Tudta, hogy Miskolcon arányait tekintve sokáig többen bringáztak mint Budapesten?

Tudta, hogy Miskolcon arányait tekintve sokáig többen bringáztak mint Budapesten? És hogy hamarosan a borsodi iparvárosban is bérelhet közbringát? Sok más mellett ez is kiderült a a Bringázz a munkába! kampány idei ötödik online workshopján, ahol a hazai kerékpáros közlekedés helyzetét, a kerékpáros munkába járás egyéni, céges és társadalmi előnyeit és elősegítésének lehetőségeit, valamint a miskolci bringás helyzetet mutatták be a résztvevők. Hasznos tippek és jó példák ismerhettek arról, hogyan lehet egy város, egy vállalkozás vagy egy intézmény – jelen esetben az egyik miskolci általános iskola – kerékpárosbarát, akár néhány egyszerű lépéssel is.

Szeptember elején tartotta a 2021-es Bringázz a munkába! kampány ötödik, online workshopját a Magyar Kerékpárosklub. Ezeket, az idei kampány kulcsfontosságú elemeinek számító eseményeket a kerékpározás támogatására nyitott hazai vállalatok és önkormányzatok számára  szervezzük. A havi egy ingyenes, de regisztrációhoz kötött online esemény mindegyikét más-más városban, a helyi igényekre szabva tartjuk. Áprilisban Budapesten volt az első, májusban Székesfehérvár, júniusban Győr, júliusban Kecskemét, szeptember elején pedig ötödikként Miskolc került sorra. A következő hónapokban következik még Szeged majd Debrecen.

A szeptember 2-án délelőtt tartott online eseményen Árva János, a Magyar Kerékpárosklub tagja mutatta be, miért és hogyan érdemes támogatni a kerékpáros munkába járást, és ecsetelte milyen előnyökkel jár az egyén, a társadalom és a munkáltatók számára, további részletek a cikkben lejjebb, illetve korábbi anyagunkban.

Halász Áron, a klub szóvivője és elnökhelyettese a hazai bringázás helyzetéről mesélt, hogy az utóbbi egy-másfél évben – részben a járványhelyzet miatt, részben a kerékpáros fejlesztéseknek köszönhetően – kiugróan nagyot nőtt a kerékpárral közlekedők száma. A kerékpár nem csak erős beszédtéma lett, de a kereslet növekedése a már a kerékpárpiac számára is kihívást jelent. Halász Áron szavaiból kiderült, hogy még többen ülnének bringára, ha tovább javulnának a körülmények.

Erre Miskolcon is van esély, legalábbis Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke szerint, aki előadásban jelezte

Miskolcon van még mit csiszolgatni a kerékpáros hálózaton,

de a kerékpárosbarátság három pillérének – hálózat, kommunikáció, szolgáltatások – áttekintésével ki is jelölte az irányokat, és felsorolta a tényezőket amik szükségesek ahhoz, hogy a kerékpározás részaránya a város közlekedésében a 2016-os 5 százalékról a 2030-ra megcélzott 15 százalékra emelkedjen. Ehhez

• korszerűsíteni és bővíteni szükséges a meglévő kerékpárúthálózatot, illetve csökkenteni a kerülőket;
• folytatni kell a kerékpározást népszerűsítő, tájékoztató kampányokat – ilyen volt például az 1,5 méteres távolságtartásra figyelmeztető -, illetve szemléletformálásra, a közlekedési módváltást támogató kommunikációra is szükség lenne;
• bővíteni érdemes a most még hiányos szolgáltatásokat (kerékpártárolók, szervizelési lehetőségek), de jó példaként kiemelte a Szinva Park bevásárlóközpontot, ahol Miskolc legnagyobb kerékpártárolója épült, pumpával és önkiszolgáló szervizállomással.

Pozitív tényezőként említette még a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utcákat, a nagyrészt kedvező földrajzi viszonyokat. Negatívként a szemléletformálás hiányát, és hogy a lakókörzetek nem annyira kerékpárosbarátok, például a lakótelepi lakásokban élőknek nehéz dolguk van, ha el akarják valahol helyezni bringáikat.

A miskolci kerékpározás további fejlesztésének lehetőségeit az agglomerációs települések bekapcsolásában, a budapesti Bubihoz hasonló közbringarendszer kialakításában, a kerékpárhasználat anyagi ösztönzésében látja, óvott ugyanakkor a késlekedéstől, a szakszerűtlen fejlesztésektől, a rossz kommunikációtól.

Olyan intézkedések meghozatalára is szükség lesz, amelyek előnyben részesítik a kerékpározást a nem fenntartható közlekedési módokkal szemben.
10 perc alatt majdnem mindenhova

Szavait követően Árva János mutatta be sokatmondó térképvázlaton, hogy 10 perces bringázással szinte a város minden pontja elérhető Miskolcon, a Hősök terétől majdnem az Egyetemvárosig.

Kiderült az is, hogy a településen sokáig magasabb, 5 százalékos volt a kerékpáros közlekedés aránya, mint Budapesten, ahol ez egészen tavaly tavaszig 4 százalék körül alakult (igaz, utóbbi érték közben 6 százalékra nőtt).

Tekerj a suliba!

Intézményi jó gyakorlatot Radványi Árpád a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója ismertetett. Az igazgató szerint ösztönszerű programként indult a kerékpározás ösztönzése az iskolában: több kolléga is bringával járt. Először zárt tárolót alakítottak ki saját erőből. Elsődleges célunk a példamutatás volt, és a gyerekek fogékonyak is voltak – mondta Radványi Árpád. Azt elismerte, hogy kertvárosi iskolaként szerencsés helyzetben vannak, de példájuk ragadós volt a testvériskola számára is.

