Nyuggerek. Az idősek kétharmada fokozatosan elszegényedik

Bár hivatalosan inflációkövető a nyugdíj, ezt a nyugdíjasok többsége nem érzi meg.

A Népszava cikke szerint az idősek jelentős többsége fokozatosan elszegényedik egy friss kutatás alapján, hiába inflációkövető a nyugdíj 2011 óta. Ezzel csak egy kis részük jár jól.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke a lapnak elmondta, hogy

az átlag alatti ellátásban részesülő idősek nagyjából kétharmada vesztese az elmúlt tíz évnek.

Erre a következtetésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználó szakmai anyagukban mutattak rá, melyben a nyugdíjasok és a járandóságaik alakulását mutatták be 2011 óta (ekkor született meg a jelenleg is érvényben lévő törvény az inflációt követő nyugdíjról).

A cikk szerint bár a változást a döntéshozók azzal indokolták, hogy ezzel a nyugdíjasok életszínvonalát őrzik meg, a gyakorlat azt mutatta, hogy a nyugdíjemelés ezen módja befagyasztotta a 2010-es szintet, az átlag alatti járandóságot kapó nyugdíjasok nyugdíjának értékét pedig nem őrzi meg.

Noha a kormány folyamatosan azt állítja, hogy a nyugdíjak reálértéke változatlan maradt, a számok azt bizonyítják, csak az átlagnyugdíj feletti ellátást kapók járnak jobban a mostani rendszerrel, a nagy többség viszont nem. (…) Évek óta jeleztük a döntéshozóknak, még Orbán Viktor miniszterelnöknek is több levélben leírtuk, rossz a jelenlegi rendszer, de érdemben senki sem reagált a felvetéseinkre

– mondta el Stikel János a lapnak.

A cikk szerint a szakmai anyagból kiderült, 2019-ig 20 százalékos infláció mellett 30,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ez annak volt köszönhető, hogy 2013-16. között negatívan vagy alig nulla feletti inflációt meghaladóan nőtt az idősek járandósága. A szakmai anyag szerint azonban a számok azt mutatják, hogy az átlag feletti ellátásban részesülők az igazi nyertesei az infláció másféleszeresét jelentő növekedésnek, viszont minél kevesebbet kap valaki az átlagnyugdíjnál, annál nagyobb a vesztesége. Az elmúlt tíz évben tehát kinyílt az olló: a leginkább rászorulókat érintette rosszul az inflációkövető nyugdíjrendszer.

Ők szép folyamatosan elszegényedtek. (…) A járandóságuk reálértéken egyfolytában csökkent, a vásárlóerejük romlott. Az inflációba ugyanis rengeteg olyan dolgot beleszámolnak, ami nem érinti az időseket, az élelmiszerek, a gyógyszerek ára viszont bőven inflációt meghaladóan emelkedett.

A számok bizonyítják, hogy a mostani, százalékos egyenemelés elfedi a nyugdíjrendszer ellentmondásait, a nyugdíjak tagozódását. S ezen nem változtatnak azok az egyéb, nyugdíjasokat érintő juttatásokat, mint például a két alkalommal kifizetett nyugdíjprémium, amelyek megítélésem szerint érdemben nem befolyásolták az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők életszínvonalát, csak éves szinten egy-két hétre kicsit „gazdagabbá tették” őket. Cseppet sem mellékesen, a nyugdíjprémium is az átlag alatti nyugdíjak esetében volt a legalacsonyabb. Éppen ezért szerintünk az inflációs számítást meghagyva, az átlagnyugdíjra kiszámolt forintosított összeggel kellene mindenkinek emelni a nyugdíját, mert így meg lehetne akadályozni, de legalábbis le lehetne lassítani az átlag alatti nyugdíjak folyamatos reálérték-vesztését, s az érintettek teljes elszegényedését

– mondta el a Népszavának Stikel János.

A somogyi szervezeti vezető a lapnak elmondta, kétpilléres rendszerben gondolkodik szövetségük, és ehhez jönne hozzá az éves béremeléshez valamilyen szinten hozzáigazított százalékos emelés, és ez utóbbi biztosíthatná a szolgálati időből, a befizetett járulékokból és a munkakört tükröző felelősségből fakadó differenciálódást.

A Népszava összesítése szerint az átlagos nyugdíj most 148 450 forintot jelent és tavaly majdnem 1,4 millióan kaptak ennél kisebb ellátást a KSH adatai szerint. Nagyjából 36 ezer embernek a havi ellátása 350 ezer forintnál magasabb nyugdíjat jelent, miközben a majdnem kétmillió ellátott túlnyomó többsége nem, vagy alig tud megélni.

A szakértők reálisabbnak tartják a medián összeg leírását, eszerint 2020-ban 127 ezer forint volt a nyugdíj, idén pedig 132 780 forint – ennél az összegnél kaptak ugyanannyian kevesebbet, mint ahányan többet.

„A Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége számításait konkrét esetekre lefordítva: a 2011-es 96 488 forintos átlagnyugdíj 2020-ra 127 666 forintra nőtt, a változás tehát 31 178 forint. Ennél jobban jártak, akiknek az átlagnál magasabb nyugdíjat folyósítottak tíz éve, hiszen az akkori 110 ezres nyugdíj 31 350 forinttal, a 120 ezres 34 200-zal, a 130 ezres 37 070-nel nőtt. Ezzel szemben, aki 90 ezerről indult, annak csak 25 650-nel, a 80 ezres 22 800-zal, a 70 ezres 20 950-nel, míg a 60 ezres járandóságról startoló mindössze 17 100 forinttal kapott magasabb nyugdíjat az évtized végére. Vagyis míg szerencsésebb, 130 ezres indulónyugdíjjal rendelkező társaik közel 19 százalékkal nagyobb összeghez jutottak az átlagnyugdíjnál, addig a 60 ezres indulónyugdíj 46 százalékkal kevesebbel emelkedett, mint az átlagnyugdíj. Nem beszélve azokról, akiknek például 200 ezres nyugdíjról indulva 57 439 ezerrel nőtt a járandóságuk, ami több mint háromszorosa egy 60 ezresnek”

– olvasható a cikkben.

Stikel János szerint ennél még nagyobb különbségek is akadnak bőséggel, mivel csak Somogyban a nyugdíjasok ötödénél még ma sem éri el a nyugdíj a 90 ezer forintot, és a megye időskorúinak közel 60 százaléka 90-100 ezer forint közötti ellátásban részesül. Egy korábbi felmérés szerint a nyugdjasok mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy normálisan meg lehet élni 150 ezer forintnál kisebb havi ellátásból.

Forrás: nepszava.hu