Fedor Vilmos nem lett alpolgármester, de valszeg mégsem kell majd nélkülöznünk Kocsonya Edit ex férjét. Az összművészeti kulturnyik személye űrt fog betölteni a Városházán. Állítólag főtanácsadó lesz.
Fedor Vilmos (MSZP)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. sz., Miskolc központú
választókerület
1954. október 28-án született Miskolcon. Apai ági
felmenõi felvidéki származásúak voltak, nagyszülei a
század elején kivándoroltak az Egyesült Államokba. Néhány
évvel késõbb hazatelepültek, a nagyapa mozdonyvezetõként
dolgozott. Édesapja, Fedor Vilmos (1912-1992)
asztalossegédként kezdett dolgozni, 1936 és 1945 között
hivatásos katona volt tiszthelyettesi rangban, majd 1946-
tól 1973. évi nyugdíjba vonulásáig asztalos a Lenin
Kohászati Mûvekben. Anyai nagyszülei nagybányai
születésûek, a trianoni döntést követõen, az 1920-as évek
elején települtek át Miskolcra. A nagyapa a miskolci
vasgyár tisztviselõje volt. Édesanyja, Krassay Aranka
(1923) elõbb kalauz, majd 1950-tõl a Miskolci Közlekedési
Vállalat pénztárosa; 1963 óta rokkantnyugdíjas.
Testvérei: Aranka (1943) cipõfelsõrész-készítõ és Ágnes
(1945) fonónõ. Nõs, 1988 óta felesége Zombor Eleonóra
jogász, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Hatósági Osztályának vezetõje. Gyermekei: Vilmos (1979),
Eleonóra (1985) és Flóra (1991).
Az általános és a középiskolát Miskolcon végezte,
1973-ban érettségizett a Kossuth Lajos Gimnáziumban. A
kaposvári Mezõgazdasági Fõiskolán folytatta tanulmányait,
1976-ban állattenyésztõ üzemmérnöki oklevelet szerzett.
Három évig a fõiskola kísérleti telepén gyakornok, majd
kísérletvezetõ; közben 1978-ban Miskolcon letöltötte
kötelezõ sorkatonai szolgálatát. 1979-tõl két évig
termelésfejlesztõ a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Állatforgalmi és Húsipari Vállalat miskolci
üzemegységénél. 1981 és 1987 között a KISZ Miskolc Városi
Bizottságán dolgozott: elõször kulturális munkatárs, majd
1982-tõl kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó
titkár. 1988-tól a moszkvai Politikai Fõiskola
ösztöndíjasa, 1990-ben szerzett politológusdiplomát.
1990-tõl pártalkalmazott.
A zene meghatározó szerepet játszott életében.
Kezdetben az ún. polbeat mûfajt ûzte, majd az 1970-es
években aktívan bekapcsolódott a táncház- és népzenei
mozgalomba. Fõiskolai évei alatt két évig tagja volt a
kaposvári Somogy Táncegyüttes zenekarának. 1974-ben a
felsõoktatási hallgatók folklórfesztiválján népzene-
feldolgozásaiért arany minõsítést kapott. Szabó Antal
zenésztársával együtt fiatal költõk verseit és saját
mûveiket zenésítették meg, ezekkel több fesztiválon is
díjat nyertek. 1974 és 1977 között rendszeresen
szerepeltek dunántúli egyetemi és fõiskolai klubokban,
balatoni szabadtéri színpadokon; 1975-ben országos
tehetségkutató versenyt nyertek. Az 1980-as évek elején a
miskolci Vasas Táncegyüttes zenekarának tagja, majd
megalapítója és éveken át vezetõje a Fiatal Dalosok
Klubjának. Az 1990-es évek elejétõl fiatalokat tanít
gitározni, 1993-tól már szervezett keretek között:
alapítója és tanára az Ifjú Gitárosok Egyesületének.
1983. évi alapítása óta részt vesz a Miskolci
Városszépítõ Egyesület munkájában.
Elsõ politikai élményeit a KISZ által szervezett
kulturális rendezvények jelentették, melyeknek õ is aktív
részese lett: irodalmi színpadot, ifjúsági klubot
szervezett, zenei rendezvényeken vett részt. 1978-ban,
katonai szolgálata alatt választották meg elõször KISZ-
vezetõnek. Mint KISZ-munkatárs három alkalommal
fõrendezõje volt a Miskolci Ifjúsági Napoknak (1982,
1984, 1986). 1985-ben kezdeményezésére indult el az
építõtábori mozgalom keretében az ónodi vár régészeti
feltárása. 1980-ban belépett a Magyar Szocialista
Munkáspártba, majd moszkvai tanulmányai alatt, 1989.
októberben tagja lett a Magyar Szocialista Pártnak.
