minap.hu: Az 1-es körzetben az MSZP-Párbeszéd által jelölt Simon Gábor jelentősen alulmaradt Szilágyi Szabolccsal szemben. Ugyanakkor ebben a körzetben Jakab Péter miniszterelnök-jelöltre fele annyi szavazat érkezett, mint Szilágyira. Ez a helyi jobbikos személyes támogatottságát mutatja?
R.G.: A pártok népszerűségét jobban méri az, hogy a miniszterelnök-jelöltek milyen támogatottsággal bírtak, és a két körzetben nagyon hasonló eredmények születtek: az 1-es körzetben ugyan a Jobbik, a 2-es körzetben pedig az MSZP-P jelöltje teljesített jobban, de a tendencia nagyon hasonló: egyértelmű DK-fölény, a Momentum és Márki-Zay Péter rendkívül alacsony támogatottsága, és fej-fej mellett haladó MSZP-P és Jobbik. Az, hogy ezek a hasonló párttámogatási minták különbözőképpen csapódtak le a jelöltek esetén, egyértelműen a személyeknek szólnak. A jelöltek helyi beágyazottsága, mozgósítási képessége, ismertsége, valamint az, hogy mennyire tudtak olyan képet mutatni, mint aki képes legyőzni a Fideszt az országgyűlési választáson, nagyon eltérőek a különböző jelöltek esetében.
minap.hu: A 2-es körzetben Varga László – ha nem is ekkora mértékben, de – ugyancsak magabiztos győzelmet aratott a DK-s Hegedűs Andreával szemben. Ennek fényében jelentős a kontraszt a két MSZP-s politikus eredménye között. Mivel magyarázható ez?
R.G.: Varga László jóval nagyobb ismertséggel, és komolyabb helyi szervezettel tudott kampányolni, mint riválisa, ez jelenthette a fölényét. Simon Gábornak ilyen erőforrásai nem voltak, ráadásul a miskolci Jobbik minden figyelmét erre a körzetre tudta fordítani, ami a sikert eredményezhette. Jól látszik a választókerületek múltja alapján, hogy az ellenzéki szavazók egyéni voksuk esetén keresik az esélyesnek tűnő jelöltet, ez vezetett Varga László és Jakab Péter pártjuk támogatottságát meghaladó népszerűségéhez 2018-ban. Ez a hatás most is érvényesült. Érdekes fejlemény, hogy úgy tűnik, a Jobbik némileg gyengült a városban a 2019-es EP-választás eredményeihez képest, az MSZP pedig némileg erősödött, legalábbis a miniszterelnök-jelölti voksok arányai alapján. A DK kiemelkedő szerepe már 2019-ben is látszott, és ez megmaradt, de vagy az MSZP erősödött meg, vagy Karácsony Gergely személye népszerűbb, mint a pártja, mindenesetre ez a változás érdemel még figyelmet az egyéni körzeteken kívül.
minap.hu: A miniszterelnök-jelölti küzdelem kapcsán mit lát?
R.G.: Ami a miniszterelnök-jelöltek országos versenyét illeti, a várakozásoknak megfelelően Dobrev Klára magabiztosan nyerte az első fordulót, ahogy Karácsony Gergely magabiztos második helye sem meglepő. Márki-Zay Péter láthatóan több szavazót tudott megszólítani, mint Jakab Péter, aki kampányával nem tudott jól kitűnni. Fekete-Győr András szavazói pedig feltehetően a hírek alapján sejtették, hogy nincs esélye a jelöltnek a második fordulóba jutásra, ezért taktikailag átszavaztak más jelöltre.
minap.hu: Ennek milyen kifutása lehet?
R.G.: A második fordulóban a már kiesett jelöltek, illetve Márki-Zay Péter magatartása, ajánlásai, esetleges visszalépése sokat számíthat. Dobrev Klárának és a Demokratikus Koalíciónak feltehetően nincs túlságosan sok tartaléka, ő abban bízhat, hogy a Jobbik támogatja, és a jobbikos szavazók elegendőek lesznek előnyének megőrzéséhez. Karácsony Gergely számára Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András támogatásának megszerzése lehet előnyös. Míg azonban a jelenlegi jobbikos és momentumos szavazók esetében feltételezhetjük, hogy a szavazóik viszonylag nagy arányban hajlandóak arra a jelöltre szavazni, akit a párt támogat, addig Márki-Zay Péternek lehetnek olyan szavazói, akik kifejezetten őt támogatják, és nem szívesen állnának be akár Karácsony Gergely, akár Dobrev Klára mögé. Így a nagy kérdés a 3-5. helyen végzett jelöltek támogatásának megszerzése, majd szavazóinak mozgósítása lesz. Aki ebben jobban teljesít, az lehet a miniszterelnök-jelölt.https://minap.hu/cikk/elemzo-miskolci-eredmenyekrol-jobbik-nemileg-gyengult-az-mszp-nemileg-erosodott
és nemileg mi a helyzet?