Andalúzia talán az EU fejlesztéseinek egyik legnagyobb nyertese. A fél évszázada kifejezetten szegény és jelentéktelen környék egy kicsit korábban már maga is kezdte kiépíteni idegenforgalmi infrastruktúráját, de amikor az EU felzárkóztatási forrásai is segítettek, tényleg gombamódra nőttek ki a szállodák, épültek az autópályák. Ugyanakkor a csodálatos vidék, különösen a 140 ezer fős Marbella még mindig képtelen levetkőzni a „gengszter” imidzsét.
Visszatérő helyszín
A visszatérő közös elem bennük a Costa del Sol, vagyis a napos tengerpart, a Spanyolország déli részén található, mesés vidék. Andalúziában járunk, ahol Malaga a legnagyobb város, de ismerősen csenghet a 20 kilométeres tengerparttal rendelkező Marbella, a pénzügyi központ, de majmairól és világítótornyáról is ismert Gibraltár, a buliközpont Torremolinos, illetve a tengerparttól kicsit beljebb található, de gyönyörű Sevilla, Ronda, vagy Granada.
Nagyon különös egyveleg van itt jelen, mesés luxus, milliónyi turista, elképesztő mennyiségű bár, remek feriák (fesztiválok) és bulik terepe, de a Costa del Solnak van egy másik arca is, a nagy kikötők (Algeciras), Európa legdélibb pontja (Tarifa), illetve a titokzatos Gibraltár ügyvédi irodáinak közelségében egyben drog, prostitúció, emberrablások, bandaháborúk terepe.
Fejétől bűzlik a hal: Marbella
A legelegánsabb, egyben a legfertőzöttebb város, a mindössze 140 ezres Marbella, ahol a gyönyörű, hosszú tengerpart híres kikötőjében mesés jachtok láthatóak, az utcákon poroszkálnak az autócsodák és a kis utcákban a legnevesebb luxusmárkák szaküzletei kínálják portékájukat, sok az angol szó, de egyre több az arab és az orosz is.
Itt volt polgármester Jesús Gil, az Atlético Madrid legendás elnöke, építőipari milliárdos és bűnöző, akinek az életéről alighanem több szériára elegendő muníciót lehetne meríteni.Szélsőséges politikus volt, aki állítólag korrupcióval kiszabadult Franco börtönéből (58 ember vesztette életét egy építőipari mulasztás miatt), majd Marbellából irányította magáról elnevezett pártját, a GIL-t, a Grupo Independiente Liberalt és állandóan zavaros ügyekbe keveredett.
Ebből a korból itt egy Új Szó cikk, ami a város közbiztonságával foglalkozott.
De legalább békés volt
Madrid és London között nem volt ekkor még kiadatási egyezmény, ezért sok volt itt a visszavonult brit gengszter, de szicíliai maffiavezér is, akik azonban nem keltettek feltűnést, mert sokat költöttek, de Spanyolországban már nem balhéztak, ekkor egy ideig Marbella biztonságos városnak számított.
Pedig Gil nem sokat tett azért, hogy a városa megtisztuljon, de annyit a mentségére el kell mondani, hogy mivel Gil az építőiparban volt érdekelt, éveken át több ezer lakás, apartman, szállodai szoba épült és maga Marbella a helyieknek és a civil külfödieknek valóban mindvégig viszonylag békés volt, de aztán a bandák egymással már elkezdtek „foglalkozni”.
Mint egy nemrégiben a brit The Guardianban megjelent tudósítás bemutatta, Európa gengszterfővárosát a bandáktól továbbra sem sikerült mentesíteni,vagy 120 különböző gengszterbanda aktív itt,a drog érkezését felügyelő dél-amerikaiak éppúgy, mint a hazai terítéseket előkészítő olasz, francia, brit csoportok.
Mindenki megfordult itt
A gengszterek persze eleve nem a semmiből fedezték fel maguknak a városkát, amely bámulatos fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben. Ezzel amúgynemcsak gengsztereket, de a világ vállalkozóit és milliárdosait, sokszor uralkodókat, arab sejkeket, orosz olajmágnásokat is idevonzott.
Az előnyök ugyanis tagadhatatlanok: nyáron jó idő, tengerpart, remek strandok, télen enyhe idő, golfpályák és persze a kiváló spanyol konyha, nem csoda, hogy sokan szeretik innen irányítani bűnözői csoportjaikat, és azt sem bánják, ha ők maguk biztonságos közegből dolgozhatnak. Emiatt van viszonylagos béke, csak mindig vannak trónkövetelők, új bandák, új országokból, még erőszakosabb, még gátlástalanabb figurák.
