Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent
meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy
az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi
partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében
kedvelt megoldássá vált.
A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a
rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a
termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól
köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a
kereslet.
Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat
gyűjtöttek velük kapcsolatban. „Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a
hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos
országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális
különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a
lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos,
vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket” – számolt be a
tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.
Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók
foglalkoztatása- a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-
kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai
feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az
ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő
vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek.
„A partnereinknek is van „házi feladatuk”, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába
álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell
gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban.
Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból –
főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése
kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a
megbízóinknak” – fűzte hozzá Czellecz Zoltán.
Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott
dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a
munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve
beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott
dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez
hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő
munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére. „Az utóbbi 1-1,5 évben
nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a
munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó
munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik
országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni
erre a kihívásra is” – egészítette ki Czellecz Zoltán.
A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett
ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók
foglalkoztatását teszi lehetővé.