http://A magyar vonal Kelenföldről indul Törökbálintig, a mostani vasútfejlesztések nyomvonalán. Utána pedig a környezet kímélése érdekében a Vértest délről elkerülve jutna el Győrig, ahonnan az autópályához szinte odasimulva haladna egészen a magyar-osztrák-szlovák hármashatár területére. Annál is inkább, merthogy ott lenne egy csatlakozási lehetőség a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez. 320 kilométer/óra közötti sebesség látszik reálisnak és fenntarthatónak. Ez azt jelentené, hogy Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba pedig öt és fél óra alatt lehetne odaérni –
Környezetvédelmi szempontból is jelentős lenne ez a projekt, hiszen éves szinten mintegy 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tudna meggátolni a közép-európai térségben. Emellett pedig a kalkulációk szerint az egész regionális gyorsvasút mintegy húszmillió utast tudna évente szállítani – mutatott rá.
Az Európai Uniónak van egy célkitűzése, hogy 2050-re megháromszorozza a gyorsvasutak hosszát.
Merjünk nagyot álmodni! Ha..ha..ha..ha
40-50 éves mozdonyok, elavult, szedett-vetett kocsipark, 20-30 km/órás mellékvonali átlagsebesség, fővonalon 90 km/óra, lepusztult, elhanyagolt pályák, 19.századi körülmények, romos állomás épületek. Ez a 21.századi MÁV.
Akár!
„Akár 320 km/h-val is száguldhat a magyar gyorsvasút”
Ehhez azért kicsivel többnek kell majd tolnia, nem lesz elég a 4 ember…