A Telex szerint L. Simon ellentmondásos beszéddel vázolta fel, milyen jövőt képzel el az intézménynek:
A múzeumnak tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia, ha a nemzeti identitást ezek építik
– mondta
Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járuljon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, s mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához
– fogalmazott az új főigazgató.
L. Simon László szerint továbbá
azoknak a történeteknek a jelenvalóságát is figyelembe kell venni, amelyeket nem tudunk a tudomány módszertanával igazolni, vagy éppen azzal tudjuk bizonyítani, hogy még valóságalapjuk sem volt.
A beszéd a Telex szerint ellentmondásos megítélésű volt a hallgatósága körében is. Egy neve elhallgatását kérő múzeumdolgozó például azt mondta, neki erről a koncepcióról a „mesemúzeum” jutott eszébe.
„A beszéd elég botrányos axiómája volt, hogy a tudomány nem a múzeum dolga, hanem a legendák, mesék, mondák vizuális megjelenítése a feladat, egyfajta 21. századi show-műsor előállítása”
– mondta a dolgozó.
L. Simon László arról is biztosította a múzeumi dolgozókat, hogy nem akarja a saját ízlését másokra erőltetni, illetve magasabb fizetést és nyitottságot ígért. A bérek rendezése a Telex szerint több mint időszerű, ugyanis a múzeum dolgozóinak jelentős része minimálbérre van bejelentve. Eközben más közgyűjteményekben többet keresnek az alkalmazottak.
L. Simon László a nyár elején adta be a pályázatát a Nemzeti Múzeum vezetésére. Ezt megelőzően a minisztérium visszavonta a korábban egyszer már kiírt főigazgatói pályázatot, amelyre eredetileg Varga Benedek addigi főigazgató is pályázott. Az új kiírásban L. Simonnak azonban nem volt ellenfele, egyedüli pályázóként indulva papírforma volt, hogy Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter őt nevezte ki főigazgatónak. L. Simon László azt ígérte, hogy ezzel aktív pártpolitikusi munkáját befejezi.
Fotó: Archív
El Cid
Spanyolország nemzeti hőse, zsoldos katona keresztények és muszlimok ellen, Valencia uralkodója
El Simon
Magyarország nemzeti hőse, zsoldos katona a möszöpösök és a szadeszosok ellen, a népi-urbánus vita uralkodója
Megfelelő debil a megfelelő helyre:
„L. Simon szerint azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél”
megvan a párja is a sámán személyében
Megoldottad már az energia tárolását?
van már stabil alaperőműved 30 évre?
12 év alatt palkovics már megoldhatta volna nem?A mi kis tudományos m3rnökünk mindenhez is ért.Lehrt hogy inkább azzal kellett volna foglalkoznia az mta,az egyetemek szétb@szása meg a kínaiaknak nyalás helyett.
Hajrá” Sok pénzed van. Építsd meg!
„A szélerőművek telepíthetősége az adott térség szélklímájának jellegzetességeivel írható le. Hazánk a nyugatias szelek övében fekszik, mérsékelten szeles területként tartjuk számon. A 10 méter magasságban mért adatsorok szerint a szélsebesség évi átlaga 2–4 m/s közötti. A Dunántúl északnyugati része és a környezetükből kiemelkedő hegycsúcsok a legszelesebbek, a legerősebb szeleket a Bakony térségében
mérik. A legkevésbé szeles vidékek az Északi-középhegység előtere és szélárnyékos völgyei. A 10 méteres magasságból származó meteorológiai mérések tanúsága szerint a szélcsendes időszakok aránya néhány térségben kifejezetten nagy. A szeles napok száma (amikor a 10 méteren mért széllökések értéke meghaladja valahol a 10 m/s-ot) átlagosan 133 nap, míg a viharos napok száma (amikor a széllökések meghaladják a 15 m/s-ot) átlagosan 38 az 1981-2010-es időszakra vetítve (Kocsis K. et al.
2018).
Lényeges azonban, hogy a szélsebesség a felszíntől számított magassággal nő, mert egyre kevésbé érvényesül a domborzat és a tereptárgyak áramlására gyakorolt fékező hatása. Ennek energetikai szempontból azért van jelentősége, mert a nagy szélturbinák esetében, a korábbi 60-100 m-es helyett napjainkban egyre inkább 120-150 méter a jellemző toronymagasság. Érdekességként megemlítjük, hogy napjaink legmagasabb szélturbináinak teljes magassága (a lapát hosszát is figyelembe véve) a
246 métert is meghaladja (Frydrychowicz-Jastrzębska, G. 2019).”
Mi lesz a sok megölt madárral, mely a szélerőművek útjába tévedt ?
Mi lesz a napelemek által visszavert hőmennyiség hőkupola-hatásával ?
Mi lesz az átszakadó gátak pusztításával ? Mint Németországban ?
Mi lesz velünk emberekkel ?
Mi lesz? Mi lesz ? Mi lesz ?
Nem a hulladéktermelő műanyag fogyasztói társadalmat, hanem az értékteremtő szerves társadalmat kellene visszavezetni…..
Teller Ede azt mondta: ” A kősziklák kora lejárt, a kis kavicsoké a jövő…
Eccerű! Soros Gyuri bácsit letaszítom az Isten trónjáról és az Egyenlítő
övet körbe rakom tükrös naperőművekkel. Afrikát, a tulajdonképpeni kínai gyarmatot szaudi szövetséggel felvirágoztatom.
????
„Elérte teljes kapacitását a világ legnagyobb tükrös naperőműve, az Ivanpah Solar Electric Generating System (ISEGS) a Mojave-sivatag kaliforniai részén, a nevadai határ közelében, ahol a napsütéses órák száma 3800,évente.”
Még egy kókler szolga.
Elbaxxxsza a nemzet múzeumát is, mint a Diósgyőri Várat.
Majd orbi tollbamondja neki a múltuunkat is.
Lehet, hogy Árpád apánk is cigány volt?
Mondjátok fel, Diósgyőrt. Kell a pénz máshova. Ennyi.
„A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.”
Várak felsorolása Település Vár neve
Doba Doba – Somló-vár
Eger Eger – vár
Füzér Füzér – vár
Kisvárda Kisvárda – vár
Miskolc Miskolc–Diósgyőr – vár
Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár – vár
Nagyvázsony Nagyvázsony – Kinizsi-vár
Sárospatak Sárospatak – Rákóczi-vár
Sopron Soproni városfal és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyed
Sümeg Sümeg – vár
Szigetvár Szigetvár – vár
Szögliget Szögliget – Szádvár
Ozora Pipo várkastély
Sirok Siroki vár
Debilszótár :
felújítás = soha nem létezett disney vár építés
Nagy a fidesz állatkertje.