1946. július 30-án Rejtő Sándort és Jungreisz Ernőt meglincselték Miskolcon. Jungreisz a helyszínen életét vesztette, a kórházba szállított Rejtő túlélte a súlyos bántalmazásokat. Rejtő és Jungreisz üzlettársak voltak: együtt működtették a Rejtő tulajdonában lévő miskolci Flórián-malmot. A két malomtulajdonost 1946. július 28-án tartóztatta le a rendőrség, miután tetten érték őket, hogy engedély nélkül két tonna lisztet szállítottak a Kultúra Nyomda részére. Ami azt illeti, 1946-ban molnárnak lenni Miskolc környékén nem tűnt veszélytelen dolognak.
A város melletti Onga község 1946. decemberi, a községi bíró, a helyi MKP-, SZDP- és FKgP-titkár által jegyzett népgyűlési határozata éles hangon ítélte el és egyúttal megfenyegette Róthschild Lázár szikszói malomtulajdonost, aki pert indított az ongai gazdák ellen. 1946. március 11-én Putnokon tüntetők vonultak a helyi Mayer-malomhoz, „dolgozóknak kenyeret, fasisztáknak kötelet” kiáltásokkal.https://24.hu/kultura/2021/09/12/lincseles-bunugy-molnar-matine-konyvajanlo/
A bolsik azóta sem változtak. Ugyanúgy hergelnek.
„A miskolci antiszemita „népítéletre” a forint bevezetését közvetlenül megelőző, különösen kritikus szociális és politikai helyzetben került sor. 1946. július 23-án a MKP tömegdemonstrációt rendezett Miskolcon. Ennek célja a gazdasági stabilizációs lépések ideológiai alátámasztása volt. Rákosi Mátyás beszédében akasztófával fenyegette meg a gazdasági reform ellenségeit. Hasonló stílus jellemezte a pártsajtót is. A következő napokban országszerte ún. forintvédő bizottságok alakultak. A miskolci bizottság tagjai július 27-én feljelentették a Flórián malom tulajdonosát. A vád szerint Rejtő Sándor a törvényes 130 helyett mázsánként 240 forintért vállalta húsz mázsa liszt szállítását a kommunista párt nyomdája részére. Rejtőt és unokaöccsét, Jungreisz Ernőt, a malom alkalmazottját másnap reggel letartóztatták és 29-én a Huszár laktanyában lévő internálótáborba vitték.
A miskolci MKP-lap, a Szabad Magyarország másnapi száma beszámolt az ügyről és uszító hangnemben követelte az árdrágítók megbüntetését. Az indulatokat tovább szították a diósgyőri vasgyárban terjesztett, „Halál a Flórián-malom feketézőire!” kezdetű, népítéletet követelő röplapok. A malomból állítólag korábban többször is rossz minőségű liszt került a gyárba. Július 30-án kedden, délután két órakor 5-6000 gyári munkás elindult Miskolcra, hogy a felelősök megbüntetését követeljék. A MKP megyei szervezete megkísérelte leállítani a mozgalmat, de elkésett. Déltájban Jeckel Géza táborparancsnok Rejtőt és Jungreiszt egy harmadik internálttal együtt bányamunkára küldte. A foglyokat egyetlen rendőr kísérte. Villamossal indultak el Diósgyőr felé és félúton, a Szent Anna templomnál lévő kitérőnél találkoztak a tüntetőkkel. Az időzítés bizonyára szándékos volt, ugyanakkor feltételezhető, hogy a kommunista szervezők ennyire súlyos következményekkel nem számoltak.
A tömeg elfogta és elhurcolta az internáltakat. Rejtő kezébe táblát nyomtak „halál a forintrontókra” felirattal és hátára tették a harmadik őrizetes, egy szalonnadrágításért letartóztatott volt csendőr csomagját. Utóbbit futni hagyták. A városháza előtt Szkladán Ágoston megyei MKP-titkár, Fekete István és Kiss Ferenc alezredes beszédekkel igyekeztek megfékezni a felbőszült tömeget. Az MKP rendezői kordont vontak az őrizetesek köré, de hiába. A tüntetők elsodorták őket, áldozataikat pedig a Búza tér irányába vonszolták, hogy az ott lévő benzinkútnál felakasszák a foglyokat. Itt a (Rejtő vallomása szerint szinte kivétel nélkül kamaszkorú) munkások és asszonyok megtámadták a malomtulajdonost….”
„A tárgyalást 1947. január 13-ára tűzték ki a budapesti Népbíróságon, de a tanácsvezető bíró betegségére hivatkozva kétszer is elnapolták. 1947. február 20-án valamennyi gyanúsítottat szabadlábra helyezték. Az 1947 áprilisában készült riport szerint a miskolci közvélemény megnyugvással fogadta a döntést. A helyi zsidókat megosztotta a hír: „Egyik részüket valósággal elkeserítette a bíróság döntése. Mások viszont úgy vélekedtek, hogy ez az intézkedés valószínűleg lecsillapítja a város forrongó hangulatát, amely egyáltalán nem a letartóztatásban lévők ellen irányult. Sőt…” 1948. június 17-én a tettesek amnesztiában részesültek.”
a kiválasztott molnárok
Ja, ja..
és Orbán volt a hibás
„A lincselők dühe eközben Jungreisz Ernő ellen irányult, akit senki sem próbált megvédeni. Brutálisan összeverték, majd Orbán Zoltán húsz éves géplakatos a nyakára kötelet hurkolva egy lovas kocsi után kötötte. A helyszínre érkező rendőrosztag véget vetett a kínzásnak, de addigra Jungreisz már halott volt. Testén száznál is több szúrt és zúzott sebet találtak.”