Lássunk egy példát. Valahogy talán úgy lehet elképzelni ezt az ügyet, mintha vettünk volna egy rossz mosógépet. Nem volt azonnal rossz, vagyis eleinte nem bújt elő a hibája, így elkezdtük használni. Majd kicsit később mégis kiderült, hogy a gyártó hibájából van egy vagy több rossz alkatrész.

Mi a teendő ilyenkor? Nem tudtunk megegyezni, döntsön a bíróság! A bíróság dönthet úgy, hogy az eladó vigye el a masinát, mi pedig kapjuk vissza a pénzt. Ezzel talán egy kicsit a fogyasztó járt volna jól, hiszen „ingyér” használt egy ideig egy gépet. De a bíróság dönthet úgy is, hogy a szerződés érvényes, a pénz marad a gyártónál, csak éppen a rossz alkatrészeket vegye ki, cserélje le, magyarul javítsa ki a gépet, de az ügylet egésze azért érvényben marad.

A nagy harc

A devizahitelesek elég régóta azért harcolnak mindenféle fórumon, hogy bebizonyítsák: nemcsak a termék (vagyis a devizahitel) egyes elemei voltak hibásak, hanem az egész. Vagyis valamiképpen a szerződés érvénytelenítéséért, az eredeti állapot visszaállításáért küzdenek, ami nem is olyan egyszerű.

Hiszen a hitelből az ügyfelek lakást vettek, abban jó eséllyel már évekig éltek, hogy lehetne érvényteleníteni azt?

  • Praktikus kérdés, hogy a nagy ingatlanár-emelkedés után egyáltalán ma már a devizahitelesek mekkora hányada örülne egy állapot-visszaállításnak.
  • Illetve mi történne azokkal, akik eladták régen a lakásaikat a devizahiteleseknek? Vélhetően semmilyen jogalap alapján nem lehetne tőlük visszakérni a pénzt, így még olyan megoldások merülnek fel, hogy a bank minden törlesztést visszaad, csak éppen megkapja a lakást.

Ez mind-mind izgalmas kérdés, de valójában ez már a „technika”, a helyzet komplexitását írja le, de fontosabb, hogy mit látott a bíróság, mi az igazság.https://telex.hu/gazdasag/2021/09/02/itt-tart-a-devizahitelesek-ugye-az-unios-birosag-friss-dontese-utan