Napi ajánlat

Nem szeretem a coopot, nekem sokszor okozott csalódást. Legutóbb vettem drágán, 390-ért 1 db promóciós Andante nápolyit, amivel egy millió forintot lehetett nyerni. Az utolsó filléreimet adtam ki nyereményjátékra, ami nem szokásom, mert az én nevem nem szerepel a magyarországi Rákóczi téri névtárban, ezért csak olyankor nyerek valamit a facebookon, amikor valaki megengedi. Sokszor mást kell megkérnem, hogy játsszon a nevemben, írja be a megoldásokat oldalakra, mert nekem egyszerűen nem enged a rendszer játszani. Hazajöttem, töltöttem fel az ap kódot, hát nem fogadta el a rendszer. Levélváltás után kiderült, hogy a coop a tavalyi játék promóciós termékét árulta ki, aminek szavatossága lejárt április 12-én., azért nem volt jó a 9 jegyű kód. Húsért szoktam menni oda néha, mert a környéken más húsbolt nincsen. Nem volt könnyű több, mint ötven év boltfóbiája után elindulni a boltba, alkalmazkodva a boltosok természetéhez. Mikor a kanálisok népét, sziklai népet emelték, egyáltalán nem volt pénzem. Koldusként kéregettem a nagyobbik lányomtól, ami megrontotta a kapcsolatunkat hosszú évekre. Igen, az ország koldultllatással már megszüntette végleg az emberi méltóságot is, ezért adnak ki emberi méltóság díjat is a népüknek. Egyszer elindultam egy szekrény tetejéről leszedett, hálós, régi szódásüveggel, hogy vegyek belőle valamit, mert sem kenyerem, sem cigim nem volt. Jártam dűlöngélve az utcán szétttaposott llábakkal, alig tudtam araszolni, miközben hatalmas fájdalmaim voltak. Végig jártam a boltosokat, de egyik sem vette vissza a szódásüveget. Nagyon megalázó koldusnak lenni, de nekem már minden mindegy volt, hogy a boltosok mit szólnak a legolcsóbb vajhoz, kenyérhez és az egy hónapban egyszer megvásárolt legolcsóbb pulykaparizerhez. Azt ettem egy hónapig általában. 2005-ben elindultam hitelben vásárolni, bementem a diszkontba a kérésemmel. Mutatja a cigány tulajdonos a kezével, hogy én elmebeteg vagyok. Akkor történt, amikor Liptai Klaudiáék ünnepe alapján a brazil mókusrendi kommunista utcába rendezett szereplője népe dobált az ágyon eszméletlen állapotban, miközben a miskolci elmeosztály médiában lévő szereplői felvonultak, elmondva a mondataikat a televízióban. Ismételték az 1976-os genyózásom kezdetét Nagy Feró berendezésével a kommunista kocsmába, Kata kommunizmussal egybekötve kiabálva a médiában, hogy már roncs a medve. Egymás után nyitották a boltokat, legtöbbre kitéve a coca-cola jelet, valamennyien szerepet játszottak, mutogatva a szőke párjaikat. Kávészelepek naponkénti kiégésével emelték a kávés és coca cola elmeosztályát az egész világon. Már Szombathelyen szelep nélküli kávéfőzőt adtak el. A világ összes elmebetegét így termelték ki, az összes diagnózison kartonok szerint végig menve, berendezve a megyei kórházban már utcák szerint a sötétkapus kíséretét a világkönyvtárosnak, amik húst hússal esznek. Jelenleg húsról szoknak le, égő tűzzel. Évekig égették a testemet azért, mert a Jehova vezérkar a meghalt perverz tisztátalan lelkeket a másik világon elégette. Mivel mindez folyamatosan tartott, megállás nélkül, hiszen az elmeosztály kíséreteit jelentik, senkire sem számíthattam annak ellenére, hogy mindenki tudta, mi történik, amikre utaltak is. Hát a coop is így emelkedett a garázsboltban berendezettekkel együtt.