1990-1991-ben miskolci ügyvezetõ titkár, 1991-tõl Borsod-
Abaúj-Zemplén megyei ügyvezetõ alelnök, 1991 õszétõl
megyei elnök; e tisztségei egyúttal a munkahelyet is
jelentették számára. 1992 és 1994 között az MSZP Országos
Választmányának a tagja, 1994-ben bekerült az országos
elnökségbe; az 1996. márciusi kongresszuson egyik
tisztségre sem jelöltette magát. Az 1994. évi
országgyûlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1.
sz., Miskolc központú választókerületében indult, s
szerepelt a párt megyei (3.) és országos (69.) listáján
is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második
fordulójában három jelölt közül abszolút többséget
elérve, Balázsi Tibor (MDF) volt képviselõt is megelõzve,
51,91 százalékkal szerezte. Az Országgyûlés külügyi
állandó bizottságában dolgozik, ezen belül az
alapszerzõdésekkel foglalkozó albizottság munkájában vesz
részt. Társelnöke a magyar-ukrán alapszerzõdés értelmében
életre hívott parlamentközi kisebbségi vegyes
bizottságnak. Az IPU magyar csoportja magyar-indiai,
magyar-kínai, magyar-kubai, magyar-mongol, magyar-orosz,
magyar-pakisztáni és magyar-ukrán baráti tagozatának a
tagja. Az MSZP-frakcióban a külügyi és európai
integrációs munkacsoportban dolgozik.
Fogadóórája: a helyi sajtóban elõre meghirdetett
idõpontokban, a választókerület minden községében.
Hivatali címe: MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iroda
(Miskolc, Corvin út 9.); Képviselõi Irodaház, 251. szoba.
Lezárva: 1996. május 6.
Megbízható források szerint Veres nem akart régi arcokat látni a városházán.
Tehát legfőbb ideje beszerezni egy fekete teljesen átlátszatlan szemüveget, no meg egy vakvezető kutyát.
Veres azt nyilatkozta, hogy fiatalokkal akarja körülvenni magát. Aztán aláírta Nagy Laci kinevezését.
Még szerencse, hogy Azért sportállásokra jut pénz….
Szép karrier! Mi történt 1996-ban?
A nemzetközi helyzet egyre fokozódott
Hát akkor volt a ” jóléti rendszerváltás” előszele. Lajos odab@szott.
„A problémák kezelésére a Horn-kormány első lépései között pótköltségvetést fogadott el a ’94-es hiány csökkentésére, ám a kormány eredetileg 100 milliárd forintos hiánycsökkentését a szocialista kormány frakciója 30 milliárdra redukálta. A ’95-ös költségvetés alátámasztására átfogó stabilizációs költségvetés készült. A helyzetet rontotta, hogy 1994-ben tetőzött a mexikói válság, amelynek kapcsán a nemzetközi szaksajtó Magyarországot a következő dominóként emlegette.
Magyarország az IMF-hez fordult egy úgynevezett készenléti hitelmegállapodásért. Magyarország és a Valutaalap közötti viszony soha sem volt különösen zökkenőmentes – emlékezett vissza a konferencián Mark Allen, a varsói CASE kutatóintézet munkatársa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt igazgatója és budapesti képviselője. Abban az időben viszont olyan drámaian rossz volt a magyar gazdaság helyzete, hogy a Valutaalap nagyon komolyan aggódott Magyarország miatt, miután túlságosan függött a nemzetközi tőkepiacoktól, és főleg, mert a magyar kormány vonakodott megtenni a szükséges lépéseket. Ráadásul a mexikói válság miatt attól tartott az IMF vezetősége, hogy annak hatása Magyarországot is eléri, a szükséges kiigazítás viszont óriási lett volna, Magyarország pedig nagyon rossz előélettel rendelkezett az ilyen intézkedések végrehajtását illetően. (Ekkor Magyarország az egyetlen olyan ország volt, ahol a korábbi IMF-programok közül egyet sem sikerült sikeresen lezárni.)
