Kékesi Márton számára egyértelmű volt, hogy melyik sportágat választja gyermekkorában, olyannyira, hogy ez hamarabb eldőlt, minthogy beszélni tudott volna. Édesapjával, aki felnőtt koráig volt edzője, a tudatos felkészülés során viszont nemcsak erre fektették a hangsúlyt.

– Én beleszülettem ebbe a sportágba, nem is volt más választásom. Nagyapám és apukám is versenyzők voltak, majd később edzők, szakosztályvezetők – kezdte Kékesi Márton. – Az első méter csúszásom Bánkúton történt, hiszen ez volt a legközelebbi hely és régen nagyon jó telek voltak. Először háti hordozón vittek és úgy síeltem, majd egy 50 centiméterre levágott sível. Nem sokkal ezt követően kiköltöztünk Japánba, ahol nemhogy megállt a sí karrierem, hanem ott indult be igazán. Rohamosan fejlődtem és kijött a tehetségem, a japánok szemében feltűnően jól mentem. Különleges volt a helyzetem, mivel két nyelvet kellett egyszerre tanulnom, hiszen japán oviba jártam. Szoktam mondani, hogy én hamarabb tanultam meg síelni, mint beszélni. Miután visszatértünk, az volt filozófiánk, hogy „multi-sportoló” legyek, ezért többféle kiegészítő sportot kipróbáltam, kezdve a windszörftől a mountainbike-on át a teniszig. Nálunk az volt a fontos, hogy meglegyen az élvezet faktor, elkerülve a korai kiégést, ami a mai világban jellemző.

A miskolci síelő szlovákiai versenyeken indult először, majd 12 évesen már serdülő bajnokként, a magyar válogatottban kapott helyet. Ifjúsági korában beválogatták a FIS nemzetközi edző- és versenyprogramjába, ami 4 éven át biztosított külföldi felkészülést olasz edzőkkel, ez két U18-as világbajnoki címben csúcsosodott ki.

Kékesi Márton 25 éves korára öt felnőtt világbajnokságon és egy olimpián indult. Ő lett az első magyar sportoló, aki minden alpesi számban indult olimpián (2018 Pjongcsang) és világbajnokságon (2017 St. Moritz) is. Dél-Koreában 2018-ban szlalomban az igazán előkelő 30. helyen zárt az ötkarikás játékokon, míg a legutóbbi 2021-es alpesi sí világbajnokságon szintén ebben a számban a 25. lett Cortina d’Ampezzoban. Utóbbi azért is különleges teljesítmény, mert egy súlyos térdsérülés és műtét miatt az előző évet ki kellett hagynia.

Kékesi Mártont számtalan dolog köti Diósgyőrhöz

– Úgy érezem, hogy bennem még sok lehetőség van, sokat tudok fejlődni. Szükségem van egy olyan háttérre, amely bízik bennem, és egy csapatra, akikkel fejleszteni tudom ezt a jól megalapozott sportkarriert. A DVTK-tól kaptam egy ilyen szellemű ajánlatot, amit elfogadtam. Miskolcon születtem, a Diósgyőri Gimnáziumba jártam és sok minden köt a városhoz. Mindig is arról álmodtam, hogy egyszer diósgyőri sportoló lehetek.

Nem akármilyen szezon áll a DVTK új igazolása előtt. Olimpiát rendeznek 2022 februárjában, Pekingben, ahová mindenképpen kiszeretne jutni a tavalyelőtti sérüléséből teljesen felépülve.

Cél az olimpia

– Az idei szezonra az olimpiai kvalifikáció a cél, az, hogy megszerezzem az egyetlen magyar férfi kvótát. Erre van néhány esélyes – és különlegesen jó lehetőségekkel élő – rivális. Az egyik legküzdelmesebb olimpiai kvalifikáció lesz ez, amiben a DVTK nagyban tud segíteni. A 2019-es keresztszalag szakadásom a múlté, már teljes értékű vagyok. Rengeteg munkát fektettem a rehabilitációba, ami során nagyon jó szakemberekkel dolgoztam.

Kékesi Márton elmondta, hogy a FIS-pontok alapján lehetséges kvótát szerezni – amely téren összességében jól áll – viszont ennek hátránya, hogy nem mindenki ugyanazon a verseny vesz részt. Szoros állás esetén a „szétlövéses” versenyformátum szokott érvényesülni. Ez megvalósulhat versenyszituáció vagy időméréses edzés során, amik mindkét esetben többnaposak.

Újjáalakult a DVTK sí szakosztálya

A 2018-as pjongcsangi olimpikon érkezésével újjáalakul a DVTK sí szakosztálya is, aminek a vezetője Márton édesapja, korábbi edzője, és a sí szakmában több évtizedes tapasztalattal rendelkező, Prof. Dr. Kékesi Tamás lett.

