Késedelmet szenvedhet a „normál” hét éves uniós költségvetés magyar forrásainak felhasználása – értesült a Népszava.

A Brüsszelből származó információk szerint ugyanis a magyar kormány leghamarabb ősszel nyújthatja be az ehhez elengedhetetlenül szükséges Partnerségi Megállapodást, amit június 30-a óta bármikor megtehetett volna, de mostanáig ez történt meg. Ráadásul nemcsak ezeknek a pénzeknek az átutalása csúszhat: mint ismert, a koronavírus gazdasági kárait enyhíteni célzott helyreállításai alap forrásainak a lehívása is késik a kormány és az Európai Bizottság (EB) vitája miatt.

A Partnerségi Megállapodás az a dokumentum, amiben a tagállami kormányok részletesen leírják, milyen formában szeretnék felhasználni a hét év során nekik járó pénzeket, milyen területekre milyen szempontok alapján költenek majd. Ám a Népszava szerint az erről folyó, ősszel indult viták az Orbán-kabinet és az Európai Bizottság között elhúzodtak, ráadásul nagyon komoly kérdésekben állnak nagyon messze az álláspontok egymástól. Mint ahogy a lap megtudta, az EB kevesli azt a pénzt, amit a kormány képzésre, humánerőforrás fejlesztésre költene, ugyanakkor túlzottan nagynak tartja az infrastruktúra fejlesztésre, elsősorban az út-, és vasútépítésre fordítani kívánt összegeket.

A kormány maga is úgy érvel, hogy a közlekedés, az út- és vasút betervezett fejlesztése nem tűr további halasztást, ráadásul ezekkel a beruházásokkal munkahelyeket teremtene, hátrányos helyzetű régiókat kapcsolna be a gazdasági vérkeringésbe, de a Népszava szerint Brüsszelben úgy látják: az előbbivel már relatíve jól állunk, jobban, mint számos égető szociális probléma megoldásával. Többek között azzal van baja a Bizottságnak, hogy a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció.

Brüsszelben ugyanakkor egész egyszerűen aggódnak a magas korrupciós kockázatok miatt. – Egyszerűen arról van szó, hogy néhány tíz- vagy száz milliárdos építkezési projekttel sokkal könnyebb kormánybarát köröknek juttatni a pénzt, mintha sok tízezer diáknak, vagy tanárnak kellene képzéseket, felzárkóztatási programokat szervezni – mondta a Népszava egy forrása.