Amikor az akkori IMF-vezér Michel Camdessus 1994 őszén Budapestre érkezett, rendkívül elkeseredett tárgyalásokat folytatott Horn Gyulával – ez a hivatalos iratokban „hosszú, élénk és őszinte találkozóként” („a long, lively and frank meeting”) szerepel – jegyezte meg Allen, aki azt is hozzátette: a helyezetet csak rontotta, hogy a költségvetési célról például úgy próbáltak meg egyezkedni, hogy a hiányra különböző definíciót használtak.
Ekkor nem sikerült megállapodást kötni, és a feszültség is kiéleződött az IMF-fel. A miniszterelnök közben más finanszírozási forrást keresett annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a megszorításokat, ezért – a Pénzügyminisztérium és az MNB tudta nélkül – támogatást kért a németektől, akik ígéretet tettek ugyan rá, ám Kohl kancellár azt is megüzente: csak akkor számíthat a Bundestag támogatására, ha Magyarország stabilizációs programot hajt végre.
A 95-ös költségvetés ennek jegyében készült el, de a kormány és az MSZP-frakció nem támogatta a stabilizáció legfontosabb elemeit”
Már akkor is az IMF -hitelből „nagyzoltak”?
Inkább abból mint oroszból meg kínaiból.Meg azért ugye tavaly novemberben mellékesen egy kis euróhitelt is felvett 30 évre a pörköltös pXXXXXXXXXXXXX gazdád.Takarodj.
sárga bolsevik irigység.
Nyugdíjra és fizetésre vette fel a hitelt?
Ti miért nem „loptatok” ennyire 90 tonna aranyrudat?
Ti miért nem beruháztatok ennyire? Jönnétek vissza, mi?
Három miniszterelnökötök papolt a paks kettő és a kínai
kapcsolat szükségességéről, D209, Böszme, Libás
Ki a magyar-kínai barátság elnőke ? egy dékás
Ki jár a komcsi kínai kongresszusra? egy möszöpös
Takarodj, Te!
És ha nem akkor mit csinálsz Dulifuli?megmondasz bayerzsoltinak vagy dj jeszinek? Vagy egyből a kínai komcsi hitelező elvtársaitokhoz húzod a sz@rcsíkot? :):):):)
Legyintek rád. Láttam már egy pár labancot.
Mindig a labancok győznek.
Intézek neked egy kínai plecsnit
„Hogy miért van, hogy a DK egy közleményt sem ad ki, mikor a politikusuk ilyen magas rangú személlyel találkozik, arra úgy válaszolt: gyakorlatilag olyan témákban tárgyaltak, amelyek nagyjából az ő magánéletéhez kapcsolódnak leginkább, például a lánya egy magyar-kínai kéttanítási nyelvű iskolába jár. „A fókuszomban az van, hogy ez az iskola a lehető legjobb minőségben működjön.”
Elmondta, például neki köszönhetően lett lehetőség arra, hogy magyar nyelvű diákcsoportok tudjanak elmenni Kínába, de szeretné elérni, hogy akik elvégzik ezt kéttannyelvű iskolát, mehessenek kínai ösztöndíjra. „Leginkább olyan kérdésekben megyek előre, amelyek kevésbé vannak a politika fősodrában.”
Hogy kínos-e a pártnak, hogy ő ilyen kapcsolatokat ápol, mikor a DK többször kritizálta a kormány Kína-politikáját, arra azt válaszolta: nem tudja megmondani.
„A párt tudja, hogy én intenzíven foglalkozom Kínával, én a kínai teakultúra egyik nagy rajongója vagyok, és még tudnék hasonlókat említeni.”
Budapest-Belgrád vasút? Abba ellenzéki politikusnak nincs beleszólása
Oláh Lajos egyébként 15 éve foglalkozik Kínával, intenzívebben azóta, hogy a lánya az említett iskolába kezdett járni. Hogy a párt támogatja-e ebben, arra azt mondta: „Nem foglalkozom a párttal, és a párt sem foglalkozik azzal, hogy Oláh Lajos lánya magyar-kínai kéttanítási nyelvű iskolába jár, és egyébként próbálja intézni, hogy a diákok kimehessenek Kínába tíz napra egy kulturális táborba. Nem foglalkozik ezzel a DK.”
Kiderült az is, a politikus a Budapest-Belgrád vasút megépítésével sem foglalkozik. Azt mondta a projektről:
„Ez egy két kormány közötti legmagasabb szintű döntés kérdése, ebbe egy ellenzéki politikusnak beleszólása nincs. A pártom ezzel kapcsolatosan világosan elmondta a véleményét.”
