Első királyunk, Szent István, a magyar állam alapítójának alakja immár egy évezrede a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. Első királyunk legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen.
Korábban
969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem még holtáig áldozott a pogány isteneknek is.
Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a fiát a bajor herceg – a későbbi II. Henrik császár – nővérével, Gizellával házasította össze; ekkor számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének a magvát alkották.
István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és egyes tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára függesztette ki.
István 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején koronáztatta meg magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte. Lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmi apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak.
Uralkodásának első évei az ország egyesítésével, a királyi hatalom megszilárdításával teltek. 1003-as erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, és a területet országához csatolta. István a húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így a kabarok elismerték a király főségét, és létrejött az egri püspökség. 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, amely csakhamar érsekség lett. 1028 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke Gellért lett. István azt is elrendelte, hogy a termés tizedét az egyháznak kell beszolgáltatni.
A fiatal magyar állam állandó harcok közepette élt: 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág mentén, Erdélybe pedig a besenyők törtek be, de a magyarok kiverték az ellenséget. 1018-ban István a bizánci császár oldalán viselt hadat a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot, feltehetően egy bizánci hercegnővel. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, s ekkor kezdte összeállíttatni Intelmeit fia számára. A Karoling királytükrök mintájára készült mű az általános erkölcsi kérdések taglalása, az uralkodói erények felsorolása mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja. Imre nem vehette sokáig hasznát e tanításoknak, mivel 1031-ben egy vadászaton meghalt.
István az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét. A ránk maradt 56 cikkelyből kitűnik, hogy az államalapító a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. Törvényben kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, és minden tíz községben templomot építtetett.
1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, és a Rábáig hatolt. István a felperzselt föld taktikáját választotta: kiüríttette az elfoglalt területeket, és így döntő csata nélkül késztette visszavonulásra az ellenséget. Imre herceg halála után, a trónöröklés körüli viták során összeesküvést szerveztek István ellen, a szervezkedéssel Vazult, István unokatestvérét gyanúsították. A király megvakíttatta, megsüketíttette rokonát, akinek három fia cseh, majd lengyel földre menekült, közülük András és Béla később magyar király lett. István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám a király utódául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki.
I. István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el, s a székesfehérvári bazilikában temették el. Istvánt 1083. augusztus 20-án utóda, a lovagkirály I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., Magyarországon augusztus 20. – ez nemzeti és hivatalos állami ünnep is egyben.
Szent István alakja immár egy évezrede a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. Első királyunk legfőbb történelmi érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, sikereinek titka egyensúlyteremtő képességében rejlett.
István, a Szent, volt az első, csaknem tudatos szemétszállítónk, ez a kegyes király, kinek kóbor lovag-szállítmányairól talán csak a liberális angol premier tudhatna méltón megemlékezni.” Ady:
A Szent király „kereszténység felvétele” projekt a lakosság 1/3 kiirtásába kerül! Tatárjárás: ½, Törökdúlás 4/5 népesség pusztulásával járt! Ki a magyar? A kettőskereszt nevű?
A lelkek betegek (…). Itt mindenki lop, csal, hazudik, saját hasznát lesi. Az igaz ember megvetett, ostoba fajankó, a tolvajok gúnyolásának céltáblája. A becsület ritka portéka, értéke nincsen. Büszke, bátor magyarok helyett kiket látsz? Kapzsi tolvajok hadát, hitvány kis senkiket. Hol vannak a hazáért halni kész hősök? Bán Mór Mered e közölni kanmajom?
Ha ezer éves a kereszténység, amióta a sátán népe állandóan legyőzi a szocializmust kommunista és vallási korokkal, világkönyvtárával a gönczy Bibliának, ezer éves aszkéta ünnepi cirkusz rendezésével mindig egy magyar kislány áldozásával a Szabó családdal az élen és sötétkapus kivégzőivel, melyeket megtisztított az egészségügy a világkönyvtár négyszeres végrehajtása mellett az összes bibliai szereplő helyett, akkor nem a latin nyelvvel együtt hozták ide a romániai Talmud Krisztusának holt tengeri tekercses bibliáját azzal a szándékkal, hogy feszületre tegyék az egész világot? Ezer éves a turulmadár, mint romániai békesség madár, amelyikkel megtámadtak engem 1995-ben Szulák Andrea gyalázata miatt a Tatárdombon, felfoghatatlan és érthetetlen módon a média főszervezésében. Én tehettem arról, hogy ők a szőrös reformátusokkal meggyalázták a növényvédő Mohamed népét, mint magyarság egyik részét. A turulmadár hogyan került a miskolci elmeosztály gyalázatába békesség madárként és hogyan vették fel a nevét a jobbikos elmeosztály szereplői? István honfoglalóként került megkoronozásra, barbár törzsekből, amelyek Ázsiából jöttek a római egyház által. Semmi köze a miskolci Pogány berendezéseknek, meg apokríf feszületeknek, valamennyi vallásával együtt az ózdi 666 hamis próféta központ feketemágusainak, amelyek fekete kenyeret ünnepeltek a várossal, végrehajtva az összes szerepüket Jézusként, Földanya áldozással, azzal, hogy olyat kottáznak az égbe, melyet többé nem felejt el a világ a Keletesekkel az élen, kösztümös beöltöztetésekkel, cigánysággal. De itt van berendezve Labanc és Kuruc is, vagyis saját történelmet írtak maguknak, akár az Etelközét a honfoglalóknak, mint Magyarország közös legyőzői, amit ünnepelnek a borsodiakkal 1997. óta. Csuvas díjakat osztogattak az oroszok a miskolci lírai karám tagoknak a nagy közös áldozáért, a világ minden részén gyártott elméletek végrehajtásával együtt, akár Busta ezer éves aszkéta ünnepi cirkuszát. NIncsen kénköves, tüzes medencéje az adventistáknak az ózdiak számára, meg a fenvadjuknak, amelyik bevatta Sztár Warsként a cigányokat és romániai elmeosztályt feketemágikus földöntúli hatalomra, hogy értelmiség legyőzést hajtsanak végre, nincsen már a sátánjának az országnak és a hozzá tartozó világ háromnegyed részének ezer éve, nincsen a halálnépeknek hát halálfátyol megszüntetés, ami a bibliájuk végén van, annak ellenére, hogy maguk prédikálnak a templomokban. Maradjunk annál, hogy a történelmét lengyel egyház kezdettel össze kell írni a sátán népének, szentháromságával együtt a Hunniának, amelyik mindezt berendezte.
A Jelenések végén bibliában olvasható ózdi 666 hamis próféta feketemágus, perverz vallásaival, a kézfejeket megjelölő antikrisztus, mint Noé bárka berendezőinek népe, az ezer éve szocialista iskolát állandó népeivel, mint kommunistákkal, vasnépekkel, Hunnia börtön szentháromságával, Talmud Jézusos elméleteivel és állataival, démonjaival, tisztátalan lelkeivel, mint vallásaikkal legyőző sátán népe a világ háromnegyed részével szappantisztító sorozatokban, a romániai halálnépek emberré nemesedve India teljes egészével, valamennyi egykori magyar támadójával, mint a törökökkel, tatárokkal, örményekkel, Penelopé népével, halál reformátusaival Illés apokalipszis állandó végrehajtóiként közösen elhordoztatták a világ bűneit német szervezésében a sátán népének 85 éves kezdettel, rima Jeruzsálemelével Magyarországnak. Nem volt ellenségük.