Múlt héten például azt fejtegettem, hogy az Északi-középhegység kristálytiszta vízéből, a bükki karsztforrások kincséből vajon miképpen sikerül oly gyatra sört előállítani, mint a Borsodi, s ezen fejtegetésemre érkeztek olvasói reakciók, amelyek közül néhányat – a levélírók engedélyével – most önökkel is megosztok.
Levente nevű olvasómtól – aki amúgy miskolci, ám Debrecenben él – a következő rövid, táviratstílusban íródott levelet kaptam: „Kedves Művész Úr! A sörgyár Bőcs mellett található, vízforrását a közelében fúrt kutak biztosítják. Ezek a Hernád folyó kavicságya alól hozzák fel a vizet. A bükki karsztforrások túl messze vannak, nem játszanak szerepet a gyár vízellátásában.” Világos és tiszta beszéd. Igen, ez a hírlapíró büntetése, ha hülyeséget ír, de hát a sörivó is ember, aki végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent: hülyeséget írt. Jött egy levél egy P. J. nevű úrtól is, aki fontosnak tartotta magát DIÓSGYŐRI-ként identifikálni (így, csupa nagybetűvel, amit én tiszteletben tartok). Ő ezt írta megszólítás, felvezetés nélkül, in medias res: „Egy vicc a sokak által elátkozott múlt századból: sörversenyt rendeztek szűkebb pátriámban, ahol a harmadik helyezett a Borsodi Világos lett. Az első díjat a Hernád vize nyerte el.” Majd így folytatta: „Tisztelt szerkesztő úr! Az én ismereteim szerint a Borsodi Sör nem a bükki karsztforrások vizének felhasználásával készül. A sörgyár Bőcsön található, a Hernád partján lévő kavicságyakból »vételezi« a vizet. Egy rokonlelkű sörszakértőnek, aki ráadásul észak-magyarországi múlttal is rendelkezik, ezt illene tudnia. (A kedves levélíró itt arra céloz, hogy egri származású vagyok – K. Zs.). Jön egy sörrel a jobbikból: Pilseni, Stella… Ja, és a Szinva-forrást lekapcsolták városom vízellátásáról, mivel az elmúlt napok esőzései miatt szennyezett lett. Üdv: P. J., aki DIÓSGYŐRI”. Eddig a levél, amitől okosabb lettem és szomjasabb, a DIÓSGYŐRI P. J. által említett pilseni sör ugyanis fölkeltette sörszomjamat, el is határoztam, hogy ha jobban leszek, ellátogatok a Hernád partjára és iszom belőle egy korsóval, ha már első díjas lett azon a bizonyos múlt században rendezett sörversenyen. S ha már ott vagyok, beugrom majd Diósgyőrbe is, pontosabban DIÓSGYŐRBE, mert kíváncsi vagyok rá, hogy az ottani kocsmákban vajon miféle borsodit csapolnak, s vajon miféle közönségnek. A sör ugyanis (mint tudjuk) olyannyira plebejus ital, hogy önmagában fogyasztva nem képez tömeget, kizárólag társaságban érzi jól magát, ellentétben a nagy riválissal, a borral, a nagy megalkuvóval, amely még arra is hajlandó, hogy az embernek magányos társasága legyen egy-egy éjféli órán, mikor a szív recseg-ropog, a lélek pedig szállni készül kifelé, egy másik, egy jobb világba, a mennyek országába, ahol tán még a sörcsapok is mindig tiszták, s mentesek minden gonosz baktériumtól. Kaptam más leveleket is, ezek tartalmának közlésére azonban a levélírók felhatalmazást nem adtak, én pedig a sörivó emberek bizalmával visszaélni nem akarok, nem vagyok magyar sörgyár, hogy efféle rútságra ragadtassam magamat.
A már említett és idézett két úr – Levente és P. J., aki DIÓSGYŐRI – később újra tollat ragadott, ami annak jele, hogy a Borsodi Sör rejtélyén nemcsak én, de ők is sokat rágódnak. Második levelében a táviratstílusú Levente ezt közölte: „Kedves Művész Úr! Én sem tudtam pontosan! A közeli artézi kutak adják a Bőcsi Sörgyár vizét.” Írt továbbá a DIÓSGYŐRI P. J. is, akinek gondolatait a szélesebb nyilvánossággal ezennel megosztom, mert olyan jó, hogy tárcavégnek éppen jó lesz. „Kedves rokonlelkű Kácsor Zsolt! Mielőtt megírná a következő tanulmányát, javasolnám az alábbiakat: 1. Keresse fel a legközelebbi sarki boltot és vegyen 1-1 doboz barna és világos Staroprament (kizárólag adatgyűjtés céljából). 2. Vigye haza és figyelmesen olvassa el a dobozok oldalán lévő feliratokat. Fedezze fel a következőket: Gyártja: Borsodi Sörgyár Kft., 3574, Bőcs, Rákóczi u. 81. a (…) licensze alapján. Ez a nedű az én ízlésem szerint egy felső-közép kategóriás szomjoltó. 3. Pattintson ki egyet, gondolja át, hogyan készülhet ilyen remekmű ugyanabból a vízből. Persze, tudjuk a választ, hogy nemcsak víz kell hozzá. 4. Írja meg a szösszenetét. 5. Fogyassza el a második doboz tartalmát. Üdv: P. J., aki DIÓSGYŐRI”.https://nepszava.hu/3131183_egy-migrans-fantasztikus-elete
Sörbe kukoricát rendes ember nem tesz.
A sörélesztő hagyományosan nem bontotta le alkohollá a kukorica keményítőt.
A kukorica olcsóbb a sör hagyományos hozzávalóinál. Meg[gén]buherálták az élesztőt, hogy lebontsa.
A tájékozatlan polgár meg mindent megiszik, amit menőnek mutatnak be a marketingpatkányok, amiben szesz van, és amit lepalackoznak.
Amikor a bőcsi sörgyár Pepsit kezdett palackozni, akkor kitanulták a profi vízkezelés csínját-bínját. Ára van annak is, ezért vagy alkalmazzák, vagy jóóóú lesz a’ a proli népnek…
akkor nem 4 kukoricás multi viszi el a sörpiac 96%-át?
és 2500-an főznek házi sört.
Évekkel ezelőtt történt, hogy a Bőcsi Sörgyár mellett lévő a sörházhoz tartozó klubházban bulizhattam. A klubház mellet egy közepes folyó vagy tó volt, amelyet a Hernád táplált. Hát kérem szépen ebből szivattyúzzák be a gyárba a sörhöz való vizet kb 500 mm átmérőjű csövekkel.