Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok azonnali cselekvést igényelnek. A felügyeletek és a biztosítók számára nagy erőpróbát jelent a klímakockázatok hatásának teljes körű felmérése, és annak meghatározása, hogy a biztosítók képesek-e teljesíteni a biztosítási kötvénytulajdonosokkal szembeni kötelezettségeiket. Az MNB stratégiai célul tűzte ki, hogy a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot a pénzügyi termékeken és szolgáltatásokon keresztül.

A hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események elszaporodása és egyre súlyosabb következményei egyértelműen hatással vannak az emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági rendszerekre. Globális világunkban az ún. klímakockázatok – azaz az éghajlatváltozásból vagy klímaváltozásból eredő kockázatok – globális kihívásként, átfogó, világméretű fenyegetettségként jelennek meg. Az erre adott globális válasznak széles körű hatása lehet a világgazdaság és a pénzügyi rendszerek szerkezetére és működésére, így kellően kiterjedt vizsgálódásra és szemléletváltásra, továbbá megnyugtató válaszok megtalálására van szükség.

Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok megjelenése a biztosítási szektorban viszonylag új területnek számít, bár nem teljesen ismeretlen tárgykör.

• A katasztrófa kockázatok eddig is jelen voltak a szektorban, viszont a nem professzionális felhasználónak többnyire csak a biztosítási termékekből való lehetséges kizárásokat jelentették, mint pl. árvíz, földrengés.
• A klímakockázatokra és azok hatásaira a pénzügyi stabilitás részeként, rendszerkockázatot jelentő tényezőként kell tekinteni.

Vizsgálandó tehát a biztosítók tőkemegfelelése, azaz, hogy hosszabb távon is rendelkeznek-e a tevékenységükhöz szükséges szavatolótőkével.

A klímakockázatokhoz kapcsolódó feladatok összetettek: azonosítás, illetve a hatásokból eredő kockázatok – amelyek megjelennek a biztosítók kockázatkezelésében és a tőkemegfelelésben – feltérképezése megfelelő adatgyűjtésre támaszkodva.

A biztosítási szektorban megszokott a hosszú távú adatok gyűjtése, elemzése.

Abból felmérhetők az éghajlatváltozásból eredő kockázatokra vonatkozó információk, és az azokból levonható következtetések, valamint, hogy milyen további adatokra lehet szükség a lehető legjobb válaszokhoz, a felmerült problémák megoldásához.

A biztosítási szektortól elvárt a megfelelő kockázatkezelői magatartás, hiszen a pénzügyi piacon egyszerre lépnek fel „kockázatot viselőként” és befektetőként, egyúttal kizárólagos szakértők a klímakockázatokkal szembeni lehetséges biztosítások árazásában, a kockázatokkal szembeni ellenálló képesség megteremtésében.https://biztositomagazin.hu/2021/10/04/mnb-a-biztositok-es-a-felugyeletek-is-felkeszulnek-a-klimakockazatokra/?fbclid=IwAR0WKD-o1CUgXDwrzLItxVPsknZNNtd1gQTFQ2cvs8mtTQYSzhgsK65AbWE