A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnökjelölt-aspiránsa keményen ekézte az ellenzéki pártokat.
„Komoly aggályom, hogy Gyurcsány Ferenc ott lesz a közös lista élén” – mondta Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) miniszterelnökjelölt-aspiránsa a 24.hu-nak – „a jelenlegi szabályok szerint, ha bemegy egy választó tavasszal a szavazófülkébe, akkor az ellenzéki listánál öt nevet fog látni. Ha ott lesz Gyurcsány Ferenc a lista élén, akkor lehet, hogy Orbán Viktornak újra kétharmada lesz.”
Márki-Zay állítása szerint rengeteget konfrontálódott a DK-val Gyurcsány miatt, ugyanis azt szeretné elérni, hogy a legnépszerűbb ellenzéki politikusok kerüljenek a közös lista élére, vagyis az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek.
Ő kivétel: csak listavezetőként (tehát közös jelöltként) kérne helyet, amúgy akkor kerül be a Parlamentbe, ha legyőzi Lázár Jánost egyéniben. Eredetileg a Jobbik és a Momentum külső támogatásával akart elindulni a választásokon, „de ebben végül a Momentum sem volt partner”.
A politikus egy olyan alkotmányt szeretne, amit az Orbán Viktor nélküli Fidesz is el tud fogadni, ugyanis ő hisz abban, hogy bizonyos ügyekben a Fidesszel is együtt kell tudni működni.
Márki-Zay azt visszautasítja, hogy a homoszexualitást politikai fegyverként használta volna: elmondása szerint ő csak a „Fidesz politikai fegyverét fordította vissza a Fideszre”. „Őket az az állításom zavarhatta, hogy ott van a legtöbb meleg. (…) Azt is sokan tudtuk, hogy Szájer József meleg, ezt most már ki lehet mondani. Nagyon sok további fideszesről lehet tudni, hogy meleg” – jelentette ki Márki-Zay, konkrét neveket azonban nem mondott.
Ő azt gondolja, a miniszterelnök fiának szexuális hovatartozása nem magánügy.https://hvg.hu/itthon/20210924_MarkiZay_Peter_24_interju_szemle?fbclid=IwAR0GVjuTINiKMGdjFQSILKxtA2bfpTH6D-bHYxNqZw7Jolls-LekEjg_-4g
Aljadék, altesti-turkáló miniszterelnök jelölt
Akácsak , Petike
„A Fideszben van a legtöbb meleg, Orbán fia izmos fiatal fiúkat keresett”
Márki-Zay Péter
„Tudja, a börtönben Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória!”
Jakab Péter
és akkor mi van?
Jakab és Márki-Zay a miniszterelnök-jelölt jelölt verseny harmadik helyezettje.
Ocsmánysági versenyben akarják legyőzni egymást
A negyedik helyezettnek bukta van. Esélye sincs a második fordulóig.
Semmi! A kis farizeus bírálja a nagy parizeust.🤣😂🤣😀
„Márki-Zay meglátása szerint ember az emberrel, politikus a politikussal nem beszélhet így. Sőt, miniszterelnök-jelöltként ez a stílus, amit a Jobbik elnöke képvisel, egyáltalán nem megengedhető. Innentől, mondhatjuk, elszabadult a pokol és egyfajta gyurcsányozós, személyeskedő, egymást becsmérlő sárdobálásba fulladt a vitának induló beszélgetés.”
Ja, ja
És nagyon kevés Mindenki Magyarországa mozgalmárról lehet tudni, hogy meleg. 😂😁🤣😂
Hányan is vagytok , Petike?
11 éve ez az ellenzék képtelen leváltani a Szemkilövető házaspárt. Ennyi.
„Én azt kértem, hogy ne szólaljatok meg, ne gyurcsányozzatok össze.”
Márki-Zay Péter
Ez van a fotón.
Van bőr a képén Márki-Zay Péternek ügynökaktázni!
