Sikeres a hazai online kereskedelemi piac, de jelentős változások előtt áll. Milyen eseményekre és milyen trendekre kell felkészülniük a hazai webáruházaknak, illetve hogyan érinthetik a változások a vásárlókat? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni.
A megkérdezett marketingszakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekinteni a pandémia előtti évekre, hogy reálisabb képet kaphassunk a várható trendekről. A hazai e-kereskedelem hozzávetőlegesen évi 15-20%-os növekedésre volt képes, ami a közép-kelet-európai régióban átlagosnak volt mondható. Ez egyfajta lassú, de stabil felzárkózást jelentett a kontinens fejlettebb régióihoz. A 2020-as esztendő azonban minden trendet felborított; a GKI Digital és az Árukereső közös jelentése szerint a magyar online piac növekedése elérte a 45%-ot, ami gyakorlatilag háromszoros bővülési ütemet jelentett a korábbihoz képest.
Nem kérdéses, hogy a növekedés mozgatórugója maga a pandémia volt, hiszen a vásárlók előnyben részesítették a biztonságosabb online rendelést. Ez a trend azonban nem törvényszerű, hiszen Európa számos piacán a 2020-as eredmények elmaradtak a 2019-estől; ennek a magyarázata a gazdasági visszaesésben, illetve a lakossági költések elmaradásában keresendő. Ilyen tekintetben hatalmas a kontraszt a 45%-os magyar növekedés és a visszafogott európai eremények között.
A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban egyfajta piaci korrekció zajlik, az e-kereskedelem visszaáll a rendes medrébe.
A tavalyi évben rosszul teljesítő piacokon a kereskedők okkal bizakodhatnak a jelentős visszapattanásban és 20% körüli növekedésben, Magyarország esetében ez alighanem lehetetlen küldetés; a rendkívül erős 2020-as bázis teljesítése is rendkívüli teljesítményként lenne értékelhető. Természetesen az őszi és téli adatok rendkívül meghatározók lesznek; az e-kereskedelemben a novemberi-decemberi időszak kiemelkedő jelentőségű, a várható korlátozások szinte biztosan új hátszelet kölcsönöznek majd az online szereplőknek.
Egyéb jelentős változásokról is érdemes beszélni. Július 1-én megváltoztak az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfaszabályok az Európai Unió területén. A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Mostantól erre nincs szükség, hiszen a kereskedőknek csupán a hazájukban kell benyújtaniuk a bevallásukat, a befizetett összeget pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztja szét az arra jogosult országok között.
Mindez azt jelenti, hogy jelentősen nőhet az exporttevékenységet célzó hazai e-kereskedők száma, ami jelenleg igencsak alacsony. Noha az Extreme Digital személyében láthatunk sikeres külföldi terjeszkedést és piacszerzést (például: edigital.sk, edigital.si, stb.), de egyáltalán nem jellemző, hogy magyar e-kereskedők piaci részesedés birtokolnak a külpiacokon. Fordítva annál inkább; a ma meghatározó webáruházak többsége külföldi alapítású. Az áfaszabály-módosításnak köszönhetően fokozódhat a tapasztalattal rendelkező tőkeerős szereplők beáramlása; a kontinens egyik legmeghatározóbb divatcikk-kereskedője, a Zalando már bejelentette 2022-es érkezését a magyar piacra.