A korom és szakképesítésem szerint a szolgálati jogviszonyban járó óradíj egyharmadát, 8500 forintot kínáltak a munkámért, mert nem vagyok hajlandó feladni a függetlenségemet
– mondta a HVG-nek egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei doktornő.
Nyilván nem sokan állnak ellen ilyen nyomós anyagi érveknek, így a visszatérők jelentős része valójában az addig is az egészségügyben, de nem munkaviszonyban dolgozók közül kerül ki.
Az egészségügy nem gombkötő műhely, ahol a napi munkaidő nyolc óra, és sem hétvégi, sem éjszakai termelés nincs. Erről valahogy megfeledkeztek a sebtében bedobott szolgálati jogviszony szövegezői
– mutat rá egy rendszerszervező szakember.
A túlmunka, az ügyeleti díjazás kérdései rendezetlenek, vagy a rendezés nem nyerte el az érdekeltek tetszését. Az Okfő levele szerint a kötelezően elrendelt ügyelet díjazása hétköznapokon az egy órára eső alapbér 70, pihenőnapokon a 80, munkaszüneti napokon a 90 százaléka. Ettől a kórházigazgató 30 százalékkal felfelé eltérhet. Az önként vállalt ügyelet díjazása ennél 50 százalékkal magasabb lehet.
Ehhez azonban nem jár központi bértámogatás, azt csak az alapbérhez adja a költségvetés. Így a főigazgató döntheti el, melyik vétség nagyobb: a kórházi adósság növelése, vagy annak kockáztatása, hogy nem tudja kiállítani a működéshez szükséges létszámot, netán még fel is mondanak elégedetlen kollégái.https://hvg.hu/360/20210731_orvosvandorlas_miniszteri_bloff_ofko_szolgalati_jogviszony_szakdolgozo
Ja, hogy Apró klánék másra hagyták a sz@rt. Lemondott, félreállt
„Gyurcsány: „nem akarunk Párizst”
2005. november 19. 17:05
Magyarország megértést kér az Európai Bizottságtól, mert bár tudja, hogy a fejlettebbé válása és igazságosabbá tétele érdekében szükséges változtatások terhelik a költségvetést, de „nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat” – mondta Gyurcsány Ferenc, Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélése után. A magyar költségvetés kapcsán rögzítette: az államszerkezet, az egészségügyi rendszer és a közoktatás igazságosabbá tétele érdekében szükséges változtatások Magyarországon nem történhetnek meg diktátumokkal, úgy, hogy a szükséges változtatásokban nem ért egyet az ország egésze, azokat a politikai elit kikényszeríti.”
http://www.mti.hu/cikk/103017/
„2005. november 19. 17:05” 2021-es problémához mi a francért idézgetsz 2005-ös ügyeket? Nem tudsz számolni 16 év telt el, azóta. Mi a f…….ért, mész vissza Ádámig és Éváig?
mert itt hagytátok magatok után azt a bizonyost és még nektek áll feljebb
Az anyósom 2005-ben vett fel hiteleket . Még mindig idézgeti.
„A devizahitelezésről azt mondta: 2004-2008 között a bankok több mint 700 ezer devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződést kötöttek. Példaként az egyik bankvezető nyilatkozatát említette, aki elmondta, hogy van ügyfél akinek 42 devizaalapú lakáscélú jelzáloghitele van. (szerk.: itt vélhetően Csányi Sándorra utalt, ő mondta azt pár hete az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy a tüntető devizahitelesek között van olyan, aki 42 hitellel rendelkezik) „Könyörgöm, ki volt az a bank, aki 42 hitelt adott egy ügyfélnek” – tette fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy biztosan nem a kormány tehet erről”
ne rí mán! a sárga bolsevik irigység örök
„Egy főorvos kap 2,5 milliót, a nővér éjszakázik, sz*rt pucol, és kap 300 ezret?”
…
1953-tól hagytátok Gerő eftás hálapénzét. Mi a f…….ért nem tudtátok kivezetni?
Mi újság Horváth ágica apósának széfjeivel?
Miért nem pereltétek be a fegyverkovácsot?
……….
A második Gyurcsány-kormánynak három egészségügyi minisztere volt, Molnár Lajos (2006. június 9.–2007. április 6.), Horváth Ágnes (2007. április 6.–2008. április 30.) és Székely Tamás (2008. május 5-től). Molnár Lajos az SZDSZ frakciójában ült a parlamentben, de nem volt párttag. Horváth Ágnes 2007-ben lett SZDSZ-tag.
AZ EGÉSZSÉGÜGY LEÉPÍTÉSE, A KÓRHÁZI RÉSZLEGEK, SŐT EGÉSZ KÓRHÁZAK BEZÁRÁSA MOLNÁR ÉS HORVÁTH MINISZTERSÉGÉRE ESTEK.
Molnár Lajos 2010-ben megjelentetett egy könyvet Miért lettem antipatikus cím alatt, amelyben leírja, hogy
A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA UTÁN RÖGTÖN NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY NINCS PÉNZ, EZÉRT MEGSZORÍTÁSOKRÓL KELL DÖNTENI, A LEGNAGYOBB ELVONÁS PEDIG AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTETTE.
Molnár arról írt a könyvében, hogy
reformokhoz nincs szükség pénzre, sőt azok megtakarításokkal fognak járni.
Az újdonsült egészségügyi miniszter eskütétele utáni első személyes találkozóján
GYURCSÁNNYAL NÉHÁNY NŐGYÓGYÁSZ LETARTÓZTATÁSA IS FELVETŐDÖTT ÖTLETKÉNT, HOGY MEGFÉLEMLÍTSÉK AZ ORVOSOKAT, ÉS LETÖRJÉK A MEGSZORÍTÁSOK MIATTI ELLENÁLLÁST.
Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát?
– fordult Molnárhoz Gyurcsány. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek” – írta Molnár. Magyarán:
AZ ORVOSOK LETARTÓZTATÁSA GYURCSÁNY ÖTLETE VOLT, HOGY ÍGY FÉLEMLÍTSE MEG ŐKET. AZ IS JÓL LÁTSZIK, HOGY A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTER ÚGY TÁRGYALT EGYMÁSSAL A LETARTÓZTATÁSOKRÓL, MINTHA EGY JOGÁLLAMBAN EHHEZ NEKIK KÖZÜK LENNE.
Gyurcsány és Molnár tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet 2006. december 18-án a Fidesz tiltakozása ellenére megszavaztattak a parlamentben. Ennek alapján
5 KÓRHÁZAT KELLETT VOLNA BEZÁRNI, 8-BAN PEDIG MEGSZŰNTETTÉK VOLNA AZ AKTÍV ÁGYAKAT.
A bezárásra ítélt kórházak a következők voltak: a fővárosi Schöpf-Merei Kórház, a Budai MÁV kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház.”