Amikor egy MALÉV gép összetörte magát Miskolcon

Itthon egészen az 1970-as évek végéig vonzóvá tette a repülést az is, hogy amíg például Debrecenbe az első osztályú vonatjegy 120 forintba került, addig a repülőjegy ára 140 forint volt.  Fotó: A HA-LIF lajstromjelű, Li-2P típusú repülőgép Miskolc repülőterén, valamikor 1947 és 1949 között balesetet szenvedett. A baloldali futómű becsukódott, a motor és a légcsavar megsérült. A kijavítások után ismét forgalomba állt.

A belföldi légi közlekedés fénykora a múlt század hatvanas évtizedének derekára lezárult. Az okok igen prózaiak. Az e célra használt honi légiflotta elavult, gépei kiöregedtek – a szovjet LI-2-es és az IL-14-es típusok -, s a túlnyomórészt füves kifutópályával rendelkező, a korszerű reptéri irányítást nélkülöző vidéki leszállóhelyek alkalmatlanok voltak a nagyobb, modernebb gépek fogadására, gazdaságos üzemeltetésére.

A magyar személyszállító légi közlekedés múltja egyébként is elég viharosra sikerült. Belföldi légi személyszállítás Magyarországon kisgépekkel, sőt hidroplánokkal már az 1920-as évektől folyt. Az első világháborús korlátozások után a belföldi forgalomban az 1922-ben alapított Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) indított Budapest–Pécs–Kaposvár és Budapest–Nyíregyháza–Debrecen járatokat is. A Trianonban elcsatolt területek visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda is felkerült a repülőjáratok térképére.

A Maszovlet a Malév elődje, amely 1946. március 29-én alakult meg. A flottája induláskor öt darab 21 személyes Li–2-es utasszállítóból és öt darab Po–2-es taxigépből állt. Az első járatok 1946-ban indultak a fővárosból Debrecenbe, Szombathelyre, Győrbe és Szegedre. 1947-ben a Maszovlet megnyitotta a Budapest–Miskolc és a Budapest–Pécs járatokat, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Az első pár LI-2-es Szombathely és Debrecen felé vette az irányt Budaörsről 1946. október 15-én. Ezt követte a szegedi, majd a pécsi és a miskolci járatnyitás. Idényjelleggel nyáron Siófok is elérhetővé vált, s Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, és Kaposvár is bekapcsolódott a légi hálózatba.

Sikeresnek bizonyultak 1954-től a körjáratok, ahol a közös pontokon át lehetett szállni egyik vonalról a másikra, például a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen, illetve a Szeged–Békéscsaba–Debrecen útvonalon. A Maszovlet jogutóda, a Malév 1954-től folytatta a járatok üzemeltetetést. Az 1956-t követő korlátozások nyomán csak 1957 januárjában indult újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal.

Ám hamarosan bealkonyult a belföldi légi járatoknak. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti vonalat, 1963-ban pedig a LI–2-es típus selejtezésével a belföldi járatok nagy része is leállt. Így a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi, majd a pécsi, a szombathelyi és a zalaegerszegi is. A IL–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része – a kevés betonozott, például a debreceni kivételével – nem volt alkalmas. Ráadásul 1961. augusztus 6-án a Malév Budapest fölött sétarepülést végző gépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben összesen 30 ember lelte halálát: a négyfőnyi személyzet mellett 23 utas és az udvaron kerékpárját szerelő három fiú. A szerencsétlenül járt, korábban lefoglalt Douglas DC–3 (C-47 Dakota) a nálunk repülő szovjet LI-2-es repülők licenc alaptípusa volt. A baleset után hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett.

Utolsóként 1968-tól, az IL-14-es repülőgépek kivonásával egy időben a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen közötti repülőjáratokat is bezárták. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi személyszállítást – az utolsó debreceni járat földet érésével. A leselejtezett kisgépek egy részéből cukrászda, vendéglő lett.

Az amerikai Douglas DC-3-as licence alapján gyártott szovjet LI-2-es belföldi utasszállító gép volt a „főszereplője” a 2013-ban bemutatott Szabadság – Különjárat című magyar filmnek. A történet alapja az 1956. júliusi eset, a magyar légiközlekedés első fegyveres, civil gépeltérítése volt, amikor Nyugat-Németországba kényszerítették a Budapest-Győr- Szombathely belföldi járatot. A filmben a világ egyetlen még működőképes LI–2-es típusú repülőgépét, az 1949-ben épített és restaurált hazai példányát használták föl.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1965. március 1. Felszállásra készítik elő a Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) debreceni járatát a szovjet Iljusin Il-14-s típusú légcsavaros repülőgépet a Ferihegyi repülőtéren. MTI Fotó: Kácsor László. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum