Egy helyi portálon, ahol „titkos” városházi forrásokra hivatkozva közölték, hogy a közelmúltban komolyan felmerült egy sikló építésének gondolata, amely a belvárosból utaztatná a turistákat és a helyieket az Avasra; a sikló ugyanis új alternatívaként bekapcsolódna a helyi tömegközlekedésbe. A cikk előveszi a sikló (bár a tervek alapján inkább lanovkának kinéző) 2010-es terveit is, alább ennek a látványtervét láthatjuk.
A sikló (lanovka) 2010-es látványterve
A jelenlegi elképzelések szerint a sikló „alsó” állomását épp annak a Papszer 2. szám alatti épületnek helyére tennék, ahol jelenleg egy, az Avas szépítéséért és fejlesztéséért törekvő alapítvány üzemel. A jármű a Latabár soron elhelyezett megállót követően a kilátótól keletre érné el a végállomását, a portál szerint így az ottani buszfordulót is áthelyeznék. Így a sikló vonalhossza 252 méter, 53 méter szintkülönbséggel, amelyen a 50 főre kapacitált jármű 10 km/h sebességgel közlekedne.
Bár önmagában a terveket annak pontos ismeretének hiányában nem minősíteném, míg a cikk alatt olvasott kommentek java minősíthetetlen. Sokan ugyanis az avasi sikló vízióját – nem éppen irodalmi stílusban – a 2010 előtti városvezetéssel, annak is az egyik hajdani alpolgármesterével azonosítják, holott a cikk kezdetén idézett verset mintegy száz évvel ezelőtt vetette papírra az Avas poétájának is nevezett Sassy.
Az Avas jövőjét térfásan vízionáló, századeleji képeslap
Mivel egy nemrégiében elkészült könyvemben behatóbban is foglalkoztam az Avasra tervezett, ám ilyen-olyan okból meg nem valósult tervekkel, így nem kellett messzire mennem egy kis „siklótörténetért”. Régóta dédelgetett álom vagy az Avas kiaknázatlan attrakciója? A rövid történeti áttekintés után az olvasóra bízom a kérdés eldöntését.
Az 1930-as években vált szállóigévé a „Száz év múlva tavaszra, sikló megy az Avasra” strófa, a sikló létrehozásának gondolata már jóval hamarabb felmerült. Az ötlet ugyanis egyidős a kilátóéval, ahogy az igény is hasonló volt rá a lakosság körében. Egyetlen „apró” különbség csupán, hogy amíg kilátóból az elmúlt 114 évben három is épült, addig a sikló (vagy későbbi elképzelések szerint drótkötélpályás felvonó) sohasem valósult meg, holott ezzel kapcsolatban is számos elképzelés látott napvilágot, annak szükségességét a legkülönfélébb indokokkal magyarázva.
A kilátó-sikló párhuzam amiatt is indokolt, mert többen a két beruházásra egymást szervesen kiegészítő elemként tekintettek: „És a sikló megépítése, fel, egyenesen a Rákóczi toronyig elodázhatlan szükség. Míg sikló nem lesz az Avasra, addig hiába is várjuk annak kellő értékelését. Mert hiába, lusták az emberek és nem szeretnek hegyet mászni. Némelyiknek valóságos áldozatszámba megy, semhogy kifárassza magát, mert hogy nem szokta meg a partot, hát az avasi séta neki egész tortura.” – tér ki az emberi tényezőkre Radó Sándor a Miskolczi Napló hasábjain, aki külföldi példákat is felhoz.
„Kérdem tehát, ha egy kétszáz szobás svájci hotel elbír egy siklót, hogyan van az, hogy egy hatvan ezer lakossal bíró város, Miskolcz nem képes az alig száz méter magasságú Avasra egy alig háromszáz méter hosszúságú siklót, annak aránylag kevés költsége dacára, felvezetni? Indolenciánk miatt és amiatt van az, mert fogalma sincs helyi társadalmunknak az Avas értékéről, becséről!” A cikk szerzője szerint a sikló nem csak szezonálisan lenne kihasználva, hiszen a turisták mellett az Avason lakók évszaktól függetlenül igénybe vennék. Valamint a turisztikai célok mellett logisztikai szempontból is praktikus lenne. „A bornak, különféle tárgyaknak a felszállítása milyen körülményes és költséges ma talyigákon, lovakkal. Építkezéseknél meg inso-facto nehéz és költséges a téglát, homokot, meszet, faanyagot felszállítani. Ha meg lesz a sikló bort, követ, homokot és mindent gyorsan és olcsón siklón felszállíthatnának s minthogy a siklónak minden utkeresztezésnél állomása lehet, az anyagokat rakhatnák ki, ahol legcélszerűbb és innen, ha kell, taligán, szekeren odavihetnék, ahova akarják.” – állítja Radó.
De nem csak a publicisták, hanem a lakosság is nagyon várta, hogy végre siklóval mehessen az Avasra. Voltak ugyanis, akiknek már koruktól fogva nem volt éppen kellemes a dombot megmászni. Volt, aki ezt versben énekelte meg, amelyet a Miskolci Estilap tett közzé. Álljon ebből itt egy részlet:
„Szerkesztő úr! Hát lesz-e sikló?
S mikor lesz sikló, hogyha lesz?
Megépül-e mostan? Vagy ősszel?
Életkérdésem nékem ez.
Lesz-e sikló? Mikor lesz sikló?
Úgy várom már a siklovat…
Mert eddig az energiámból
Pocsékká megy sok kilowatt…”https://miskolcadhatott.blog.hu/2021/07/17/a_siklo-saga_ordogtol_valo_fantazmagoria_vagy_az_avasi0_turizmus_csiszolatlan_gyemantja
Nem sikló lesz ott, hanem királypiton.
Lesz, de ne sikló, hanem ferde villamos. Már van határidő is, pontosan sohanapján lesz az ünnepi felavatás.
a hülye sztálinista ökörségre nincs szükség
a lényeg, hogy kivághassák a fákat…
És a nemrég felújított Papszer 2. alatti házat lebonthassák.
Ki is a sztálinista? „Pártunk és kormányunk”!
Sztálini hagyomány: az állami, nemzeti jövedelemnek nagy hányadát az állami költségvetés csatornáin kerüljön felhasználásra, a társ. fogyasztása, a központi juttatások, forrásából, ne pedig a bérek forrásából származzon! (CSOK) A látszólagos piaci elemek, valójában növelik, a központi újraelosztás csatornáiba bevonató terméktöbblet arányát. Szelényi/ Konrád könyvéből!
Drótkötélpályás függővasút (fenti képen is mintha valami hasonló lenne) az ésszerűbb lenne mert a két végpont között belváros és avas kilátó között egyik végpontnál és másik végpontnál kér erős oszlopra felhelyezett drótkötélpályás megoldás egyszerűbb lenne mint egy ferde villamos vagy fogaskerekű. Így az avas kilátó és környéke a függővasúttal bevonható lenne a belvárosi vérkeringésbe. Sőt az avas tetői busz végállomástól ahol a (szabadidőpark-ifjúsági park) onnan abból a végpontból a mendikás dűlőn át a ruzsin szőlőn keresztül a csermőkén át az egyetemváros végpontig pedig egy libegő megépítése és így gyakorlatilag a belvároson keresztül az avas tetőn át egészen az egyetemvárosig bevonva ezeket a városrészeket az avas megközelíthetőségébe onnan pedig vissza a belvárosba. Egyetemisták is így az avas tetőn át a belvárosig könnyen bejuthatnának a városba. Nem kéne az egyetemistáknak sem a fél várost megkerülve a zsúfolt busszal zötykölődve bejutni a városba hanem a dombokon keresztül drótkötélpályás megoldással egyszerűbben elérhetnék a várost. Plusz a volt Dam iparvágány újjáélesztése is jó volna mint gyors villamos a Dam vasgyártól az egyetemen keresztül a Tiszai Pu pályaudvarig valamint az Északi Ipari park / Repülőtér – Bosch tól a Déli ipari parkig (Joyson) az észak-dél tengelyen földalatti kéregvasút környezetterhelés csökkentése érdekében levinni a földfelszín alá a közlekedést az észak – dél tengelyen és ezzel a négyes egységgel egy szuper kis közlekedésfejlesztési infrastruktúra alakítható lenne a zsúfoltság elkerülése érdekében. 1. belváros- avas kilátó függővasút, 2. avas tető – egyetemváros libegő, 3. Dam iparvágány, 4. észak – dél földalatti kéregvasút és így egy szuper kis tömegközlekedési kapcsolat kialakítható lenne a városrészek és a belváros között. Plusz ötödikként a volt Domus áruháztól a hideg soron keresztül a mendikás dűlőn át az avas tetőig visszahozni a 38-as buszt. Nagy projektek lehetnének de hosszútávon megoldanának Miskolc közlekedésfejlesztési infrastruktúráját és nem lenne zsúfoltság mert ezen közlekedési eszközök plusz többlet bevonásával annak igénybevételével csökkenne a buszok és villamosok zsúfoltsága és a zsúfoltság helyett kényelmes közlekedés lehetne. Hazai és Európai uniós forrásbevonással egy szuper kis közlekedéshálózata