A magyarországi tatárjárás legnagyobb horderejű ütközetéről, az 1241-es, Sajó-menti (vagy közismertebb, de történetileg pontatlan megnevezéssel muhi) csatáról rendkívül leegyszerűsített, hamissá torzult kép él a magyar köztudatban. E szerint a hatalmas tömegben érkező mongolok elsöpörték a magyar király seregét, sőt, IV. Béla még azt a baklövést is elkövette, hogy egy szekértábor mögé vonult, emiatt a katonáit úgy mészárolták le, mint a karámba szorított birkákat. Egyszerű magyarázat, megnyugtató módon még bűnbakkal is szolgál, csakhogy nem igaz.
Az ütközet az Árpád-kor legjobban dokumentált eseménye, hiszen Európa feszült figyelemmel kísérte a kereszténységet fenyegető hatalmas veszélyt, de a magyarországi hadjárat a keleti írástudók érdeklődését is felkeltette. Részben ezek felhasználásával a szakemberek sorra cáfolják a tévhiteket.https://24.hu/tudomany/2021/09/05/tatarjaras-muhi-csata-dzsingisz-kan-magyar-kiralysag-kozepkor/
Talán a miskolci elmeosztály szereplőit kellene megkérdezni, mint ezer éves honfoglalókat, amelyek már minden szerepet eljátszottak, ugyanis ők hajtották végre négyszer a világkönyvtárát a Szabóknak Földanyás kezdettel, berendezve a születési helyszínt, házat, a magyar tökéletes nyelv elleni összes csapás vonultatásával, egyetlen nagy közös áldozással saját szerepük, tettük, gyalázatuk, betegségük végrehajtásával. Erős Antónia közölte jópár éve, hogy már megtisztultak a tatárok is. Itt van Tatárdomb berendezve mai napig Miskolcon, képviselőjével a Halak szülöttjüknek az állandó tatárjárásnak. NIncs szükség történészekre, amik hazugságot tanítanak. Nekünk nem tanítottak történelmet, azt mondta a tanár, majd rájövünk, mi az igazság.