Miért adósította el az államot a kormány rekordmértékben egy nap alatt?

Összesen 4,25 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon: 1253 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvényeket a magyar állam szeptember 14-én – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A magyar állam egy nap alatt még soha nem bocsátott ki ekkora adósságot – emlékeztetett az ügyletről beszámoló Portfolio.hu.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán egy Facebook-videóban emlékezett meg a ügyletről, azt „minden eddigit meghaladó sikernek” és a magyar gazdaság számára „pozitív visszajelzésnek” nevezve – mivel a papírokra négyszeres kereslet mutatkozott, és az aukción alacsony kamat alakult ki. A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy a következő lépés egy eurókötvény-kibocsátás lesz, ami aztán le is zajlott: az állam egymilliárd eurónyi (jelenlegi árfolyamon 349 milliárd forint), 7 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki, igen alacsony, 32 bázispont, vagyis mindössze 0,3 százalék körüli éves kamattal, a túljegyzés pedig négy és félszeres volt. Az egymilliárdos limitet az magyarázza, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn módosított éves finanszírozási tervében 4,5 milliárd eurós devizaforrás-bevonás szerepelt – a 4,25 milliárd dollár és az egymilliárd euró nagyjából ennyit tesz ki.

Akármekkora rekordot is jelentett a keddi hitelfelvétel, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai Kormányinfón azt magyarázta, hogy lényegében szokásos ügyletről van szó: az állam régebbi, kedvezőtlenebb hiteleket vált ki ezzel a forrásbevonással, illetve az állam normál működéséhez van a pénzre szükség – beleértve, hogy az uniós támogatásokat a tagállamok költségvetései megelőlegezik a kedvezményezetteknek, majd benyújtják a számlát Brüsszelnek, amely utólag fizet.

Az egyetlen nem szokványos indok a kibocsátásra, hogy a kormánynak vitája van az EU-val a helyreállítási alap (RRF) támogatásai miatt, ezért Magyarország egyelőre nem kapja meg az alapból első körben várható közel egymilliárd euró előleget sem – a kormány ennek ellenére a programokat elindítja, saját zsebből (vagyis a magyar költségvetés és államadósság terhére) megelőlegezve a várható uniós forrásokat.

Devizában eladósodni nem kell félnetek jó lesz

Első körben fontos leszögezni, hogy az állampapír-kibocsátás valóban hétköznapi dolog minden állam életében. Egyrészt folyamatosan járnak le régebbi adósságok, amiket újra kell finanszírozni, másrészt adott esetben további forrásbevonás (az adósság további növelése) is indokolt. A nagy kérdés persze, hogy ez pontosan milyen eszközökkel, milyen időzítéssel, milyen egyszeri összegekben történik. Minden állam arra törekszik, hogy a lehető legideálisabb kondíciókkal adósodjon el.

Ugyan a fideszes politikusok régóta ostorozzák a 2010 előtti kormányokat azért, mert nagy devizaadósságot halmoztak fel, a devizában való eladósodás önmagában nem ördögtől való. A Fidesz a devizaadósság-ellenes retorikával tulajdonképpen saját magát és az ÁKK-t hozta kellemetlen helyzetbe, hiszen akárhányszor devizában keletkezik adósság, a szemükre lehet vetni, hogy képmutatók. Ráadásul a napi szintű szakmai kommunikáció is ingadozó. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója 2020 végén a Növekedés.hu-nak még azt jelezte előre, hogy 2021-ben nem lesz szükség devizapapír-kibocsátásra, míg Varga Mihály 2021 augusztusában a Figyelőben megjelent véleménycikkében már arról írt, hogy

nagyobb adósságfelvétel csak a devizakitettség növelésével lehetséges,

mivel a hazai befektetői kör állampapír-felvételi képessége korlátozott. Vagyis egész egyszerűen arról van szó, hogy a forint állampapírokat elsősorban hazai befektetők veszik, a devizapapírokat azonban külföldiek is, így azoknak jóval nagyobb a piaca. Ami nemcsak azt jelenti, hogy több állampapírt lehet kibocsátani, de a verseny is nagyobb, ami leszorítja a hozamokat az aukciókon.