lenne a városnak és végre tényleg nem a zsúfolt buszokon, villamosokon kéne zsúfoltan utazni megkerülve a fél várost hanem ezen plusz közlekedési eszközök bevonásával egy kényelmes közlekedés lenne. Egyre több diák az egyetemen, sok ipari park ahol egyre több a dolgozó előbb-utóbb szinte muszáj is lesz fejleszteni a tömegközlekedési infrastruktúrát mert így is tényleg néha a nagy tömegtől fel se lehet férni a zsúfolt buszra és villamosra plusz a megnövekedett zsúfolt autós forgalmat is részben kiválthatnának az új tömegközlekedési eszközök fejlesztése annak plusz többlet bevonása. Csak szét kell nézni Európa nagyvárosaiban ott is sokan élnek egy városban de még sincs zsúfoltság mert a közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésével plusz többlet bevonásával a fejlesztésbe új eszközökkel a nagy tömeg, zsúfoltság nem alakul ki mert jobban megoszlik a tömeg és nem torlódik fel ezáltal nem alakulva ki zsúfoltság. Referencia és példa értékű Európa nagyvárosainak tömegközlekedési infrastruktúrája. Miskolcon is azt le lehetne követni mert minta lehetne.
Suszter maradjon a kaptafánál. Feleslegesen fosod ide az ostobaságaidat.
„Népek Krisztusa Magyarország” – „Fából, kőből a hazának házat egyházi igékből várat”.
A jobb sorsra érdemes Miskolc valóban megérdemli, hogy a közlekedésfejlesztéssel és plusz források bevonásával fejleszthető legyen egyéb dolgokban is például egy szabadtéri színpad az avas kilátó mellett ahol zenekarok mellett nyári szabadtéri disco is lehetne sőt akár színházi előadások vagy operettek is lehetnének sőt vígszínházi előadások is egy szabadtéri színpadon továbbá egy óriáskerék is turistacsalogató lenne ahonnan az avas domb magassága plusz óriáskerékről szép panoráma nyílna a városra és ezek mellett színvonalas nemzeti konyhával ahol a hazai ízvilág felsorakozik egy étterem keretében megépíteni ,hogy az „éhes vándor ha megérkezik éhségét csillapítsa”, továbbá egy nemzeti sörözővel ahol a hazai sörvilág ízei sorakoznak fel kézműves sörök stb…., hogy „szomját csillapítsa a szomjas vándor” vagy a régészeti múzeum megépítése ahol régészeti leletekből egy állandó kiállítótér nyílna múzeum keretében plusz a híres matyó hímzések bemutatása mint értéktár keretében bemutatva mely egyben hazai kuriózum is tehát egy többfunkciós fejlesztésben kéne gondolkodni ezáltal élhetőbb lenne a város és az avas kilátó és környéke bevonódva a belvárosba és felsorakozzon a többi hazai nagyváros színvonalához a város sőt idővel azt meg is haladva a belvárossal az avas kilátó és avas tetőn át sőt annak tágabb környezete is azt is bevonva a fejlesztésekben. Szinte az egyutcás „főutcás” várost ki lehetne terjeszteni több utcássá is városrészek fejlesztési keretein belül így a belvárost is részben „kitágítani” egyutcásból tehát többutcássá és máris nem csak egyutcás lenne a város hanem a főutcáról felcsábulna a kedves látogató az avasra mindemellett természetesen az avasi boros pincék fejlesztése és borkultúrával kiegészülve szinte vonzóbb lehetne mint az Egerben lévő szépasszonyok völgye. Egerben a szépasszonyok völgye – Miskolcon pedig a szép lányok völgye lehetne. Nevet adva a borkultúra által itt is a helynek máris egy csalogató, csábító hívószó lenne az embereknek és messze menne a híre hasonlóan mint az Egerben lévő szépasszonyok völgyének is és ha valahová van miért ellátogatni akkor oda fognak is menni a népek, hogy megismerjék a „varázsát”.
Operett előadások… Az aztán nagyon hiányzik.
Világok világának mely népek világa ott találtatik -e nagyvilágban egy ország melynek neve MAGYARORSZÁG benne találtatik egy varázslatos hely a Bükk hegység lábánál mely helynek a neve MISKOLC.