Mindeközben Kubában borogatják a Zsigulikat

„Az USA a hibás”

Nem meglepő módon a kubai vezetés hamar megtalálta a bűnbakot: az Egyesült Államokat.

A helyi hatalom szerint a politikusok „elemezték az ellenforradalmi elemek által szervezett provokációkat”, és arra jutottak, hogy azokat az Egyesült Államok pénzelte Kuba destabilizálásának céljából.

Eközben az USA természetesen elítélte az erőszak alkalmazását, Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden például arra szólította fel a kubai kormányt, hogy tanúsítson önmérsékletet, illetve hagyja abba az internet blokkolását. A kubai események az egész régióra hatással vannak, a mexikói elnök hétfőn például arra kérte az Egyesült Államokat, hogy humanitárius gesztusként függessze fel a szankciókat. „A világ egyetlen országát sem szabadna elkeríteni és blokád alá vonni. Ez éppen az ellentéte az emberi jogok védelmének” – fogalmazott Andrés Manuel López Obrador.

Andres Manuel Lopez Obrador
© AFP

Tony Blinken amerikai külügyminiszter pedig visszautasította a kubai kormány kritikáját, mondván, „súlyos hiba lenne a kubai rezsim részéről, ha azt, ami a sziget több tucatnyi városában történik, úgy értelmezné, hogy az Egyesült Államok tetteinek eredménye lenne”.

Ugyanakkor az USA nem enyhít, sőt, Alejandro Mayorkas amerikai belbiztonsági miniszter arra hívta fel a figyelmet a CBS szerint, hogy a kubaiak meg se próbáljanak az Egyesült Államok felé menekülni a tengeren át, mert nem fogják megkapni a menekültstátuszt, hanem egyből visszatoloncolják őket az anyaországukba, mindegy, hogy Kubából, Haitiből vagy bárhonnan máshonnan érkeznek. Aki pedig igazolja, hogy üldöztetés elől vagy kínzástól való félelmében menekült el, azt egy harmadik országba fogják áttelepíteni. Az eddigi gyakorlat szerint azon kevés menekülteket, akik eljutottak a meghallgatásig, a guantánamói haditengerészeti bázison interjúvolták meg a menekültügyi tisztségviselők. Ha pedig átmentek az első kihallgatásokon, akkor harmadik országokba, például Ausztráliába irányították áttelepítésre. Azt ugyanakkor Mayorkas most nem részletezte, hogy melyik lenne ez a harmadik ország.

Fordulópont?

Na ez az, amit még senki sem tud. Az biztos, hogy a kubai kommunisták eddig jellemzően a legapróbb hatalommal szembeni fellépést is elfojtották, most azonban úgy tűnik, hogy ha kis időre is, de kicsúsztak az események a kezük közül.

És persze Díaz-Canel rögtön egy Castróhoz, elődjéhez, Raulhoz fordult látványosan, hogy tanácskozzon a helyzetről, amivel nem titkolt célja volt, hogy ezzel is megerősítve a hatalmát, hiszen a Castrókra azért még mindig sok kubai tisztelettel tekint. Ám lehet, ez is kevés lesz.

Raúl Castro és Miguel Diaz-Canel
© AFP

„A szikra meggyulladt, nincs visszaút” – mondta Yoani Sánchez független újságíró kedden felvett rövid podcastjában a The New York Times szerint. Sánchez szerint „az emberek megérezték, milyen érzés szabadságot kiáltani Kuba utcáin”.

Az internet szabadsága pedig – hiába igyekszik most már korlátozni azt a kormány – új távlatokat nyitott a másként gondolkodók számára. „Az egyetlen dolog, ami bátorságot adott az utcára vonulni az volt, hogy mások is ezt teszik” – fogalmazott egy kubai a lapnak.

Az események jelentőségét pedig talán egy kubai kormányellenes zenész, Denis Solís foglalta össze, akit épp akkor engedtek ki 8 hónapos börtönbüntetéséből, amikor a vasárnapi tüntetések kitörtek:

Nem tudom elhinni, mi történik. Erre vártunk 1959 óta. Valami, ami eddig lehetetlen volt, valósággá vált.