És hogy a magyar kormány keresi-e Oláh Lajost, ha Kínáról van szó? A politikus erre azt mondta:
leginkább a kínaiak értik azt, hogy mit jelent, hogy ő ismeri Kínát.”
Csupa civil. Istenem de jó, hogy Pali ilyen tiszta, erkölcsileg fedhetetlen, tiszta multú emberrel veszi körül magát. Köszönöm, hogy itt élhetek. Pont erre szavaztam. Virágozzon nagyistók!
Vár szeged,debrecen.Mondjuk a magadfajtát azt pont nem.Azért tart itt miskolc ahol.
Te meg maradj és nyald tovább a vörös seggeket az elvtársaiddal!
Hát akkor volt a ” jóléti rendszerváltás” előszele. Lajos odab@szott.
„A problémák kezelésére a Horn-kormány első lépései között pótköltségvetést fogadott el a ’94-es hiány csökkentésére, ám a kormány eredetileg 100 milliárd forintos hiánycsökkentését a szocialista kormány frakciója 30 milliárdra redukálta. A ’95-ös költségvetés alátámasztására átfogó stabilizációs költségvetés készült. A helyzetet rontotta, hogy 1994-ben tetőzött a mexikói válság, amelynek kapcsán a nemzetközi szaksajtó Magyarországot a következő dominóként emlegette.
Magyarország az IMF-hez fordult egy úgynevezett készenléti hitelmegállapodásért. Magyarország és a Valutaalap közötti viszony soha sem volt különösen zökkenőmentes – emlékezett vissza a konferencián Mark Allen, a varsói CASE kutatóintézet munkatársa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt igazgatója és budapesti képviselője. Abban az időben viszont olyan drámaian rossz volt a magyar gazdaság helyzete, hogy a Valutaalap nagyon komolyan aggódott Magyarország miatt, miután túlságosan függött a nemzetközi tőkepiacoktól, és főleg, mert a magyar kormány vonakodott megtenni a szükséges lépéseket. Ráadásul a mexikói válság miatt attól tartott az IMF vezetősége, hogy annak hatása Magyarországot is eléri, a szükséges kiigazítás viszont óriási lett volna, Magyarország pedig nagyon rossz előélettel rendelkezett az ilyen intézkedések végrehajtását illetően. (Ekkor Magyarország az egyetlen olyan ország volt, ahol a korábbi IMF-programok közül egyet sem sikerült sikeresen lezárni.)
Amikor az akkori IMF-vezér Michel Camdessus 1994 őszén Budapestre érkezett, rendkívül elkeseredett tárgyalásokat folytatott Horn Gyulával – ez a hivatalos iratokban „hosszú, élénk és őszinte találkozóként” („a long, lively and frank meeting”) szerepel – jegyezte meg Allen, aki azt is hozzátette: a helyezetet csak rontotta, hogy a költségvetési célról például úgy próbáltak meg egyezkedni, hogy a hiányra különböző definíciót használtak.
Ekkor nem sikerült megállapodást kötni, és a feszültség is kiéleződött az IMF-fel. A miniszterelnök közben más finanszírozási forrást keresett annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a megszorításokat, ezért – a Pénzügyminisztérium és az MNB tudta nélkül – támogatást kért a németektől, akik ígéretet tettek ugyan rá, ám Kohl kancellár azt is megüzente: csak akkor számíthat a Bundestag támogatására, ha Magyarország stabilizációs programot hajt végre.
A 95-ös költségvetés ennek jegyében készült el, de a kormány és az MSZP-frakció nem támogatta a stabilizáció legfontosabb elemeit”
Úgy látszik, Veresnek nagyon szimpatikus az azóta elvetélt Science múzeum, Rock múzeum meg 3D mozi tere, hasonlókért fog milliókat kifizetni közpénzekből.
Mi van alekosz ?Beindult az aggódás a közpénzekért a szexxxxxxxxxxxxxl?Akkor.kezdhetnéd azokkal a milliókkal amiket az évek alatt elkocsikáztál Buda meg Miskolc között.
nahát, nahát
Miskolc Város jelenleg importált elvtársi felügyelő bizottsági, igazgató tanácsi szürkeállománya honnan jár „dolgozni”? ????
Egyébként meg
„Az abszolút rekordernek az MSZP-s Hiller István számít. Hiller annyit autókázott a leadott számlák alapján, hogy tízszer kerülhette meg a Földet egyetlen év alatt, ami lássuk be, nem kis teljesítmény. Hiller István összesen 400 ezer kilométer menetteljesítményt hajtott végre 2009-ben….
