Gestapo kiépülő miskolci szervezeteivel és a német parancsnoksággal szoros kapcsolatban álló Szlávy László polgármester irányította a zsidóellenes rendeletek végrehajtását
A holokauszt megyei áldozatai előtt tisztelegtek az avasi zsidó temetőben.

A 77 évvel ezelőtti borzalmakat idézték fel Miskolcon 2021. június 27-én, vasárnap, az avasi zsidó temetőben. A sírkert nyugati oldalán emlékművek láthatók az Auschwitzba deportált több mint 12 ezer megyei áldozat tiszteletére.

„Miskolcon a 18. században jelentek meg az izraeliták. Az országosan is jelentős vásárokat látogatták, illetve néhány nemes telkén letelepedve pálinkafőzéssel, valamint szesz- és borárusítással ­foglalkoztak” – írja Csíki Tamás A miskolci zsidóság a Holokaust időszakában című tanulmányában, amely a Herman Ottó Múzeum Évkönyvében jelent meg 2001-ben. „Számuk gyarapodását a diósgyőri kamarai uradalommal elmélyülő gazdasági kapcsolatuk eredményezte. Az 1760-as években imaházat építettek, rabbit választottak, és a hitközség is megalakult. A II. világháborúban a német megszállást követően fordult tragédiába a helyi közösség sorsa. A Gestapo kiépülő miskolci szervezeteivel és a német parancsnoksággal szoros kapcsolatban álló Szlávy László polgármester irányította a zsidóellenes rendeletek végrehajtását. A belvárosban, ahol körülbelül 1200 zsidó család lakott, gettót alakítottak ki. Közéjük 600 lakásba koncentráltak mintegy 10 ezer embert 1944. május 11-én. A városi gettó kiürítése június 5-én indult. Ezt követően június 12-én, 14-én és 15-én vagonokban előbb a miskolci, majd a vidéki izraelitákat szállították el a megsemmisítő táborokba. A megyeszékhely zsidósága mintegy 78 százalékban elpusztult.”

Gyászoló egyház

A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Pásztor Dániel mély és megrázó beszédet tartott a megemlékezésen. A megjelenteket Deutsch Miklós, a Miskolci Izraelita Hitközség elnöke köszöntötte. Ezt követően Veres Pál, Miskolc polgármestere szólt az egybegyűltekhez, kiemelve a múlt fájdalmát, amiből tanulnunk kell. A szertartásos részt a budapesti Hunyadi téri zsinagóga kántora, ­Klavanszkij Anatolij gyászimája nyitotta meg, majd Markovics Zsolt miskolci főrabbi beszéde következett, amit a kántor gyász­éneke zárt le. Az emlékezés a gyászolók közös imájával, a kádis elmondásával fejeződött be. Az alkalmon felszólalt még dr. Kunos Péter, a Mazsihisz – Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke, akinek családi kötődése van a borsodi megyeszékhelyhez. DA

(A borítóképen: Markovics Zsolt, Deutsch Miklós és Kunos Péter a megemlékezésen) boon.hu

A múlt köde

Egy országos, nagyon fontos intézménynek a vezetője nem lehet olyan ember, akit elítélt a bíróság, akinek az ügyében elmarasztaló ítélet született

Még jó, hogy van az országban egy olyan kitűnő újság, mint a Népszava, ahol egy olvasó elmondhatja, azt, ami komolyan aggasztja. Megjelent a lapokban, hogy a Magyarországi Zsidó Szövettség  megválasztotta az új ügyvezető igazgatót. Megtudtam, hogy a volt bankár, Kunos Péter elfoglalhatja ezt a nagyon fontos beosztást. És a Budapesti Hitközség igazgatója egy Schwezoff Dávid úr lett, róla a kereskedelmi tévék beszéltek. Nem lenne nekem semmi gondom az egésszel, ha…  Ha nem tudtam volna meg azt, hogy milyen előélete volt a Schwezoff igazgatónak, aki szerintem semmilyen morális szempontból sem közelítheti meg a zsidó közösség épületét. Azt a szégyent, amit ez az ember hozott a honi zsidóságra, nem lehet megbocsátani. Kérem, olvassák el a szélsőjobboldali és mélyen antiszemita írásokat a zsidógyűlölő portálokon. Mint nő, nem tudnám megismételni azokat a kifejezéseket, amit kapott ez az „igazgató”. Talán furcsán hangzik részemről, de sok mindenben egyet tudok érteni azokkal a gondolatokkal, mert ilyen szégyent még nem élt meg a magyar zsidóság a rendszerváltozás óta. Kunos Péter, 67 éves nyugdíjas bankár, azzal dicsekszik az életrajzában, hogy a szülei 1946-ban a Dohány templomban esküdtek össze, és már 16 éve elöljáró ebben a zsinagógában. Minden nagyon szép és jó lenne, de szerintem, egy országos, nagyon fontos intézménynek a vezetője nem lehet olyan ember, akit elítélt a bíróság, akinek az ügyében elmarasztaló ítélet született. Nem akarom megalázni ezt az idős embert, örülök, hogy 51 évesen istenhívő lett. De annak én, ma 34 évesen, nem tudok örülni, hogy  hazánk zsidó származású emberekből, az úgynevezett jelölőbizottság nem talált fiatal, tehetséges, okos, tisztakezű vezetőt. Nem akartak. Mert a MAZSIHISZ meg BZSH  egy nagyon furcsa zárt és átláthatatlan világ. Egy olyan világ, ahol nem akarnak új reformokat, ahol mindenki nézi, hogy milyen beosztás jut neki, de nem érdekli őket az, hogy kint, miközben ők ott évtizedek óta egymásnak osztották a beosztásokat és biztosították a saját jó életet, felnőtt egy új, magas egzisztenciával rendelkező generáció. Olyan fiatal generáció, akik tényleg képesek új irányba terelni a MAZSIHISZ és BZSH működését, soha nem voltak elítélve, és nem járták az éjjeli klubokat bohócos ruhákban meg parókákban.Természetesen, tisztelt Szerkesztősség, nem pályázok arra, hogy a levelem megjelenjen az újság oldalán, van Önöknek sok más problémájuk is nélkülem, de nagyon számítok arra, hogy levelemet elolvassák, és ez máris megtiszteltetés lesz részemre, egy fiatal zsidó asszony részére.https://nepszava.hu/1027093_csodalkozom