Újabb fontos kormányzati döntésekről derülhetnek ki ma részletek, amikor Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával délután megkezdődik a Parlament aktuális, őszi ülésszaka. A miniszterelnök még pénteki, szokásos rádiónyilatkozatában árulta el, hogy a nemzeti konzultációhoz kapcsolódó bejelentések várhatók tőle.

Orbán a rádióban azt mondta, “mindig törekedtem arra, hogy a nemzeti konzultáció után következmények legyenek, és a véleményekből politikai kormányzati döntések következzenek”, majd hozzátette, hogy “az egyik ilyen döntést, a hitelmoratórium fenntartását már meghozta a kormány,

de lesz majd még néhány ilyen döntésünk: hétfőn a parlamentben, amikor az idény, az őszi ülésszak megkezdődik, erről tudok is majd beszélni.

A várható bejelentések tehát a hitelmoratórium-hosszabbításon kívül – melynek hatásairól itt írtunk részletesen – az augusztusban zárult legutóbbi nemzeti konzultáció 13 másik kérdése közül többet is érinthetnek. Orbán a konzultáció témái közül a rádióban külön kiemelte a minimálbér összegére, a hazai vakcinagyárra és a családok védelmére vonatkozó kérdéseket, így várható, hogy ezekben, vagy ezek valamelyikében jelent be konkrétumot.

A minimálbér-emelés fontos téma lenne

A legtöbb embert bizonyára a minimálbér kérdése foglalkoztatja, és ebben már előrehaladott tárgyalásokat is folytatott a kormány az elmúlt időszakban a munkáltatók képviselőivel – valójában függetlenül attól, hogy a konzultáción 94 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy akar-e 200 ezer forintos bruttó minimálbért. Ezt a célösszeget ugyanis már jóval a konzultáció előtt “belőtte” Orbán, amikor június elején bejelentette, hogy masszív, 20 százalék körüli emelést tervez.

Jelenleg a minimálbér bruttó 167 400 forint, a garantált bérminimum pedig 219 000 forint – idén év elején nőttek ekkorára, ami szerény, 4 százalékos emelkedést jelentett, és azt hozta, hogy a minimálbér a cseheknél, és a szlovákoknál, de még Romániában is magasabb, mint nálunk. Arra, hogy közel a megállapodás a munkáltatókkal a jövő évtől érvényes 200 ezres összegről, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a múlt heti Kormányinfón tett kijelentéséből lehet következtetni. Ő már úgy számolt, ennél a minimálbér-összegnél elmondható lesz, hogy magasabb, mint a Gyurcsány-kormány idején, 2009 tavaszán az átlagkereset – ez igaz is, bár mindössze 163 forinttal.

A másik, Orbán által kiemelt konzultációs téma a magyar vakcinagyár ügye. “Ez nem olcsó dolog, de végülis több, mint 90 százalék szerint kell, hogy legyen” – mondta erről a rádióban Orbán, és valóban, a konzultáció eredménye szerint a hazai vakcinagyártó-kapacitás létrehozásának támogatottsága 94 százalékos. Ebben a kérdésben azonban új bejelentés kevéssé várható, hiszen a vakcinagyár alapkövét éppen nemrég tették le, még a konzultációs válaszok összeszámolása előtt, szeptember 5-én, Debrecenben. A kormányzati ígéretek szerint

a nemzeti oltóanyaggyár 2022 végén már működni fog, és évi több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd.

Családok védelme a Nyugattól, Brüsszeltől

Szinte biztosan előkerül majd Orbán Viktor évadnyitó parlamenti beszédében a “családok védelme”, illetve ehhez kapcsolódóan a majdani “gyermekvédelmi” népszavazás, és a nyár elején elfogadott, családvédelmi és pedofilellenes törvénycsomag, amelybe a Fidesz-KDNP melegellenes passzusokat is beemelt, máig ható közéleti-politikai botrányt okozva. A témát felhozta Orbán a pénteki rádióinterjúban is, mondván: a nemzeti konzultációban azért kellett beszélni a “családokról”, mert

a nyugatiak, illetve az Európai Parlament azt akarja, hogy a gyermekek nevelése átkerüljön a szülőktől a politikai aktivisták kezébe – ennek ellen kell állni.

A miniszterelnök fenti, a tényeket figyelmen kívül hagyó, teljesen abszurd állításából nem könnyű, konkrét, újabb kormányzati intézkedésekre következtetni, de tény, hogy igény az volna rá – legalábbis a Fidesz-frakció részéről. Kocsis Máté frakcióvezető nemrég jelezte, hogy szeretnék „a gyermekvédelmi csomag további elemeit is a Ház elé vinni”, mert „van még tennivaló azon a területen”. Némi zavar támadt azonban, mivel Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy ilyesmit a kormány nem tervez.