Hiller István tehát vagy a Földet kerülte meg tízszer az oktatás javításán fáradozva, vagy pedig nem egészen kétnaponta körbeautózta Magyarországot a szocialisták kormányzásának utolsó évében.”
Visszafújta a szemetet a szél…
Nem 67 éves nyugdíjas tanácsadóra van, ha egyáltalán van szüksége a városnak. Az állattenyésztői végzettség mióta jogosít fel kulturális feladatra? Vannak ott elegen a Kulturális Osztályon .A városnak több milliárdjába került az alpolgármestersége alatt kitalált volt fűtőmű kreálmánya ami azóta is csak üresen áll. Rengeteg feladatot átvett a Kormányhivatal, de a hivatali létszám ennek ellenére nem csökken, sőt növekszik.
Nyugi van! Veres úr tudja. ????
„A hatástalansági együttható vagy hatékonytalansági együttható a komitológiában a tanácsok, kormányok és bizottságok méretét jellemző mennyiség. Ha egy bizottság létszáma túllépi ezt a számot, akkor hamarosan elveszti szerepét, funkcióit egy másik, a bizottság szűkebb köréből alakult bizottság veszi át. Értéke 20, 21 vagy 22, részleges jelenléttel számolva 19,9 és 22,4 közötti. Habár ezek az arányok úgy néznek ki, mintha vicc lenne, valójában mégsem az; több történelmi példa is mutatja, hogy ennek valóban van jelentősége, a nagyobb csoportok nem tudnak hatékonyan együttműködni.
A komitológia szót Parkinson használta félig tréfásan. Később az Európai Unió egy másik, komolyabb értelemben újra elővette.
2008-ban empirikusan is megpróbálták igazolni a javasolt modellt.
Képlete
Számítása:
{\displaystyle x={\frac {m^{o}(a-d)}{y+p{\sqrt {b}}}}}{\displaystyle x={\frac {m^{o}(a-d)}{y+p{\sqrt {b}}}}}
ahol:
m a valóban jelenlevő tagok száma
o a külső csoportok által befolyásolt tagok száma
a a tagok átlagéletkora
d az egymástól legtávolabb ülő tag távolsága (centiméterben)
p az elnök türelme (a Peabody-skálán mérve)
b a három legöregebb tag vérnyomásának átlaga nem sokkal az ülés előtt.
Ekkor az x hatástalansági együttható megegyezik az éppen jelenlevő tagok létszámával a bizottság hatalmának elvesztésének pillanatában.”
Nyugi van!
Ha, IPU velünk, ki ellenünk? ????
Furcsa szocializmussal kezdődő kommunizmusa volt ez az országnak, ahol a kommunisták nagy-Monarchiát építettek minden magyar ellenes egykori támadó baráti szövetségében, mint a mongolokkal. Gondolom a törökök helyetti forrázás 1980-ban, együtt a másodszori angol munkásosztály korának ismétlésével minden ellenséget összefogott az ország feletti torünnep megrendezése végett. Győztek közösen, így ahogy vannak, vasbabilonjával a Hunyadiaknak, nemi népeikkel, mint szőke kiválasztottakkal 85 éves hosszabbításban. Ukránok nem véletlenül készültek a nagy világ ura népének összeállítására a grófjaival, bárójaival a miskolci elmeosztálynak, amelyek már lovagként ki tudja hány keresztet kaptak.
Még 1995-ben a kommunisták megrendezték vasfüggöny berendezésével ismét az egri Táncfalfesztivált. Mi vetett ennek véget? Csak a vallási ébredő játszótér egyházainak térhódítása?
Visszajöttek, mind. Ugyanaz mint Pesten, világosan látszik, hogy Simonék a pesti példát követik. A miskolci értelmiség arculcsapása, hogy minden beosztásba importálják a képzetlen, buta embereket. Mondhatnám azt is, a város Niedermüller kihelyezett tagozata.
… és beültek a nagyon okos alakszaik, kovácszsoltok, zspappferik, nagyrékák, pataki anettek helyére. A kilenc év alatt semmi új nem lett kitalálva! A 2010 előtti időszak szellemi termékeit amortizálták, Talán a CineFest az egyetlen, ami KÁEL Csabának köszönhetően életben tudták tartani és fejleszteni. A Diósgyőri várba ölt szellemi és anyagi erőforrás merő kudarc, skandallum!