Borsod 4-es egyéni választókerületben Üveges Gábor a Jobbik – DK, LMP, ÚVNP, MMM által is támogatott – jelöltje nyer 2980 szavazattal, a második Hornyák Evelin (MSZP-Párbeszéd-Momentum) 1224 vokssal, a harmadik pedig Koleszár IStván független jelölt lett 290 szavazattal.
A miniszterelnök-jelöltek állása:
Dobrev Klára 1820 szavazat
Jakab Péter 1203 szavazat
Karácsony Gergely 753 szavazat
Márki-Zay Péter 605 szavazat
Fekete-Győr András 146 szavazat
„Úgy látszik Shilling Árpádnak fogalma sincs a demokráciáról, a Fideszről, de még az MSZMP-ről sem. A rendező, – akit a normalitás mellett elkötelezett közönség onnan ismer, hogy rendezett egy darabot, amelyben a művészet középpontjában az állt, ahogy saját felesége a színpadon elégít ki két férfit – értékelte az előválasztást és az MSZMP-hez hasonlította a Fideszt.
Schilling szerint a nép végre saját kezébe vette a sorsát és szervezett egy demokratikus választást. Javaslom, hogy vizsgáljuk meg a liberálisok főellenségét, a tényeket! A 106 egyéni választókerületben a pártok megállapodása alapján 11 körzetben kizárólag 1 jelölt indult a jelöltségért. Ez a megoldás azt a kommunista gyakorlatot idézi, amikor tényleg bárki indulhatott a választásokon, akit a Hazafias Népfront jelölt.
Ezekben a körzetekben olyan szép egyezségek születtek, mint a Jobbik felsorakozása a gyurcsányista Varju László mögé. Megállapítható, hogy ebben a 11 körzetben egy állampolgárt sem vontak be a döntéshozatalba, tehát a jelöltállítás pontosan 0% demokráciát tartalmazott.
A további 95 körzet túlnyomó részében az összefogás szereplői előzetes pártalkuk alapján, az állampolgárok bevonása nélkül beálltak egy másik párt jelöltje mögé. Így alakulhatott ki például az, hogy Budapest 4. választókerületében Kálmán Olgát, a DK elnökségi tagját jelöli az előválasztási harcra a Jobbik is.
Ne legyünk naívak! Az előválasztás nem más, mint a mozgósítás és az adatgyűjtés egyik eszköze Gyurcsány mestertervében. Nézzétek meg az eddigi eredményeket! Alig maradt talpon olyan képviselő, akit nem a DK jelölt!
A Fideszt összehasonlítani az MSZMP-vel nem más, mint a kommunizmus bűneinek relativizálása és áldozatai emlékének meggyalázása. Jó lenne elengedni ezt a fáradt elnyomásról szóló mantrát egy olyan országban, ahol a kétharmados kormány jelöltjét demokratikus úton leváltotta egy ellenzéki politkus a főpolgármesteri székből. Bár ne tette volna meg!”