A vadászati világkiállítás árából 800 település lenne megmenthető árvíztől és aszálytól

 

Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.

Akaratlanul is bizonyosságot nyertek az elmúlt héten a homokhátságiak, hogy a néhány tízmilliós beruházásukkal már néhány év alatt százmilliós nagyságrendű hasznot tudnak majd hajtani. A helyi szennyvíztisztító a karbantartás miatt csak egy-két napig nem engedte ki a szürkevizet a kialakított tavakba, és a talajvíz máris 20 centimétert csökkent.

A Szegedtől nyugatra fekvő Ruzsa egyike annak az öt falunak, amelyek az elmúlt három évben részt vettek az Európai Unió LIFE programjában, hogy gyakorlatilag filléres beruházásokkal segítsenek az ott élőknek hol a szárazság, hol pedig az árvizek okozta károk mérséklésében. A munkálatok befejeződtek, ezekben a hetekben tartják a víztározók, rönkgátak, vizes élőhelyek és szabadidőparkok ünnepélyes átadását, és habár van ígéret a folytatásra, az is csak szórványos lesz.

Pedig a tapasztalatok alapján 50 milliárd forintból (alig egy vadászati világkiállításnyi pénzből) el lehetne kezdeni a gondok megoldását azon a 800 településen, amelyek fokozottan veszélyeztetettek a klímaváltozás hatásai miatt.https://hvg.hu/360/202135__szarazsag_es_arviz__filleres_projektek__hol_apenz__az_igeret_zoldje?fbclid=IwAR2IAq8fXfxb66E1CFJT4dF73MAMn8K7YCkyCINJfy3CXP_hbm6PPMt-iEw