„ügynökakták, aktanyilvánosság
Az ellenzék már vagy egy évtizede azzal támadja a Fideszt, hogy miért nem hozza nyilvánosságra az „ügynökaktákat”. Utoljára Karikó Katalin ügye kapcsán olvastam sok helyen, hogy bezzeg ha nyilvánosak lennének az akták…! Pedig már évek óta nyilvánosságra került az, hogy Karikónak 6-os kartonja van…
Schiffer András, a kormánypárti körökben talán legnépszerűbb ellenzéki politikus nyújtott be ezzel kapcsolatban törvénytervezetet az LMP nevében. A kormánypárti többség leszavazta ezeket a próbálkozásokat – idén februárban huszonharmadszorra –, de nem ad rá magyarázatot, hogy mit és miért tart elfogadhatatlannak bennük. A kormánypárti szavazókat ebben a kérdésben magukra hagyták, pedig 2017-ben a Republikon felmérése szerint a „fideszesek” 48%-a is az „ügynökakták” nyilvánosságra hozása mellett volt.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szakmai választ adott egy interjúban arra a kérdésre, miért nem lehet minden titkosszolgálati aktát nyilvánosságra hozni. Ez azonban sem a politikai, sem az erkölcsi választ nem pótolja. Erre teszek most kísérletet.
Ügynökakták nem léteznek. Ezt „A Nagy Imre mítosz – mese a jó kommunistáról” c. könyvemben fejtettem ki bővebben:
Olyan akták nem léteznek, amikben szépen, ABC-sorrendben felsorolnák azokat, akik karrierizmusból, meggyőződésből, előnyökért vagy pénzért elárulták embertársaikat abban a tudatban, hogy ezzel ártanak nekik. Csak egyedi esetek vannak, amiket egyenként kell megvizsgálni, hogy ezek a feltételek teljesülnek-e: van ugyanis, aki szerepel a titkosszolgálati aktákban, de nem jelentett; van, aki jelentett, de mindent megtett, hogy ne ártson vele; van, akit megzsaroltak. Egyedül a kutatóknak van meg erre a lehetőségük.
A saját magára vonatkozó adatokat is mindenki megismerheti, ennyiben teljesül a nyilvánosság követelménye. A baloldal viszont azt szeretné, ha otthon, a karosszékben lehetne mazsolázgatni az interneten elérhető iratok között. Ezzel a követeléssel lényegében azt akarja elérni, hogy mindenkit meg lehessen vádolni, aki szerepel az aktákban, majd amikor már tönkre tettek egy csomó ártatlan embert, ezzel hiteltelenítsék az eddig feltárt ügynökügyeket is, mintegy rehabilitálva a kádári titkosszolgálatokat.
Ha nincsenek ügynökakták, akkor milyen akták léteznek? A kommunista állambiztonság, a titkosszolgálatok részleges és hiányos aktái! Hiányosak azért, mert sokat selejteztek még a Kádár-korban, utána pedig sokat kiemeltek, kiloptak, ledaráltak. Nincs is az egész anyag feldolgozva, ez is akadályozza mind a kutathatóságot, mind a nyilvánosságra hozást.
Részlegesek pedig azért, mert a „szolgálatok” állományának átmentése érdekében eleve csak a III/III-at, a belső elhárítást dobták oda koncnak a közvélemény elé, és azóta is ezen a gumicsonton rágódunk. A polgári és a katonai hírszerzés és kémelhárítás irataiból jóval kevesebb került át az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárába (ÁBTL), mert fenntartották a titkos minősítésüket. Ugyanis maguk a titkosszolgálatok dönthették el, mit adnak át és mit nem! Pedig ezek a szolgálatok jóval kiterjedtebb tevékenységet folytattak, mint a belső elhárítás. Az ügynököket (a katonai titkosszolgálatoknál „megnyerteket”) pedig cserélgették is egymás közt. Az ÁBTL-ben lévő iratok tehát egyáltalán nem adnak teljes képet.
Hogy csak egy példát mondjak: még a nevét is tudom annak, aki jelentett rólam, még sincs semmi rólam az ÁBTL-ben (vagy nincs még feldolgozva).
Ha ez nem lenne elég, az „ügynök” jogi fogalma is problematikus, miközben a besúgásban jeleskedhettek a hivatalos és társadalmi kapcsolatok vagy az alkalmi operatív kapcsolatok is, akik nem voltak ügynökök.
