Talán soha nem féltettük még úgy idős szüleinket, nagyszüleinket, mint amikor kitört a koronavírus-járvány. Elmaradtak a vasárnapi ebédek, a családi ünnepek, és a nekik vásárolt élelmiszereket is csak tisztes távolból adtuk át. Sajnos azonban bármennyire is óvjuk szeretteinket, az időskori betegségek többségétől nem védhetjük meg őket.
Ezek közül az egyik legrejtélyesebb az Alzheimer-kór, amely az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A Nemzetközi Alzheimer Társaság legfrissebb adatai szerint 3 másodpercenként szedi áldozatait a betegség a világon, és több mint 50 millió ember él demenciával. A trendek alapján ez a szám 2030-ra eléri majd a 82 milliót, 2050-re pedig a 152 milliót. A Budai Egészségközpont összegyűjtötte az Alzheimer-kór legjellemzőbb tüneteit és kezelési lehetőségeit.
Mi az Alzheimer-kór?
– Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, az idő múlásával egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.
– Ez a demencia leggyakoribb oka, és önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon 250-300 ezer ember szenved demenciában, melynek előfordulási gyakorisága az életkorral nő – mondta dr. Német Rozália, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.
Milyen gyakori az Alzheimer-kór?
Az elsőként 1906-ban Alois Alzheimer által leírt kórkép tünetei általában 65 éves kor felett jelentkeznek. A 65 és 74 éves nők és férfiak között az előfordulási gyakoriság körülbelül 5 százalék, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet. A nők gyakrabban érintettek. Fontos megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór nem normális következménye az öregedésnek. Emellett azt is érdemes tudni, hogy fiatalabb korban is előfordulhat a megbetegedés – az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek -, de ez igen ritka.
Súlyosbodó tünetek
Az Alzheimer-kór progresszív idegsejtpusztulással járó betegség 8-12 éves lefolyással. Lassan kezdődik, eleinte csak enyhe feledékenységgel: a beteg a rövid távú emlékezés kognitív zavara miatt nem tudja felidézni a friss eseményeket, nem jut eszébe például az ismerősei neve, vagy nehézséget jelent számára egy egyszerű matematikai feladat megoldása is. A korai stádiumban ezt cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni.
A betegség előrehaladtával azonban a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. Közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni olyan alaptevékenységeket, mint a fogmosás vagy fésülködés. Nem gondolkodik tisztán, problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Később zavartság, hallucinációk, alvászavarok léphetnek fel, melyek következtében a beteg idegessé, ingerlékennyé vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat. Végső stádiumban teljes felügyelet szükséges, mivel ilyenkor már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd általában a szövődmények – félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis – következtében elhuny.
A környezet szerepe kulcsfontosságú
A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így az érintett gyakran nincs tudatában a betegségnek, vagy akár szándékosan elhárítja, bagatellizálja panaszokat. Ezért a környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára.
Az Alzheimer-kór leggyakoribb jelei
- A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés.
- Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában.
- Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében.
- Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztése.
- Vizuális és térlátási problémák, tájékozódási nehézségek.
- Nyelvvel kapcsolatos problémák.
- Tárgyak megtalálási képességének elvesztése.
- Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása.
- Bezárkózás, szociális kapcsolatok háttérbe szorulása.
- Hangulati és személyiségbeli változások.
Az Alzheimer-kór kezelése
Jelenleg mintegy 90 százalékos pontossággal diagnosztizálható az Alzheimer-kór, az alábbi lépésekkel:
- A beteget részletesen kikérdezik.
- Laboratóriumi vizsgálatokkal kizárják az egyéb belgyógyászati betegségeket, melyek szintén okozhatnak szellemi leépülést.
- Vizsgálják a memóriát, a problémamegoldó képességet, a számolási, összpontosítási és nyelvi készségeket.
- Képalkotó módszerekkel – CT, MRI – ellenőrzik az agy szerkezetét.
– Mivel ma még nem ismert a betegség kialakulásának mechanizmusa, nincs olyan módszer, ami meggyógyíthatná azt. A gyógyszeres kezeléssel többek között helyreállítják az agy érintett területén az ingerületátvivő anyagok szintjét, így a gyors hanyatlás lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetők. Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat enyhítő gyógyszerek. Emellett nagyon fontos a szellemi és fizikai aktivitás, illetve az étrend is. Segíthet bizonyos táplálékkiegészítők használata – hangsúlyozta dr. Német Rozália.
– A friss kutatási eredmények szerint a szív és az erek egészségének megőrzésére tett lépések, így a testsúlycsökkentés, a rendszeres mozgás, a vérnyomás és a koleszterinszint karbantartása hozzájárulhat az Alzheimer-kór megelőzéséhez. Ezeken túl a beteg állapotának romlása bizonyos vitaminok, mint a D-, E- és B-vitaminok, omega-3 zsírsavak és az agyi oxigénellátást javító gyógynövények segítségével lassítható. Kiemelt fontosságú a szellemi frissesség megőrzése és a társas kapcsolatok megtartása. Egyes kutatók véleménye szerint az élethosszig tartó tanulás hozzájárulhat a további szinapszisok, azaz az agysejtek közötti kapcsolatok kialakulásához.
8 ital, ami védi a memóriát
Nemcsak ételek, italok is bevethetők a memória védelme érdekében: agyserkentő hatásúak, segítenek megelőzni a demenciát.https://femina.hu/egeszseg/alzheimer-kor-tunet/
(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
Ez a betegség értelmiség legyőzéssel függ össze, ami többezer éves a magyaroknál, mint a tökéletesek megbénítása, kiárulása, meggyalázása. Pontosan tisztában vannak vele, hogyan, melyik részét kell az agynak megbénítani, legalábbis nálam egymás után hajtották végre a szereplők egykori tettei miatti bénításokat, mint a bolt és közlekedési fóbiáját a náciknak. A homlokom közepén annyi csapás volt, ami megakadályozta a koncentráló képességet úgy, hogy fájt, amikor valamit meg akartam érteni, hogy felsorolhatatlan. Ez mind a Mónika Show német RTL klub által tisztított romániai elmeosztály cigányainak a csapása volt. Kommunikációs kivégzést hajtanak végre folyamatosan, 85 éves ismétléssel. Minden betegség, ami ebből születik meg, Mülleréké. A Főnix feketemágusai ugyanígy bénítanak, elpattan egy húr kezdettel győztek le Mary Zsuzsa angyal főszereplő és Csepregi Éva sorsaként 1986-ban. Mindegyik végét, ami járt volna neki, végrehajtották. Szerepet játszanak, mint az itt lakók. 1998-ban kollektív legyőzésem és kivégzésem közben Földanyaként énekelték a következő lépcsőházban a Republic 67-es utca dalát. Nem tudtam,hogy Mülleré, ezért neveztek el autóúton követ róla. Minden csillagot be akartak oltani dalai szerint, amit meg is tettek.
Tehát, ha ilyen tökéletesen alkalmazzák a bénításokat, csonkításokat, tudnak mindent, csak az egészségügy világapokalipszist jelent többezer éve az egész világon világ ura népeivel, Hunnia elmeosztállyal Talmudosok mellett.