A ,,sínenfutó Krausz”
Koleszár Péter, a Miskolc a múltban Facebook csoport alapítója találta ezt a vicces történetet a Keleti Újság egyik régi számában, a múlt század harmincas éveiből.
Az elbeszélés Krauszról, a kereskedőről szól, aki addig, amíg a boltjában dolgozik teljesen hétköznapi, tisztességes, becsületes ember. A munka végeztével azonban első útja az egyik, a Tiszai pályaudvar közelében található kocsmába vezet, ahol mértéktelen italozásba kezd.
Ez a mértéktelen italozás egészen zárásig, hajnali két óráig tart. Egy óra magasságában már bármit kérdeznek tőle, csak annyit felel (dallamosan): ,,Az én rózsám dunántúli…”
Záróra után a cimborái – a cikk megírása előtti két évben – sosem kísérték haza. Egyrészt nagyon messze lakott a kocsmától, másrészt egy nagyon különös, azonban jól működő módszert találtak ki arra, hogy a kereskedő hazajusson.
Krausz botját a villamossínbe állították, aztán pedig kiadták a vezényszót: ,,rohanj Krausz!”. Az illuminált állapotban lévő boltos pedig meglepő magabiztossággal indult el a botja után, ami egészen a Szent Anna templom előtti végállomásig vezette. Onnan pedig már könnyen hazatalált. Ez a módszer már két éve bevált, csak egyszer akadt probléma. A végállomásnál rosszul állították be a váltót, így Krausz egészen Diósgyőrig szaladt…https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2021/10/14/tiz_tortenelmi_erdekesseg_miskolcrol_12_resz?utm_medium=doboz&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=kult