Régen a szomszédnak
Manapság szinte mindentől azonnal megszabadulunk, amire nincs szükségünk, de régen ez úgy nézett ki, hogy ha maradt az ebédből, megkérdeztük a szomszédot, kéri-e, vagy elvinne-e egy szatyor almát, ami nekünk feleslegessé vált. Most azt sem tudjuk, kikkel lakunk egy házban, de ez egy másik téma…
De hogyan is kell a csoport működését elképzelni?
– Tegyük fel, vásárolok egy csomag mogyoróvajat, de nem ízlik. Ahelyett, hogy kidobnám, vagy hagynám a kamra polcán megromlani, lefotózom, és felteszem az ÉtelMentő csoportba lejárati dátummal és az információkkal együtt (mint például, egy kanállal hiányzik belőle), illetve, hogy melyik környéken átvehető az adott élelmiszer. Ha valakit érdekel, privát üzenetben tudja megbeszélni a felajánlóval az átvétel módját – mondta el érdeklődésünkre a csoportok létrehozója, aki egyébként országos mozgalmat szeretne a jelenleg még csak néhány városban működő életmentésből.
Túl nagy a dinnye, túl csípős a fűszer
Persze ezen túl olyan is előfordul, hogy elszámolja magát az ember, és többet főz a kelleténél. Sokan nem szeretik több napig ugyanazt enni, főleg a gyerekek, akiknek olykor napról napra változik az ízlése, és amit tegnap szerettek, azt holnap már nem hajlandóak megenni. Ilyen esetben a készétel is felajánlható, lehet, hogy valaki épp arra a tányér levesre vágyik, ami másnál felesleges.
– Gyakran egy recepthez csupán egy-két tojás kell, ám mivel néhány darabot nem lehet venni az áruházakban, megvásárolunk egy egész dobozzalt, de nyolc megmarad. Ugyanez a búzadara. Megkíván az ember egy adaggal, de csak egy kilós kiszerelés van, de hetvenöt deka ott marad a kamrában. Vagy amikor megvesszük a banánt, ami túl zöld, aztán mire észbekapunk, már barna. Az sem ritka, hogy túlvásároljuk magunkat, minden napra alaposan eltervezzük, mit fogunk főzni, de egyik nap elhívnak vacsorázni a barátok, másnap meg hulla fáradtak vagyunk, nincs kedvünk a konyhában állni. Észrevesszük, hogy a hozzávalóknak néhány napja van hátra. Vagy amikor nagytakarítást rendezünk a konyhaszekrényben, spajzban és legszívesebben egy nagy szatyor élelmiszert kidobnánk: konzerveket, májkrémet, felbontott, de alaposan lezárt tésztt, kakaót, csokikat, cukrokat, extrém fűszereket, amiket nagyjából egy alkalommal elkészített indiai, indonéz kajához kellettek és tudjuk, hogy soha többé nem fogjuk használni. Vagy csak azért vettünk 4+1-es csomagot mondjuk egy pudingporból, mert akciós volt. Esetleg veszünk egy szép nagy, nyolckilós dinnyét, de persze sehogy sem bír vele a család. Ilyen és hasonló esetekre jött létre a csoport – sorolta a mindennapi és mindenki számára ismerős példákat Kinga.
Kazincbarcika a legaktívabb
Mint kiderült, a kazincbarcikai csoport magasan a legaktívabb, mind a tagok, mind az elcserélt ételek számának tekintetében. https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/ujraeledo-szomszed-kozosseg-az-elelmiszerpazarlas-ellen-5848682/