Nekiugrott a vasgyári viszonyok rendezésének Kriza Ákos polgármestersége alatt a főépítészi tisztet betöltő Rostás László is. Ő a városi közlekedési hálózatnak az iparterületre való bevezetésével gondolta egy olyan új városfejlesztési modell kialakítását, ami a funkció nélkül maradt épületek és gyárterületek felélesztését hozta volna magával. A terület résztulajdonokra osztásával viszont nem tudott megbirkózni sem jogi, sem városrendezési szempontból. Abban az időszakban történt, hogy Miskolc 1 millió forintért megkaphatta volna a Dunai Vasművet irányító ukrán tulajdonostól diósgyőri ingatlanait. A jutányos üzletet végül nem kötötték meg, mert az előzetes környezetvédelmi felmérés szerint több milliárd forintot kellett volna költeni a kármentesítésre, ez pedig meghaladta a város lehetőségeit.
Lebontottak csarnokokat
„A vasgyár környezeti állapota most annyival jobb, mint korábban, hogy a tulajdonosok sok vasanyagot elvittek, lebontottak csarnokokat. A talaj szennyezettsége azonban megmaradt, tisztázatlan a közművek állapota, több csődbe ment tulajdonos pedig sok tízmillió forintos tartozást hagyott maga után – sorolja. – A sokrétű problémahalmaz megoldására olyan összefogásra lenne szükség minden érdekelt részéről, amire mindeddig nem volt példa. A mindenkori városi főépítész azonban hasznosítani tudja mindazokat a terveket, amiket az elődei előkészítettek.”
boon.hu infó
A két nagyokos
A fejlődés akadályát képező történelmi matuzsálemek
Mindenkori főépítész?
Még viccnek is dermesztő!
Wass Albert megmondaná, melyik rágcsáló.
Vizsgálat elindult már?
Inkább arról kéne beszélni, mint hagyni megszólalni az örök x@rkeverőt.
Szerintem, igazán az akarat sem volt meg soha, hogy rendezzék a területet.
Ha nagyon akarták volna, akkor nem kis munkával, de biztos, lehetett volna eredményt elérni.
Hátradőlni és azt mondani, hogy a tulajdonviszonyok miatt lehetetlen, sokkal könnyebb.
Mindig azt próbáljuk bizonygatni, hogy mit miért nem lehet megvalósítani.
Pont fordítva kellene. Ha van egy probléma, akkor azt hogy tudjuk megoldani.
Nagyon sok dologhoz a legfontosabb, az akarat, nem a pénz.
Ne tegyünk már úgy, mintha itthon nem dobálná el a sok paraszt a szarját a vízparton.
pusztai