Korábban gyakran járt ide Oszama bin Laden, a világ egykori első számú közellensége.Ráadásul mivel Marbellából nem adták ki a briteket, a hetvenes években egész sor brit gengszter lelt itt menedéket. De felfedezte magának a csodás, napfényes és tengerparti városkát az arab, az orosz üzleti elit, az ír, a marokkói, illetve a kelet-európai maffia, és mivel Gibraltár sincsen messze az északír IRA is innen szervezett bombatámadást. Volt olyan neves eset, amikor egy ír csapat autójában hatalmas mennyiségű robbanószert fedeztek fel. Az akkor nem robbant fel, de például 2018-ban egyetlen vállalkozó több üzleti érdekeltségénél is robbantottak a gengszterek.
A földrajz
A gengsztersűrűsödést főleg a geográfia indokolja. Európa legdélibb részén járunk. Pontosabban a szárazföldi Európa legdélibb pontja az itt található Tarifa, mert Ciprus szigetének bizonyos részei még délebbre találhatóak.
A hatalmas szélturbináktól hemzsegő kicsit rideg Tarifa fontos kapu Afrika felé.
A Gibraltári-szorosban természetesen maga Gibraltár is az, de az szigorúbban ellenőrzött, a brit-spanyol határ is újra unió-nem unió határrá vált.
A szomszédos Algeciras pedig egy nagy teherkikötővel inkább a dél-amerikai drog, főleg a kokain fő európai belépési pontja, de a marokkói Tangerbe is sok komp megy át naponta.Egy időben tudni lehetett, hogy a business-ben mindenki bent van, a brazil, kolumbiai, venezuelai csempészek még otthonról el tudták rendezni a hajók belépését, ez azóta kicsit változott, volt néhány komolyabb drogfogás a környéken. Említettük már Gibraltár szerepét, a schengeni övezeten belül maradt, de brit pénzügyi szolgáltatásokat kínáló településként is izgalmas a bandáknak.
Eközben továbbra is a spanyol fiatalok körében az egyik legrosszabb a droghelyzet, aminek az is az oka, hogy itt sokkal olcsóbb a drog, mint Európa más részein, mert a belső szállítás kockázatainak nem kell megfizetni az árát. Ahol pedig bűnözők vannak, ott tényleg minden előfordul, főleg a drog és a prostitúció a fontos itt, de a kapcsolódó területek, fegyverkereskedelem, emberrablás, terrorizmus, robbantások is elő- előfordulnak.
Magyarok ne lennének?
Természetesen ebből a városból a magyarok sem hiányozhatnak. Az elmúlt években több kék hírben is szerepelt a város.Tavaly itt lett öngyilkos az éjszakai élet egy ismert figurája, K. F. Roland, de innen adták ki Magyarországnak M. Róbertet a pénzbehajtással, lányok futtatásával, védelmi pénzekkel is operáló Fekete Sereg vezetőjét.Sokféle bűncselekmény volt a rovásán, és Európában sem tétlenkedett, amikor a spanyolok elfogták, még egy rakás európai ország kérte a kiadatását.
És ami talán a legviccesebb, a városkában a legismertebb magyar üzletemberekbe is bele-bele lehet futni. Többen idejáratják a gyerekeiket iskolába, van egy egész sor neves, inkább egy-két évtizede menőnek számító hazai üzletember, aki rendelkezik itt házzal, hajóval. Őket is gyakran látni az elegáns éttermekben, de az őket meglátogató többi magyar üzletember is előkerül olykor a városban. Ha pedig ennyi magyar van, a marbellai magyaroknak van saját Facebook-csoportjuk, de a városban van magyar ingatlanos és magyar nyelvű szolgáltatást ígérő neves ügyvéd is.
Orbán Ráhel a romlott és bukott Nyugatot választotta a keresztény Magyarország helyett
https://uploads.disquscdn.com/images/08ef4cb7e1539003436ccd4aa57480811411225e2940d4da7a3840d8d0cb91e7.gif?w=800&h
azok a fránya gyógyszerek
Ideje van a spanyol tanulásnak.
Lehet nemsokára szükség lesz rá Dél-Amerikában.