Megpróbáljuk komolyan venni, mit jelent Orbánnak, a talán az egyik legnagyobb honi hivatásos sportrajongónak az a már idézett mondata, amely szerint: „A magyar a világ egyik legversenyképesebb nemzete. Ez így van a gazdaságban és a tudományban is, de leglátványosabban a sportban mutatkozik meg, azon belül is leginkább az olimpián.” Ha ez így lenne igaz, akkor furcsa következtetésekre juthatnánk. Így arra, hogy ma Magyarország a világ 15. legversenyképesebb nemzete, sőt, 2012-ben a 10. helyen álltunk ezen a világranglistán. De ha végigvisszük ezt a gondolatkísérletet, akkor eljutunk egészen odáig, hogy az ország a 1952-ben, a Rákosi-korszak legsötétebb éveinek egyikében volt legerősebb, a legsikeresebb és leginkább versenyképes. Sőt, a tokiói szereplésünkkel, a 15. hellyel olyan országokat előztünk meg – az orbáni logikai szerint nem csak a sport területén –, mint Dél-Korea, Svájc, Svédország, Norvégia, Dánia, Spanyolország, Tajvan, Belgium, Csehország, Írország és Portugália. De az összesített, azaz a 1896-ig visszamenő éremtáblázaton nem csupán az imént felsoroltakat, de például Ausztráliát is előzzük. Nem kell különösebben érvelnünk amellett, hogy a kormányfői kijelentés nyilvánvaló szamárság és anakronizmus.https://nepszava.hu/3131184_az-olimpiai-ermek-buvoleten-tul
LeisztingerNÉPSZAGA.
Mit vársz tőle?
Tudjuk régi-új SZDSZ-es! A korona „micisapka” , a Szent Jobb „tetemcafat”, neked hazátlannak.
Érdekesek vagyunk. Sztorikat szállítunk, tanulságos meséket, amelyek megmutatják, hová vezet, ha egy kormány az ország hülyéire támaszkodik. Fontos szerepünk van Európában, mi lehetünk a cirkuszi törpe. Vélemény.
hirdetés
Széteső, kis országok tengerében mi tartjuk Európa utolsó gerendáját. Európa széteső országai azonban gyanakodva figyelik, mit is csinálunk a gerendával. Abba kapaszkodunk netalán részegen, vagy esetleg el akarjuk lopni az ajtókerettel és a szőnyeggel együtt, hogy aztán ökröt süssünk a tüzénél. De még morfondíroznak, nem szeretnének elhamarkodottan ítélkezni. Még tanulmányoznak és jegyzetelnek.
„Minek írtam volna angolul, majd lefordítják neki!” – vágta oda hetykén Schmidt Mária a Boris Johnson brit miniszterelnöknek címzett Facebook-bejegyzéséről. És bizonyára tényleg lefordítják.