Habár Magyarország valóban nem szélnagyhatalom (a mediterrán, illetve az észak-afrikai országokhoz képest nem is napnagyhatalom), szemben a nyugat-európai, atlanti-, és északi-tengeri partvidékkel rendelkező országokkal, ennek ellenére technológiailag és gazdaságilag racionálisan volna lehetőségünk a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználására. Szabadon hozzáférhető kutatások, illetve széladatbázisok is alátámasztják, hogy
a szélenergia potenciál az ország egyes területein nemzetközi összehasonlításban is lehetőséget biztosít arra, hogy a hazánkban előállított villamos áram egy jelentős részét szélből termeljük meg.
A technológiai diverzifikáció, hasonlóan a földrajzi és időbeli diverzifikációhoz növeli az ellátásbiztonságot – könnyű belátni, hogy a más-más körülmények között termelni képes megújuló energiás erőművek is segítenek ebben, a szélenergia például az éjszakai termeléssel is hozzájárul nemcsak a technológiai, de az időbeli diverzifikációhoz is.
A fentiek ellenére, habár az új Nemzeti Energiastratégia deklarált céljai az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, „a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában” nem tervezi.
A Stratégia Melléklete továbbá megjegyzi, hogy „a hazai empirikus adatok azt mutatják, hogy a […] szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban, amelynek súlyozott átlaga 23,3 százalék volt. [2018:20,72%; 2019:24,75%] […] A klímaváltozásból eredő hosszú távú magas légköri szélmozgásokban bekövetkező változások jelenleg nem jelezhetők előre biztonsággal, így ezek alapján azt feltételezzük, hogy a hazai – jelenlegi és jövőbeli esedékes – szélerőművek kapacitáskihasználási tényezője nem változik szignifikánsan. Ezért a szélerőművi kapacitások növelését a stratégia időtávjában nem tervezzük.”
A hazai szélviharok és a klímaváltozás összefüggéseit tárgyaló cikkében Péliné Németh Csilla, a Magyar Honvédség meteorológus főtisztje megjegyzi, hogy bár az átlagos szélsebesség a klímamodell szimulációk szerint csökken, azonban ez nem befolyásolja Magyarország szélenergia potenciálját.
A Magyar Villamos Rendszerirányító (MAVIR) 2019-es adatai alapján egyébként az 50kW feletti fotovoltaikus erőművek (PV) kihasználtsága 2016 és 2019 között 13,85 és 16,01 százalék között ingadozott, mely nappali kihasználtságra vetítve 28,71 százalék és 30,16 százalék közötti értékeket jelentett.
Az éves kapacitáskihasználás tehát durván a szeles kihasználás kétharmada, azaz a hazai szélerőművek hatékonyabban termelnek villamosenergiát.
Miért állítjuk szembe a szelet a napenergiával?
A stratégia, egyébként helyesen, a fotovoltaikus kapacitások vonatkozásában 2040-re a megcélzott PV-központú nevet viselő szcenáriójában 12 000 MW beépített kapacitást irányoz elő. A bemutatott érvelés azonban a fentiek miatt sántít, és a szélerőművi kapacitások növelésének elvetését a kapacitáskihasználási tényező logikusan nem indokolja, mivel láthatjuk, hogy naperőművekkel összehasonlítva épp a szélerőművek éves kapacitáskihasználása a nagyobb Magyarországon.
A Stratégia továbbá megemlíti a szélerőművek tájromboló hatását is, ami egy szubjektív értékítélet és több ezer hektár naperőművel borított terület esetében is akár felmerülhetne a kérdés.
A valós okok, melyek alapján a Nemzeti Energiastratégia mellőzi a szél-alapú áramtermelést, nem ismertek.
Jogosabbnak tűnő indok lehetne a szélerőművek termelésének nagyobb változékonysága, és nehezebb előrejelezhetősége, mely a MAVIR adataiból is látható.https://masfelfok.hu/2021/09/23/nincs-racionalis-ok-a-magyar-szeleromuvek-tiltasara-szelenergia-megujulo/
Fotó:
A narancsosok erre még nem tették rá a kezüket, így ebből nincs hasznunk, no meg ott van Paks 2.
NAGY zOLI SZÉLERŐMŰVÉNEK A KIHASZNÁLTSÁGA 0%, UGYANIS kb. ANNYIÉRT VENNÉK ÁT TŐLE AZ ENERGIÁT, AMENNYIBŐL AZ ÉVES KARBANTARTÁSI KÖLTSÉG SE JÖNNE KI . . .
A KÖTELEZŐ, LÉTESÍTÉST KÖVETŐ ENERGIAÁTVÉTEL HATÁRIDEJE MEG MÁR LEJÁRT . . .
IGAZI ZÖLD ENERGIAPOLITIKA, UGYE, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚR ?