Környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozva látom, hogy milyen égető szükség van arra, hogy egy közösség – legyen az egy város, egy ország vagy az Európai Unió – tagjai megértsék az összefüggéseket, melyek korunk nagy kihívásai mögött húzódnak. Ha megfelelő mennyiségű, minőségű és formájú információt kapnak egy adott témáról, és szakértők segítségével, közösen gondolkodhatnak egyes problémák megoldásáról, akkor a közösen javasolt megoldásokat magukénak fogják érezni, és akkor is támogatják, ha kényelmetlenséggel járnak.

Vegyük Miskolc példáját. Komoly légszennyezési problémát okoz többek között a nem megfelelő szilárd tüzelés, sokan nedves fával vagy szeméttel fűtenek. Ez olykor szegénységre, olykor információhiányra vezethető vissza. A Közösségi Gyűlés keretében beszélni lehet a megfelelő tüzelésről, illetve megértetni az emberekkel, hogy ha nem segítünk a legszegényebbeken, akkor sem a szegényebbek, sem a gazdagabbak levegője nem fog kitisztulni.

Vegyünk egy példát az Európai Unióból is. A fosszilis energiahordozók, mint a szén, a gáz vagy az olaj támogatása 2018-ban 50 milliárd euróra rúgott, ami nagyjából kétszer annyi, mint amennyi támogatásban az új nap- és szélerőművi kapacitások részesültek. A Konferencia alkalmat nyújt arra, hogy ilyen, régebb óta elakadt témákat újra felszínre hozzunk, beszéljünk arról, miért van szükség a támogatások átalakítására, közösen gondolkodjunk az állampolgárokkal a lehetséges megoldásokról.

Továbbra is van lehetőség arra, hogy megosszuk, hogyan képzeljük el a jövő Európáját, be lehet még csatornázni az ötleteket a polgári vitacsoportok üléseire, illetve meg lehet nézni, hogy milyen előrelépés történt a most zárult, első vitacsoport-üléseken

Vitacsoportok, dióhéjban

  • Az első vitacsoport tagjai a gazdaság, a foglalkoztatás és az oktatás területét vizsgálták, és a beérkezett ötletek alapján öt témát határoztak meg, melyeket a jövőben jobban kifejtenek: Munkavállalás Európában; Gazdaság a jövőért; Igazságos társadalom; Tanulás Európában; Etikus és biztonságos digitális átállás.
  • A második vitacsoport az európai értékekről és jogokról értekezett. A résztvevők itt is öt, további, mélyebb elemzésre váró témát választottak ki: A jogok biztosítása és a diszkrimináció elkerülése; A demokrácia és a jogállamiság védelme; Az EU reformja; Az európai identitás építése; Az állampolgári részvétel erősítése.
  • A harmadik vitacsoport a klímaváltozásról, a környezetről és az egészségről tárgyalt. A kiemelt témák: Hogyan éljünk jobban; Környezetünk és egészségünk védelme; Gazdaságunk és fogyasztásunk átirányítása; Egy fenntartható társadalom felé; Egészség.
  • A negyedik vitacsoport témája pedig a migráció volt és az EU szerepe a világban. Itt is öt témát emeltek ki további kidolgozásra: Önállóság és stabilitás; Az EU mint nemzetközi partner; Erős EU egy békés világban; Migráció emberi szemszögből; Az EU-n belüli felelősség és szolidaritás.

A vitacsoport-ülések második fordulója novemberben, a harmadik pedig decemberben és januárban lesz, így van még idő megosztani az ötleteinket, véleményünket. Belátom, hogy egyelőre nem tűnik annyira sikeresnek ez az uniós szintű kísérlet a részvételi demokrácia erősítésére, de mindannyiunkon múlik, hogy ezen változtatunk-e. Ne feledjük, miről szólnak valójában az ilyen polgári gyűlések:

AZ EGYÜTT GONDOLKODÁSRÓL, AZ ÉPÍTŐ VITÁRÓL ÉS VÉGSŐ SORON AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉRZÉSÉNEK ERŐSÍTÉSÉRŐL.

A barátaim sokszor túl idealistának gondolnak. Tényleg, őszintén hiszek abban, hogy ennek a folyamatnak lehet pozitív hozadéka. Hogy ez kihívásokkal teli, nehéz, és munkát igényel mindannyiunktól? Lehet, de ha Kirk kapitány 90 évesen végül a filmvászonról kijutott az űrbe, akkor tényleg semmi sem lehetetlen, és egy összetartóbb EU jövőképe sem csupán science-fiction.https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20211022/rajtunk-is-mulik-hogy-meghagyjuk-brusszelt-tavoli-ugyintezonek-vagy-beszallunk-az-eu-jovojenek-tervezesebe-506514