Persze a Fidesz-frakció és a kormány elvileg egymástól függetlenül beadhat törvényjavaslatokat, és attól, hogy nem módosítják az eredeti törvényt, más hasonló témájút még írhatnak. Vagyis bármi elképzelhető, de lehet, hogy újabb paragrafusok helyett előbb a 3 hónapja megszavazott törvény végrehajtási rendeleteit kellene megalkotni, mert így több ponton betarthatatlan a jogszabály. A hvg.hu is írt róla, hogy még mindig nem minden részletében tisztázta a kormány, hogyan kellene a gyakorlatban alkalmazni a törvényt, ahol pedig megpróbálta, ott ellentmondásos helyzetet okozott.

Ami a további jogalkotási munkát illeti, a karácsonyig tartó 3 hónapos őszi ülésszakban aligha kell majd megszakadniuk a képviselőknek. A még júniusban, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi törvényalkotási program mindössze 16, tárgyalni tervezett törvényjavaslatot tartalmazott, de a lista azóta bővült, és az egyelőre november 2-ig aktualizált üléstervben már kettővel több, 18 jogalkotási téma szerepel, és még ez a lista is bővülhet természetesen menet közben.

A fixált témák közül a fontosabbnak ígérkező tételek között van a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló nagy terjedelmű javaslatcsomag, valamint az, a frissen, pénteken benyújtott salátatörvény, amely a 2022-2026 közötti időszakra forintra előre meghatározza a “modellváltó” egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványok állami támogatását. A kormány már benyújtott törvényjavaslata alapján szavaznak majd a képviselők a veszélyhelyzet 2022. elejéig történő meghosszabbításáról is.

Kampányüzemmódra kapcsol Orbán

Az biztosra vehető, hogy szezonnyitó beszédében a kormányfő nemcsak jogalkotási kérdésekre, kormányzati célkitűzésekre tér majd ki, hanem kijelöli a 2022-es választás kampányának fő politikai csapásait is. Hogy melyek lesznek ezek, aligha okoz majd meglepetést, főképp azután, hogy a Magyar Nemzethez már kiszivárogtatták a szeptember 15-i, Esztergomban rendezett Fidesz-KDNP összevont frakcióülésen elhangzott Orbán-beszédet, amelyben a kormányfő már a kampányra hangolt.

A kihelyezett frakcióülésen Orbán arról beszélt, hogy ő már kampányüzemmódban van, és ugyanezt kérte a kormánypárti képviselőktől is. A miniszterelnök iránymutatást is adott nekik, eszerint kifejtette, hogy az ellenfél a régi, ugyanaz, akit 2010-ben egyszer már sikerült legyőzni. Azt magyarázta, hogy

itt nem egy új baloldal készül kormányzásra, hanem a Gyurcsány-korszak akar visszatérni.

A kiszivárgott hírek szerint Orbán esztergomi beszédében a gyurcsányozás mellett az összes panel előkerült, amit a kormány az elmúlt időszakban erőltet. Így például az LMBTQ-propaganda és bevándorlás témája is, ami miatt Orbán szerint Magyarországot támadják Brüsszelből. A járványhelyzetre is kitért a kormányfő, azonban állítólag csak annyiban, ami a kormányzati plakátokról már ismerős lehet: az oltás működik, Magyarország működik.

Hogy lesz-e politikailag forró ősz, az bő egy hónap múlva, október második felében derülhet ki. Ahogy arra Szentpéteri Nagy Richard politológus, alkotmányjogász is utalt korábban a hvg.hu-nak, nincs nyomás a Fideszen és a kormányon hatalmas politikai innovációra, főleg azután, hogy már kétszer nyertek választást program nélkül, csupán azzal a szlogennel, hogy “folytatjuk!”. Egyelőre “a Fidesz nyeregben érezheti magát”, mert az ellenzéket lefoglalja az előválasztás.

A Fidesz azért sincs lépéskényszerben Szentpéteri szerint, mert “kormányozni igazán nem kell, ahogy ennek jelét az elmúlt években sem láttuk, mivel a kormánynak nem ügyeket kell megoldani, hanem csak ügyeket kell kreálni a szavazótábora kemény magjának mozgósítására és lelkesedésben tartására, abban pedig jók.” Úgy vélte, a kormánynak az Európai Bizottsággal fennálló vitái ugyan folytatódnak ősszel, ám itthon ez eladható “szabadságharcként”. https://hvg.hu/itthon/20210920_Orban_startpisztoly_parlament_politika_kampanyszezon