A tárolón kívül a Tekerj a suliba! (TESU) program révén személetformálással is sikerrel próbálkoztak, de szerveztek közös tekeréseket, oktatják a kerékpáros ismereteket, rendeztek tematikus rajzpályázatot a fenntarthatóság jegyében. Azt mondta, sok szülő kísérte és kíséri kerékpárral iskolába gyerekét. Az igazgató szerint a diákok körében jelenleg 8-10 százalékos a kerékpárral bejárók aránya, amit jónak tart.

Fontos, hogy egy nevelési intézmény támogasson egy ilyen programot, és egészséges felnőtté nevelje a gyerekeket.

A jó példák bemutatását követően a kerékpárosklub munkatársia emlékeztettek, hogy az állam részéről is érkezik támogatás a kerékpáros közlekedés elősegítésére: már biztos, hogy jövőre adómentes lesz a céges kerékpárok beszerzése, ősszel pedig érkezik egy pályázat elektromos teherbicikli-beszerzés támogatására is.

Készülnek az új kerékpárutak, lassan csőben a közbringarendszer

Miskolcon a városi kezelésben lévő 527 kilométernyi közútból 16 kilométer a kerékpárutak hossza, ennek nagyobb része – kilenc kilométer – elválasztott vagy elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút, de itt nem áll meg a város – derült ki Fodor Attila, a Miskolci Önkormányzat Városfejlesztési Főosztályának munkatársa előadásából.

Fodor Attila azt mondta, hogy a járványidőszak nyomán náluk is megszaporodott a kerékpárosok száma a városban, sokan – ő maga is – nem csak közlekedésre, de testmozgásra is a bringát használták a lezárások időszakában.

A kerékpározás azóta sem esett vissza jelentősen, és az önkormányzat ehhez további lehetőségeket biztosít: kerékpárút épült Mályi felé, illetve épül majd Kisgyőrig, Miskolctapolcáig, Lillafüredig, némelyik útvonal már az engedélyeztetési fázisban van, cél, hogy a turisztikai látványosságokat elérje a kerékpáros infrastruktúra, de támogatják a hivatásforgalmi kerékpárutakat is. Ennek jegyében vált elérhetővé például kerékpárúton a legnagyobb helyi foglalkoztató, a Bosch telephelye is. Az odavezető Katalin Bosch kerékpárút egy éve készült el. Fodor Attila szerint a fejlesztésekkel várhatóan megkétszereződik a miskolci kerékpárutak hossza.

Az önkormányzat külön odafigyel, hogy az új épületek csak az OTÉK előírásai alapján akkor kapják meg a használatbavételi engedélyeket, ha teljesítik a kerékpártárolásra vonatkozó előírásokat. Szerinte egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a dolgozók szeretnének kerékpározni. (Utóbbit szépen illusztrálta, hogy a workshop végén az egyik résztvevő cég, az Evosoft Hungary Kft képviselője jelezte, náluk is ki van építve a kerékpáros infrastruktúra – tárolók és öltöző/zuhanyzó -, amit épp bővíteni készülnek.)

Fodor Attila szerint az új kerékpárutak építésének gyakran vannak pénzügyi akadályai, amit pályázatok figyelésével igyekeznek megugrani, illetve beszámolt arról is, hogy az önkormányzatnak szívügye a közbringarendszer, aminek előkészítésén már dolgoznak, és amit elképzelhető, hogy jövőre meg is valósítanak. Ezzel elsősorban a turisztikai látványosságok elérése válna könnyebbé.

Beszámolója végén jelezte, a mobilitási héten rendszeresen tartanak eljutási versenyt (autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral), és a Felső-Majlátról a Belvárosig tartó útvonalon, eddig mindig a kerékpáros nyert, amiből arra következtetett, hogy:

Ha valaki siet Miskolcon, üljön kerékpárra.

Tippek a cégeknek

Árva János az esemény végén felsorolt pár tanácsot, amikkel egy vállalkozás néhány apró és szinte semmibe sem kerülő lépéssel is kerékpárosbarátabbá válhat:

• Könnyítsék meg a bringával járók dolgát – akár csak néhány kerékpártámasszal, vagy útvonalötletekkel, közös bebringázásokkal a gyakorlatlanabbakat segítve, és támogassák a munkatársakat kerékpárvásárlásban. Utóbbiban hatalmas segítség, hogy jövőre adómentessé válik a céges kerékpárok beszerzése.
• Beszéljenek róla – a belső csatornákon hívják fel a figyelmet a bringás eseményekre, szervezzenek, vagy vegyenek részt ilyeneken;
• Lobbizzanak – például infrastruktúráért az önkormányzatnál, ebben a Magyar Kerékpárosklub és a Kerékpáros Miskolc egyesület is tud segíteni szakmai tanácsokkal;
• Mutassanak példát – a vezetők a munkavállalóknak, más cégeknek, önkormányzatoknak, partnereiknek,
• Vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Kerékpárosklubbal – szakmai támogatásért, ötletekért, kerékpáros oktatási anyagokért és programokért, ezeket szívesen rendelkezésre bocsátja a klub.

Induláshoz érdemes felkeresni még a következő hasznos linkeket:

Kerékpáros Kisokos
Ajánlás a kerékpártámaszok kialakításához
Oktatóvideósorozat a klub honlapján
Így lehet csatlakozni a kampányhoz, Miskolcon pedig ezzel a játékkal is aktivizalhatók a munkatársak 
Így adózik a céges kerékpár