Kabulba érkezett szombaton Abdul Gáni Baradar molla, a tálib mozgalom társalapítója és második számú vezetője. „Kabulban lesz (Baradar), hogy találkozzon a dzsihadista vezetőkkel és politikusokkal egy inkluzív kormány létrehozása érdekében” – mondta a francia hírügynökségnek egy magas rangú tálib tisztviselő.
Az AFP jelentése szerint az elmúlt napokban más tálib vezetőket is láttak az afgán fővárosban, köztük Halil Hakkanit, a világ egyik legkeresettebb terroristáját, akinek kézrekerítéséért az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki.
Tálibbarát közösségi hálózatokon közzétett képek szerint Hakkani találkozott Gulbuddin Hekmatjarral (volt afgán kormányfő, az afgánközi béketárgyalások résztvevője), akit az ország egyik legkegyetlenebb haduraként tartanak számon, és aki az 1992-96-os polgárháború idején Kabult bombázta. Hekmatjár a tálibok riválisa volt, mielőtt utóbbiak 1996-ban átvették a hatalmat.
Baradar molla kedden tért vissza Katarból a dél-afganisztáni Kandahárba, a tálibok 1996 és 2001 közötti fővárosába, két nappal azután, hogy az iszalmista lázadók ismét átvették az ország irányítását. Katarból, a tálib mozgalom politikai irodájának vezetőjeként irányította az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat, amelyek értelmében a külföldi erők Afganisztánból való kivonásának ígéretéért cserébe béketárgyalásokba kezdtek az afgán kormánnyal, ez utóbbiak azonban nem vezettek eredményre.
A tálibok néhány órával Baradar molla afgán földre érkezése után bejelentették, hogy mostani uralmuk „más” lesz, mint az előző. Többször is azt mondták, hogy „inkluzív” kormányt akarnak alakítani, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoztak volna.https://hvg.hu/vilag/20210821_Megerkezett_Kabulba_a_talib_mozgalom_alapitoja_es_a_vilag_egyik_legkeresettebb_terroristaja_is
1. Nincs magyar Afganisztánban.
2. Van 26 magyar.
3. Majd őket a szövetségeseink hazahozzák.
4. Hopp, még többen vannak.
5. Megvan a terv a hazahozatalukra, de nem mutiba’ készült.
…
futsalos csürhe.
te meg egy cserépedény vagy!
bezzeg Ti;
„A Rajk-ügyből indult ki a rendszer tömegterrorja – állítja Zinner Tibor történész, aki szerint a látványperek színházi előadásokként működtek, amelyekben a személyek valósak voltak ugyan, de az általuk elkövetett cselekmények köszönőviszonyban sem álltak a valósággal. A Rajk-per vádiratát Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. Rajk Lászlót és két társát halálra ítélték, és 1949. október 24-én ki is végezték. Újratemetése 1956. október 6-án százezres tömegdemonstrációvá vált.
Rajk László (1909–1949) külügyminiszteri időszakában Joszif Visszarionovics Sztálin és Josip Broz Tito akkori jugoszláv miniszterelnök között nagy, szakítás előtti feszültség alakult ki. Rákosi Mátyás (1892–1971), a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, aki szinte betegesen tartott Sztálintól, azon buzgólkodott, hogyan tudja bizonyítani neki feltétlen hűségét. Ezért úgy döntött, hogy nagyszabású kirakatperben demonstrálja elhivatottságát, és leplez le egy titói összeesküvést. A kémbanda vezetőjének szerepére Rajkot nézték ki, aki miniszterként magas pozíciót töltött be ahhoz, hogy vezetőnek lehessen tekinteni, és mégsem volt moszkovita…..”
Kavarjad még! Csürhézzél még ! Ezzel is segítesz a családtagok hazahozatalában.
Egyébként mi a faszt keres ennyi magyar ott?