rendszerről beszélhetünk. Minden akkumulátornak megvan tehát a saját védelmi rendszere, hiszen a lítium alapú akkumulátoroknál a hőmérséklet megszaladásának veszélye valós és komoly kockázatot jelent.
Az akkumulátorok ~ 10-90% töltöttségi tartományban használhatóak, és bár az azok természetes kapacitás degradációja miatt folyamatosan csökkenő elérhető kapacitás mellett, de az igénybevétel függvényében ~6..8 év hasznos élettartamra számítanak.
Arra a kérdésre, hogy lenne-e lehetőség használt akkumulátorok rendszerbe integrálására Luczay Péter elmondta, hogy ez a jelen KFI projekt eredményének függvényében egy későbbi lépés lehet. Jelenleg a gépjárművekben alkalmazott (új) akkumulátorokra épülő rendszer megvalósításának költségei jellemzően meghaladják az energetikai célra fejlesztett tároló megoldások költségeit.
Ugyanakkor a jelenlegi projektből, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el, fontos tapasztalatokat szerezhetnek majd az autókhoz gyártott akkumulátorokkal is, tehát a kutatási eredmények megnyithatják az utat a más területeken már megfelelő teljesítményre nem képes, de még releváns kapacitással rendelkező akkumulátorok további hasznosítása felé is, így például hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elektromos autók még használható, de már csökkent kapacitású (így a felhasználói élményt már jelentősen korlátozó) akkumulátorainak villamosenergia-tároló rendszerekben történő további hasznosítása kidolgozott folyamattá válhasson.g
A kazincbarcikai projekt finanszírozása saját források mellett támogatást is tartalmaz, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-2.1.2-8-1-4-16 azonosító számú Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék felhívásának keretében 227,84 millió Ft összegű vissza nem térítendő-, valamint 249,68 millió Ft összegű visszatérítendő hitel összegre nyert európai uniós támogatást kísérleti fejlesztési folyamatok megvalósítására. A GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2017-00310 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Mivel alapvetően olyan kutatási projekt(ek)ről van szó mely(ek) eredménye(i) a vállalat vonatkozó hosszú távú stratégiai céljának eléréséhez jelentősen hozzájárul(nak), a pénzügyi megtérülés meghatározása nem kizárólag a tárgyi projekt(ek) eredményeként adódó cash-flow alapon történik, annak értelmezése lényegesen összetettebb feladat..
A vállalat számára a gazdasági megtérülés mellett nagyon fontos a gyakorlati tapasztalatok megszerzése is. A Zuglói Fűtőműben működő akkumulátor már közel három éve üzemel, így egyre több információt nyújt az akkumulátorok öregedéséről, saját degradációs görbéket tudnak felrajzolni bizonyos igénybevételi módok mellett, így egyre nagyobb biztonsággal tudnak majd nagyobb projektekbe is belevágni, akár nemzetközi szinten is.
A zuglói tárolóról Luczay Péter elmondta, hogy a rendszer hozza az elvárásaikat, ha röviden kellene jellemezni a beruházást, akkor egyértelmű igennel válaszolna arra a kérdésre, hogy újra belevágnának-e.