Kásler Miklós: A több, mint 30 ezer koronavírusban elhunyt áldozat félreértés, nem lehet konkrét számokról beszélni, csak többlethalálozásról…

Ez melyik könyvben volt?
„Az eltitkolt hiány
Könyvének első érdekes megállapítása alapján akár koronatanú is lehetne a költségvetési adatok meghamisítása miatt indított eljárásban egykori főnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Azt állítja ugyanis, hogy a valós számokat a 2006-os második forduló utáni napon „a győztes párt frakcióvezetője, Lendvai Ildikó, reggel nyolckor tudta meg a miniszterelnöktől. Őt kilenckor követte (a miniszterelnöknél, majd rosszullétben) a koalíciós partner pártelnöke, Kuncze.” Állításának igazolására egy jegyzőkönyvet idéz, amit az SZDSZ koalíciós delegációja rögzített néhány nappal később: „A Pénzügyminisztérium félrevezette a frakciókat, nem tárta fel a reális helyzetet.”
Gyurcsány levegőnek nézte Molnárt
Hamar kiderült, hogy a legnagyobb elvonások az egészségügyben lesznek, Molnár Lajos megnyugtatta a szocialistákat, a reformhoz nem kell pénz, sőt megtakarításokkal jár majd. Az eskütétele utáni első személyes találkozóján Gyurcsánnyal néhány nőgyógyász letartóztatása is felvetődik ötletként, hogy megfélemlítsék az orvosokat, és letörjék a megszorítások miatti ellenállást.

„Nem kellene példát statuálni, követni az akkori pozsonyi példát?”- fordult hozzá a kormányfő. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek” – idézi fel válaszát Molnár.

A költő tragédiája

A miniszter három szakembert kért fel a valóban túl sok ágyból álló magyar kórházak átalakításának megtervezésére. Azt azonban nem fogadta el, hogy ahol elvesznek, ott adni is kell valamit, például erősítsék meg a járóbeteg-ellátást, fejlesszék rögtön az egynapos sebészetet. Ennek híján óriási volt az ellenállás, és csaknem lázadás tört ki az MSZP képviselői között is.

Gyurcsány engedett, Molnárt sarokba szorították – a szocialista városokban levő kórházak ágyakat kaptak az ellenzéki vezetésű önkormányzatok kárára. A volt miniszter mentegetőzik, azt állítja, a törvény „annyira gúzsba kötött, hogy tíz-húsz ágyra sem kaptam szabad kezet… Ha nem lett volna a lovasberényi csata, ma nem kellene arról vitázni, hogy még több aktív kórházat kell bezárni” – idézi fel a kormányüdülőben tartott egyeztetést.

Érdekes részletek derülnek ki a minisztersége alatt bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetről (OPNI) is. Hetekkel a 2006-os parlamenti választások előtt rosszul lett Bella István költő, Molnár lányának apósa. A miniszter személyesen kérte meg Nagy Zoltánt, az OPNI főigazgatóját, hogy vizsgálja meg a költőt. Szomorú a diagnózis, gyógyíthatatlan daganat. Gyors, életmentő műtétet hajtottak végre az Amerikai úti agysebészeten, az OPNI-ban pedig külön szobát biztosítottak neki.

„Egyedül volt a szobában, felesége maradni akart mellette, nem lehetett. Majd kora reggel kiszállt az ágyból, de rögtön elesett. Koponyaűri vérzés.” Molnár felrója, hogy amikor a feleség külön nővért kért a haldokló mellé, azt mondták, „ezres lenne alkalmanként, zsebbe”. A költő a kórházban halt meg néhány hét múlva. „Emléktáblája ne az OPNI falán legyen” – írja a politikus indulatosan. Az OPNI-t megszüntették, ám Molnár Lajos ezért sem vállalja a személyes felelősséget, s könyvében tagadja, hogy köze lenne a döntéshez.”