LÁSSUNK NÉHÁNY JELLEGZETES PÉLDÁT ÜGYNÖKÖKRE:
Az ÁBTL Facebook-oldaláról:
Hervay Ferenc Egerben működő, majd Miskolcon élő ciszterci szerzetes beszervezését 1961. június 7-én Lénárt József rendőr főhadnagy hajtotta végre. Jelentései nem maradtak fenn külön munkadossziéban, rendőrségi összefoglalókban olvashatók részletek belőlük:
Nevezett személy szemtelenül, tiszteletlenül viselkedett, magatartása olyan volt, mint egy közönséges huligáné, s nem látszott meg magaviseletén a ciszterci teológia. Találkozókon nem volt hajlandó italt és süteményeket elfogadni…… stb,stb,stb”
Bla bla bla. Legközelebb másold be az Egri csillagokat.
Ez hiányzik, Petike?
„Máriássy Félix, a neves filmrendező 1960 és 1962 között 29 jelentést írt „Jenei” fedőnéven – tudjuk meg Gervai Andrástól.
Máriássy életében, családi körülményeiben jó néhány olyan tény, adat található, amelyek közül akár egy is elég lehetett volna ahhoz, hogy eltávolítsák a művészi pályáról. Felvidéki nemesi család sarja, báró. (…) Máriássy Félix testvére, József a nyilas párt tagja volt, később Münchenben a Szabad Európa Rádiónál dolgozott.
Jelentései kicsinyes rosszindulatról tanúskodnak: Ruttkai Éváról és akkori férjéről, Gábor Miklósról is jelentett.
Az »ellenforradalom« napjaiban »az első perctől kezdve megijedtek és féltek«, ’56 végén kijelentették, hogy többé nem politizálnak. »Jenei« úgy véli, Ruttkai egy pillanatig sem volt közönyös és érzéketlen az ország dolgai iránt, és nem lett cinikus, ha néha ezt a pózt is vette fel. »Nem fog sokáig ebben a halál-hangulatú, nosztalgikus nyugat-rajongó állapotban megrekedni.« »Jenei« kitárgyalja Ruttkai »súlyosan megromlott« házasságát, véleményt formál személyiségéről, s ostorozza állítólagos anyagiasságáért.”
(Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”, 102. o.)
Ez hiányzik , Petike?
„A „demokratikus ellenzék” megfigyelésére ráállított ügynök, Miklós György így vélekedett a saját tevékenységéről:
Na ráállítanak az ellenzék figyelésére. Azt mondta Cirkos, hogy menjek föl a Rajk László Galamb utcai butikjába. Menjek föl a Galamb utca 5.-ben működik ez a butik. Tudja, merre van? Ott működött fönn az emeleten, ez a Rajknak a lakása volt, és a Rajknak itt szamizdat butik volt, szamizdat butik volt. Én ott ismerkedtem meg a Nagy Jenővel, az Eörsi Istvánnal, a Demszky Gáborral, Solt Ottiliával, Kis Jánossal, Kőszeg Ferenccel, tehát jártak oda. És akkor, na most én megmondom őszintén, hogy rám a demokratikus ellenzék, Rajkostul, mindenestül együtt roppant rossz benyomást tett. Tehát roppant rossz benyomást tett. Egy rendkívül nagyképű, arrogáns, beképzelt figuráknak tartottam őket, és azt is megmondom, és ezt gigantposztereken is közzéteszem az egész világon, ha kell, hogy nekem semmiféle lelkiismereti problémát nem okozott róluk jelenteni. Semmifélét. Tehát semmit. Tehát nekem megvolt az elvi meggyőződésem, ami, ami van, és azt, hogy nekem le kell írnom, hogy egy ilyen összejövetelen mi hangzik el, meg, meg milyen szamizdatokat árulnak, mert nekem is BM-pénzen kellett venni szamizdatokat, miket árulnak, azt én szemrebbenés nélkül megcsináltam, szemrebbenés nélkül jelentettem róluk, és semmiféle lelkiismeret-furdalást nem éreztem.”