Itt az igazi ősz, de ez nem nagy baj, ilyenkor lehet igazán kellemesen olvasni – akár a Qubitet, akár mást. Ínyencek számára a borongós időben nincs is jobb, mint egy kellemes rémtörténet, sajnálatos, hogy a Frankenstein első kiadása már elkelt, méghozzá 1,17 millió dollárért.
Kevésbé költséges ízlésű olvasóink számára jó hír lehet, hogy lassan érkezik az új Kindle Paperwhite, az eddiginél fejlettebb megvilágítással, amin akár a Frankensteint is elolvashatod. További jó hír, hogy ezzel még egyedül is valamilyen közösségi élményhez jutsz: egy nemrégiben megjelent kutatás szerint azoknak, akik ugyanazt a történetet olvassák vagy hallgatják, szinkronizálódik a szívverésük, méghozzá tértől és időtől függetlenül. Nem egy Goodreads vagy egy instaposzt, de azért az menő, hogy az ember szinkronba kerülhet Sir Walter Scott-tal.
RAGÁLY
Jön a negyedik hullám, vagy már itt is van, de vannak jó hírek is: kiderült, hogy az mRNS-oltások nemcsak a covid, hanem más betegségek ellen is védhetnek, a jelenleg folyó klinikai vizsgálatok szerint például a szezonális influenza és más fertőző légúti betegségek ellen is jók lehetnek.
A magyarok nem kérnek belőle, de a neten már kapható itthon is a jövő superfoodja, a rovar, illetve a kukac. A műfajnak számos előnye van, környezetkímélő, a szöcske- és lisztkukacfarm pedig jóval kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos állattartás, kár, hogy a kukacok ilyen baromi gusztustalanok. Cserébe viszont drágák is: a Qubit hősei, Rácz Johanna, Hegyeshalmi Richárd és Vajna Tamás meg is kóstolták az alombogárból készült nokedlit, a lisztkukacos szendvicset és a bogárpalacsintát.
Mondhatná az ember, hogy ha nem vágyik bogárnokedlire, akkor egészséges alternatíva lehet a léböjt: valahogy ki kell purgálnia magából az embernek ezeket a gusztustalanságokat. Radó Nóra cikkéből kiderül, hogy ez nem egészen így van: a dietetikusok és a táplálkozástudomány álláspontja szerint ezeknek a tisztítókúráknak semmilyen jótékony hatásuk nincsen, sőt, bizonyos esetekben kifejezetten ártalmasabbak lehetnek. A legjobb, ha megmaradunk a csókaevésnél, ha már a neandervölgyieknek bejött: két ornitológus és egy paleo-ornitológus utánajárt, hogy hogy fogtak madarat az Ibériai-félsziget őslakói. A módszer máig működik, de itthon nem ajánlatos megenni a madarakat, a vöröscsőrű csóka ugyanis Magyarországon védett.
MÚLT
A neandervölgyieket meghaladva, de még mindig a múltban barangolva kiderült, hogy mit viseltek a kőkorszaki emberek, amikor az Ökörkörbe készültek.
Fény derült Szodoma titkára, könnyen lehet, hogy mégsem az úr haragja sújtott le a városra, hanem egy, a mai Jordániában található Tall el-Hammam területét telibe trafáló meteorit.
Sőt, az is, hogy erdőt ültetni nem is hülye ötlet, Angliában legalábbis kiválóan bejött az, hogy egy lepusztult bányavidéket fákkal ültessenek be. A National Forest akkora, mint Budapest, és meddőhányók helyett parkok, sétányok és természetvédelmi területek találhatóak.
AGY
Kiderült, hogy mire jó az agy: egy friss kutatás szerint például arra, hogy ne haljon ki valaki (valami). A madarak, bár nem az eszükről híresek, nagyobb és a többi dinoszaurusztól eltérő szerkezetű agyuknak köszönhetik, hogy nem haltak ki 66 millió évvel ezelőtt. És hogy mi mit köszönhetünk az agyunknak? Könnyen lehet, hogy azt, hogy egyáltalán létezünk: lehet, hogy nem is vagyunk mások, csak agyak, a többi csak felesleges sallang.
Akárhogy is, ha már van agyunk, nem árt, ha használjuk, ha pedig egy startupban használjuk, annak a sikerén sokat lendíthet az egyetemi beágyazottság – mint ahogy az a CEU iLab sikeréből is kiderül.
PODCAST
Szabad az út a világűrbe – már annak, aki meg tudja fizetni. De biztonságos ez? A Qubit Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatában Kun Emma és Molnár László csillagászok és Tóth András, a Qubit állandó szerzője vitatják meg a kérdést.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
