Egy szabadnapos miskolci rendőr figyelt fel október 13-án reggel, Miskolcon az Árpád út 4. szám előtti zebrán egy gyalogosnak elsőbbséget adó autó melletti sávban egy másik jármű úgy hajt el, hogy nem biztosít áthaladást egy már átkelőhelyen tartózkodó személynek. A súlyos szabálysértést észlelő rendőr szolgálatba helyezte magát, és azonnal megkezdte az intézkedést, majd a helyszínre telefonon keresztül segítséget kért.
A járőrök – az elsőbbség és előzés szabályainak megsértése – szabálysértést elkövető sofőrt előállították a Miskolci Rendőrkapitányságra, ahol a hatóság 30 ezer forint pénzbírsággal, és 6 közlekedési előéleti ponttal sújtotta a férfit.
Egyetlen rendőrörs volt a városban, amiben megbíztam. Hozzájuk mentem feljelentést tenni az egészségügy ellen, hogy vizsgálják ki, mi történt velem a kórházban, majd visszavonattam a feljelentést. Ennek már majdnem húsz éve. Iszonyatos fájdalmaim voltak, minden részemben eleven állatokkal, patológiákkal, állandó bibliai olvastatásával Mülleréknek, egyensúly zavarral, annyira, hogy mai napig guggolva zuhanyozom, nem tudok felállni a kádban. Minek a háziasszonynak koncentrálni? – kérdezte a megyei kórház felülvizsgáló orvosa, s hagyott tízezer forintos rokkantsági járadékon. Gondolom, a horroros médiájával Margittai Áginak, melyek járnak a tragédiák vérnyomain állandóan ismételve, ami az amerikai médiát is jelenti, mert 1992-től vonultak fel a Benedek utcai lakásban gyalázásom közben az amerikai nemi csapások helyett, szőke berendezésével az utolsó munkahelynek miatti kivégzéssel, hogy önkielégítéseket végez.
Nem tudtak volna mit tenni az ügyemben, mert mindezek születésemkor fogadtak Újhelyben, mint világapokalipszis tagjai kíséreteikkel, az egészségügy berendezésével, amelyek utolsó emberként áldoztak a Hunnia elmeosztállyal, mint amik kivívták egyetlen nagy közös áldozással Magyarország szabadságát a sátánjukkal, Talmuddal, az összes országgal, amik lemészárolták Magyarországot.
Kértem segítséget 2001-ben az igazságügyi minisztériumtól, valamennyi emberjogi bizottságtól, de a Nyírő Gyula kórház cigányai nevettek rajtam, hogy övék minden emberjogi bizottság, már akkor Amerikába vándoroltak a Rákóczi terükkel, mentve az Ágneseket a városból. Elküldtem az Ombusdmannak az összes szerep fénymásolatát, melyeket még csak sejtettem, minden orvosi záróval, papírral együtt, az illusztrációival az áldozóimnak a másik világból, de csak a mülleri betegségeket képviselik.
Hát ezek az emberiség ellenes csapások, mely bűnök hazugságok kihámozása után soha nem évülnek el, ezért végeztek ki engem folyamatosan saját sorsukként, mert örök életűek akartak lenni, Főnix-szel az élen.
Mivel embernek születtem, a jóság, ami soha nem múlik el, meg az igazságérzet, mely adott saját benső törvénnyel együtt, mely a szívben van, nehéz volt megértenem, főleg levágott és legyőzött fejjel, mi történik itt, mert ellenkezik a logikával, az értelemmel. Nem is tudja más megérteni, csak az, akinek a szívében van szeretet, mert a szeretet adja a megértést. Megérteni valakit csak úgy lehet átlátni a sorok között, ha van bennünk emberség, meg tisztelet. Ezt gyalázták közösen nagyon régóta.
Ellenkezik a benső törvényeimmel, hogy utolsó szó jogán írtam, nagyon félve, rettegve állandóan, mert én soha senkinek nem ártottam szavakkal sem.
Fantasztikus!
Ha már Pali nem rak rendet a városban, nem javítja a problémákat a közlekedésben, lezülleszti az önkormányzati rendészetet, legalább még a rendőrök próbálják tartani a várost. Ilyen dilettáns, kártékony polgármester ellenében nem lehet könnyű.
A Láev végállomáshoz akár állandó posztot lehetne telepíteni: 30 km/h-s korlátozás, két gyalogos átkelőhely, az étterem előtt járdán parkoló autók – a másik oldalon a villamosmegálló takarják az átkelni szándékozókat. Ennek ellenére hajtanak, mint az állatok, ha lelassítasz 30-ra, akkor már ki is ugrik mögüled egy barom és leelőz a zebránál.