Se Fudant, se Paks 2-t nem akarnak a hvg.hu olvasói

Bő két nap alatt csaknem 18 ezren töltötték ki a hvg.hu szombat reggel közzétett saját “nemzeti konzultációját”. A kérdéssort azután állítottuk össze, hogy nyilvánvalóvá vált: a kormány kérdőívében szereplő 14 kérdés többsége csúsztatás, ferdítés és nettó politikai propaganda, amire milliárdokat költenek közpénzből, miközben esély sincs rá, hogy valódi, az embereket foglalkoztató ügyekről essen szó. Mi viszont összeszedtünk 10 olyan kérdést, melyek ilyenek és a nemzeti konzultáció stílusában megírtuk őket. Bár a kérdéseink bonyolultabbak voltak egy emotikonnál, sokan kitöltötték a kérdőívünket.

Kérdésenként eltérő számú, 15-18 ezer válasz érkezett, a nem reprezentatív eredményeket – hétfő délelőtt 11:10-es állapot szerint, egész százalékra kerekítve – kérdésenként, alább mutatjuk.

A válaszadók 86,5 százaléka – 15874 ember – úgy véli, mivel a kormány szerint is „vakcinabőség” van, kaphasson harmadik oltást, aki ezt igényli, hiszen a delta variáns elleni védelemhez több gyártó harmadik oltást ajánl. Ezzel szemben csak 13,5 százalék gondolja úgy, hogy a kormány szakemberek javaslatai alapján majd eldönti, hogy szükség van-e harmadik oltásra, és intézkedik, ha igen.

Elsöprő többség, 97 százalék – 18020 olvasónk – mondta azt, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampusza helyett a Diákváros épüljön meg az eredeti tervek szerint a fővárosban és emellett jusson több pénz a hazai felsőoktatásra. Ezzel szemben csak 3 százalék azoknak az aránya, akik úgy vélik, épüljön meg inkább a Fudan Egyetem akár 500 milliárdos kínai hitelből, még akkor is, ha a Diákváros korábban tervezett területe így kisebb lesz.

Ötből több mint négyen – a válaszadók 83 százaléka, 14906 ember – a melegellenessé formált pedofiltörvény kapcsán úgy gondolkodnak: a fiataloknak, gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy olyan sokszínűnek ismerjék meg az őket körülvevő világot, amilyen az a valóságban, és ebben szerepet kell, hogy kapjon a szervezett oktatás is. A válaszadók 17 százaléka viszont úgy véli, bízzuk egyedül a szülőre ezt a kérdést.

Szintén jelentős többségben vannak azok – 97 százalék, 17343 válaszadó –, akik szerint a mindenkori kormányfő és családja vagyoni helyzeténél már csak a korrupciógyanú eloszlatása miatt is elvárás a teljes átláthatóság, hogy kiderüljön, miből telik a családnak egy autóra vagy akár egy több ezer négyzetméteres birtokra. Mindössze a válaszadók 3 százaléka válaszolt úgy, hogy a politikusok önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozata legyen elég.

Azzal kapcsolatban, hogy állami tulajdonú ingatlanok, részvények az állami kontroll elvesztésével, ingyen kerülnek alapítványokhoz, a többség – 98 százalék, 16920 válaszadó – úgy gondolkodik: állami vagyont ingyen átadni csak komoly közcélra, indokolt esetben, visszafordítható módon és a felelős gazdálkodás ellenőrizhetősége mellett szabad. Ezzel szemben 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy a mindenkori kormányt megszavazták, így azt tesz az állami vagyonnal, amit akar.

Az szja-visszatérítésről szóló kérdésünkre a válaszadók 95 százaléka – 16540 ember – azt válaszolta, hogy a gazdaság fellendítésére szánt százmilliárdokat valóban a válságkezelésre kellett volna költeni, válság idején pedig nem szabad választási költségvetéssel rontani a helyzeten. A válaszadók 5 százaléka szerint viszont nincs ezzel baj, hiszen mindenki szeretne több pénzt, ami még pörgeti is a fogyasztást.

A válaszadók ugyancsak 95 százaléka – 15725 olvasónk – ítélte meg úgy, hogy az Európai Unió nem egy bankautomata, hanem egy közösség, amelynek a szabályait – ilyen a közös pénz lopásmentes elköltése is – be kell tartani. Csupán 5 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint ez a pénz jár Magyarországnak, az elköltéséhez pedig más, politikai szempontoknak nem lehet köze, ne is várják ezt tőlünk.

Nagy többség, a kérdésre válaszolók 97 százaléka – 15585 ember – vélekedik úgy, helytelen, hogy a 2022-es költségvetésben a kormány az oktatás ágazati támogatását csökkenti, a sportét pedig növeli. A válaszadók 3 százaléka szerint viszont a sport nemzeti ügy, amire büszkék lehetünk, nem kell sajnálni rá a pénzt.

Ugyancsak jelentős többségben vannak azok – a válaszadók 95 százaléka, 14983 ember –, akik szerint tarthatatlan, hogy a költségvetésben az egészségügyre költött pénz arányaiban az egyik legkevesebb az EU-ban, és a béremelés sem tudja meggátolni a szakemberek elvándorlását. Ezzel szemben 5 százalék azon az állásponton van, hogy jó az irány, hiszen emelik az egészségügyi dolgozók bérét, és már a GDP 5 százalékát fordítja a kormány az ágazatra.https://hvg.hu/itthon/20210713_nemzeti_konzultacio_Fudan_Paks_2_homofobtorveny