Klárika, Klárika

Nem látszott Böszménél a hitvesi tanácsnokság. Elítélte már a Ferit? ????

Az öt-nyelves, közgazdász, pénzügy-jogász

Ezt mondja a barátnője:

„A svájci frank és a jen alapú devizahitelezés eleve teljesen abszurd volt, mert a hosszú távú hitelezésben igen nagy volt az árfolyamkockázat
Az euró alapú hitelezés viszont logikus volt, akár egy problémamentes termék is lehetett volna, hiszen jó gazdaságpolitikai pálya mellett lett volna rá esély, hogy Magyarország 2006-ban vagy az utána következő években belép az eurózónába, és az árfolyamkockázat megszűnik, hiszen a hiteltulajdonosok euróban kapják a fizetésüket.
Érhető és logikus volt az is, hogy a lakosság a sokkal alacsonyabb kamatozású euró hitelt választotta, mint az akkor nagyon magas kamatozású forinthitelt. A lakosság felelőssége tehát nem igazán áll fenn.
A problémát az okozta, hogy a brutális mértékű államháztartási hiányok miatti gyors eladósodás nyomán a nemzetközi befektetők a 2007-es válság alatt Magyarországot – jogosan- az igen kockázatos országok közé sorolták. Ettől zuhanni kezdett a forint árfolyama, és ez okozta a devizahitel törlesztő részletek megugrását. A devizahitel-válság első számú felelőse tehát a Gyurcsány kormány volt.
Minekutána az első kormányzati éveiben szétesett az államháztartási fegyelem, Gyurcsány megszorításokba kezdett, és ennek ellentételezésének fogta fel a devizahitelezést. („Nem fog fájni!”)
Ahogy a könyv hitelesen dokumentálja, Király Júlia maga is, illetve a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire, ám a politika ezeket figyelmen kívül hagyta.
Magyarország aztán a 2007 előtti időszak gyors eladósodása miatt az Európai Unió első olyan válság országa lett, amely kénytelen volt az IMF-hez fordulni. Csak egy bődületesen nagy, a GDP 20%-át kitevő hitel menthette meg az országot az államcsődtől. A többi visegrádi ország elhatárolódott tőlünk.”