– 1969-ig a vidék vezető alpesi sí szakosztályát adta a DVTK – kezdte Prof. Dr. Kékesi Tamás. – A megszűnése után a miskolci Honvéd Papp József SE vette át a szerepét a térségben, ahová én kerültem át először, ugyanis én a DVTK-ban kezdtem síversenyzőként kilenc évesen. Most abban reménykedem, hogy a DVTK újonnan alakított sí szakosztálya a hagyományokat 50 év elteltével feleleveníti, modern formában, megfelelő háttérrel, ami további elismertséget szerez.

A szokása szerint a sísportért önkéntesen dolgozó, – saját elmondása szerint is – megszállott szakvezető kitért arra is, hogy tervben van a szakosztály bővítése és a helyi minőségi sí élet újbóli fellendítése is.

– Jelenleg Marci az egyetlen versenyzőnk, de ő a legjobb igazán magyar síző, aki a helyi lehetőségek talaján lett síversenyző. Ahogy az egyesület elképezése engedi, örülnék, ha tudna bővülni a szakosztály. A tervek között szerepel további versenyzők igazolása, és egy versenyiskola kialakítása is, ami tömeges utánpótlást is biztosíthat a helyi lehetőségekre is alapozva. Az észak-magyarországi régiónak, a Bükknek és Mátrának össze kell fognia, hogy a Budapesten inkább adott komoly családi pénzügyi háttérrel kevésbé rendelkező tehetségek is érvényesüljenek. A távlati célok között szerepel a terület lehetőségeinek maximális kihasználása, akár a bánkúti síközpont modernizálásával, és nemzetközi szintű fejlesztésével.

Prof. Dr. Kékesi Tamás beszélt fiáról is, akit a felnőtt nemzetközi szereplésig ő készített fel és indított el a profi alpesi sízővé válás útján.

– A klub vezetése felfigyelt Marci kimagasló nemzetközi szerepléseire, eredményeire és megkereste őt. Marci már eddig is magyar sporttörténelmet írt, hiszen a sebességi számokban (lesiklás, szuper-óriás műlesiklás) a világversenyeken is indult, sőt eredményt tudott elérni. A magyar versenyzők inkább csak technikai számokban szoktak indulnak (szlalom, óriás műlesikás), ugyanis ezekre könnyebb az edzés feltételeit megteremteni. Annak ellenére, hogy Marci nem készült kifejezetten ezekre a számokra, kvalifikálni tudta magát a világversenyekre. Bánkúti gyerekként ismerik a magyar sí társadalomban. Ez a baráti megszólítása 2006-tól terjedt el, amióta – a kezdeti szlovákiai versenyek után – a magyar mezőnyben is versenyez. Ez is jelzi Marci helyi kötődését, amiért Marci elfogadta a DVTK felkérését, hogy maradjon bánkúti gyerek, akárhol is mozog, és legyen lokálpatrióta.

100 éves múlt

A sísport első diósgyőri művelői azok a sportolók voltak, akik az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítettek, és a katonaságnál sítanfolyamot végeztek, majd leszerelésük után továbbra is foglalkoztak ezzel a sportággal – írta Zádor Tibor 1960-ban a DVTK sí szakosztályáról. – A sí szakosztály alapjait a 20-as évek végén a levente és cserkész egyesületekben tömörült, inkább honvédelmi célzattal foglalkoztatott sízők fektették le.

A diósgyőri Fekete János versenyeredményei alapján már 1943-ban is a válogatott keret tagja volt, de a versenysporton kívül is volt még síélet a turista szakosztály keretén belül, ez azonban inkább túra-, mint verseny jellegű volt. A második világháború alatt a sízők nagy része szétszóródott, és csak a második világháború után, 1945 őszén kezdődött meg a sí szakosztály újjászervezése.

1957-től 1969-ig a Bükk-hegység kiváló adottságainak, a Lillafüredi síugró sáncnak és többek között a bánkúti pályáknak is köszönhetően a DVTK számított az egyik legsikeresebb síklubnak. Számtalan magyar bajnoki címet hoztak haza Diósgyőrbe és nagyon sok válogatott sportolót adott a DVTK a magyar sísportnak. A Magyar Sí Szövetség 1958. év végi kiértékelése alapján pontversenyben a DVTK síelői 32 egyesület közül, a Bp. Honvéd és a Dózsa mögött, holtversenyben a Bp. Vasassal a 3. helyen álltak.

A DVTK sportágai jelenleg

• Asztalitenisz
• Atlétika
• Autósport
• Birkózás
• Darts
• E-sport
• Erőemelés
• Jégkorong – női, férfi
• Judo
• Kajak-Kenu
• Kerékpár
• Kosárlabda – női, kerekeszékes
• Labdarúgás – női, férfi
• Lovassport
• Muaythai
• Műkorcsolya
• Ritmikus gimnasztika
• Röplabda – női
• Sakk
• Short track
• Sí
• Tájfutás
• Triatlon