RÁCZ JOHANNA

„Senki ne lepődjön meg, ha gépies munkáját holnap már a gépek végzik – ezzel mindenki jobban jár, hosszabb távon még az érintett munkavállaló is, mert amennyiben hajlandó fejleszteni a kompetenciáit és a tudását, új és magasabb hozzáadott értéket termelő munkakört vagy munkahelyet kereshet” – írta a Qubitnek Both Vilmos, a digitális gazdaság szereplőit képviselő IVSZ iparági szövetség elnöki tanácsadója. A digitalizáció és az automatizáció szerinte mindenhol sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy a munkaerőpiac egyes szereplői, illetve a szakpolitika és a szabályozás észleli, mivel mindenki csak egy-egy szegmenst lát a változásból. Pedig Both szerint a munkaerőpiacon zajló folyamatok eredménye előre is jól látható: az ismétlődő munkafázisokra épülő, egyben lélekölő fizikai és szellemi munkákat egyaránt könnyű automatizálni, legyen szó csavarbehúzásról vagy banki hitelbírálatokról.

A munkaerőpiac hegyomlásszerű átalakulásáról szóló állítások annyit visszhangoztak az elmúlt évtizedekben, hogy már-már közhellyé váltak, miközben az egyszeri magyar munkavállaló nem, vagy legfeljebb a világjárvány kitörése óta érzékeli, hogy megfordult volna vele a világ. Mit hoz és hozott a digitalizáció a munkaerőpiacon, mi minden lenne lehetséges, és mi a magyarországi realitás? Mennyire térítette el a már zajló folyamatokat a koronavírus-világjárvány? Meddig maradhatunk a kis keresetű szakmunkások országa, mennyire fejlettek a magyar munkavállalók digitális készségei?

Titkosítás az államnak, AI a pénzügyi szektornak, robotok az iparnakhttps://qubit.hu/2021/07/28/letolt-gatyaval-a-negyedik-ipari-forradalomban-tobb-szazezer-digitalisan-felkeszult-munkavallalo-hianyzik-magyarorszagrol?_ga=2.60074478.2120078859.1627325370-1211708323.1594110115&fbclid=IwAR3rknnfSjm4qZZErv7WURUqNVeiED4V0gLfCd_RVd5TBILWecY8f3WgayM